Közönséges vízicsiga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közönséges vízicsiga
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Caenogastropoda
Öregrend: Hysogastropoda
Rend: Littorinimorpha
Öregcsalád: Rissooidea
Család: Bithyniidae
Nem: Bithynia
Faj: B. tentaculata
Tudományos név
Bithynia tentaculata
Linnaeus, 1758
Szinonimák

Bulimus tentaculatus

Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges vízicsiga témájú médiaállományokat és Közönséges vízicsiga témájú kategóriát.

A közönséges vízicsiga vagy hosszúcsápú csőröscsiga[1] (Bithynia tentaculata) egy kopoltyúval lélegző édesvízi csigafaj, mely eredetileg Európában és Nyugat-Ázsiában volt megtalálható, ám a 19. században behurcolták Észak-Amerikába is.

Külső megjelenése[szerkesztés]

A csigaház öt vagy hat mély kanyarulatból áll, 8–16 mm magas, 6–9 mm széles. Színe sárgás szaruszínű, sötét színű bevonat lehet rajta. Köldöke nem látszik, az ajakduzzanat kifejezett. A szájadéka és a beleillő operculum (a lábhoz tapadó fedő, mely a csiga visszahúzódásakor lezárja a csigaház bejáratát) felül kihegyesedik. Az állat sötét- vagy világosabb barna, tapogatói hosszúak.

Elterjedése és életmódja[szerkesztés]

A közönséges vízicsiga alulról

A közönséges vízicsiga Észak-Skandinávia és Görögország kivételével egész Európában honos, valamint Ázsiában is Nyugat-Szibériáig és Kasmírig. Az észak-amerikai Nagy-tavakba 1870 körül került és azóta elterjedt az Egyesült Államok atlanti partvidékén és Dél-Kanadában. Svájcban 1400 m tengerszint feletti magasságig található. Magyarországon az egyik leggyakoribb kopoltyús vízicsiga.

Lassú folyású és állóvizekben, holtágakban, kisebb tavakban, mocsarakban él. Langyos vizű (25 C°-ig) hévforrásokban is előfordulhat, bár ott termete kisebb. Elviseli az időleges kiszáradást is. A sűrű növényzetet, iszapos aljzatot és kemény, oxigénben gazdag vizet kedveli. A növények, kövek felszínére tapadó moszatokat, algákat legeli, de kopoltyúfésűjével lebegő algákat is szűröget.

A közönséges vízicsiga váltivarú, a nőstény petéit májustól júniusig rakja két-három 1–3 cm hosszú zsinórban, melyeket a növények, kövek, fadarabok felszínére tapaszt. A peték 2-3 hét alatt kelnek ki, felnőttkorukat második életévükben érik el. Élettartamuk két, ritkán három év.

Parazitái[szerkesztés]

A közönséges vízicsiga köztesgazdája lehet a Prosthogonimus ovatus, Sphaeridiotrema globulus, Cyanthocotyle bushiensis, Echinostoma revolutum, Syngamus trachea, Capillaria obsignata és feltehetően a Leyogonimus polyoon lapos- és fonálférgeknek.

Magyarországon nem védett.

Források[szerkesztés]

  1. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.

Külső hivatkozások[szerkesztés]