Billegetőcankó

Billegetőcankó
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Gruae;
Csoport:	Gruimorphae;
Rend:	Lilealakúak (Charadriiformes);
Család:	Szalonkafélék (Scolopacidae);
Nem:	Actitis; Illiger, 1811
Faj:	A. hypoleucos;
Tudományos név
	Actitis hypoleucos; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Tringa hypoleucos Linnaeus, 1758;
Elterjedés
	A billegetőcankó elterjedési területe költőhely (nyáron) telelőhely költözési útvonal telelőhely (valószínűleg) költözési útvonal (valószínűleg)
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Billegetőcankó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Billegetőcankó témájú médiaállományokat és Billegetőcankó témájú kategóriát.

Actitis hypoleucos

A billegetőcankó (Actitis hypoleucos) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1811-ben, a Tringa nemhez Tringa hypoleucos néven.^[3]

Előfordulása

Igen elterjedt faj, Európa és Észak-Ázsia nagy részén költ, Afrikában, Indiában, Kelet-Ázsiában, Indonéziában és Ausztráliában telel. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi mangroveerdők, mérsékelt övi gyepek, tengerpartok, édesvízi tavak, mocsarak, folyók és patakok.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon április és május, valamint június és október között nagy számban vonul át, kis számban költ is.^[5]

Megjelenése

A testhossza 19-21 centiméter, szárnyfesztávolsága 38-41 centiméter és testtömege 40-60 gramm.^[5] Tollazata a hátán zöldesbarna, nyakán sötétbarna, hasán fehér és lábán szürkészöld. Reptében fehér szárnycsíkok figyelhetők meg.

Életmódja

Vonuló madár, egyébként magányosan él. Tápláléka legyekből, bogarakból, pókokból, meztelencsigákból és férgekből áll. A legöregebb meggyűrűzött madár több mint 14 évet élt.

Szaporodása

A billegetőcankó ivarérettségét egyéves korában éri el. A költési időszak májustól júliusig tart, ekkor a tojó egy kibélelt talajmélyedésbe, 3-4 vajszínű, barnán pettyezett tojást tojik. Ezeken mindkét szülő felváltva egymást 20-22 napig kotlik. Ha veszély közeledik, egyik szülő sebesültnek tetteti magát, hogy elcsalja a fészek közelségéből a ragadozót. A fiatal madarak 26-27 nap múlva repülnek ki.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy, de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Fészkelő-állománya 200-500 párra tehető (2000-2012)^[5]

Képek

Az iszapban keresi a táplálékát
Fészke
és a tojása

Források

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2021. július 13.

További információk

Képek az interneten a fajról
Ibc.lynxeds.com – videók a fajról Archiválva 2010. december 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
Xeno-canto.org – a faj hangja

Jegyzetek

↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2021. július 13.
↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2021. július 13.
↑ "Avibase". Hozzáférés: 2020. február 16.
1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2021. július 13.
1 2 3 "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". Hozzáférés: 2021. július 13.

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2021. július 13.

[B-2] "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2021. július 13.

[C-3] "Avibase". Hozzáférés: 2020. február 16.

[D-4] 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2021. július 13.

[F-5] 1 2 3 "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". Hozzáférés: 2021. július 13.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]