Karikakeszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Karika keszeg szócikkből átirányítva)
Karikakeszeg
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Alburninae
Nem: Blicca
Heckel, 1843
Faj: B. bjoerkna
Tudományos név
Blicca bjoerkna
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
  • Abramis bjoerkna (Linnaeus, 1758)
  • Abramis björkna (Linnaeus, 1758)
  • Abramis blicca (Bloch, 1782)
  • Abramis erythropterus Valenciennes, 1844
  • Abramis micropteryx Valenciennes, 1844
  • Blicca argyroleuca Heckel, 1843
  • Blicca bjoekna (Linnaeus, 1758)
  • Blicca bjoerkna bjoerkna (Linnaeus, 1758)
  • Blicca bjoerkna derjavini Dadikyan, 1970
  • Blicca bjoerkna transcaucasica Berg, 1916
  • Blicca björkna (Linnaeus, 1758)
  • Blicca bjorkna (Linnaeus, 1758)
  • Blicca intermedia Fatio, 1882
  • Cyprinus bjoerkna Linnaeus, 1758
  • Cyprinus blicca Bloch, 1782
  • Cyprinus gibbosus Pallas, 1814
  • Cyprinus gieben Wulff, 1765
  • Cyprinus laskyr Güldenstädt, 1814
  • Cyprinus latus Gmelin, 1789
  • Cyprinus latus Gronow, 1854
  • Cyprinus meckel Hermann, 1804
  • Cyprinus plestya Leske, 1774
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Karikakeszeg témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Karikakeszeg témájú médiaállományokat és Karikakeszeg témájú kategóriát.

A karikakeszeg (Blicca bjoerkna) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. Korábban egyes rendszertani besorolások az Abramis nembe helyezték a karikakeszeget, azonban manapság a Blicca halnem egyetlen faja.

Gyakori horgászhal, nem nő meg olyan nagyra, mint a dévérkeszeg, de mégis jelentős horgászzsákmányt képvisel. Húsa szálkás, de irdalva kiváló sült keszeget lehet készíteni belőle.

Elnevezései[szerkesztés]

Az idős magyar halászok utalva formájára nevezték még kerekkeszegnek is. Több triviális neve is ismert, mint például: baszárkeszeg, bolén, ezüstös balin, gyöngyhal, jeges keszeg, lánakeszeg, szalmántelt, szápakeszeg, tányérkeszeg, tángyérhal.[1][2]

Előfordulása[szerkesztés]

A karikakeszeg őshonos magyar hal Európa legnagyobb részén a Pireneusoktól az Urál hegységig megtalálható. A Földközi-tenger környékén és Észak-Európában hiányzik. A nagyobb, lassú folyású dombvidéki folyókat és holtágakat kedveli.[3]

Magyarországon a Dunában, Tiszában, Balatonban él jelentős állománya.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A dévérkeszeg (felső kép) és a karikakeszeg összehasonlítása

A dévérkeszeggel lehet leginkább összetéveszteni, de annak oldalvonala és hátúszója között 12-13 hosszanti pikkelysor húzódik, és az oldalvonaltól a hát íve felé haladva a pikkelyek mérete körülbelül a felére csökken. Hasonló faj még a lapos keszeg és a bagolykeszeg melyeknek az anális úszója jóval hosszabb, legalább 35 osztott sugár számlálható benne. A karikakeszeg neve is találó, hiszen jól megkülönböztethető a többi keszegtől azáltal, hogy az alakja a legkerekebb a többi keszeghez képest.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

A hal testhossza 20-30 centiméter, legfeljebb 45,5 centiméter. Akár az 1 kilogrammos testtömeget is elérheti. Teste magas, oldalról erősen lapított. Szemei a fejéhez képest nagyok, a száj csúcsba nyíló. Szemének retináján egy fényvisszaverő réteg található, amely jelentősen megnöveli a szem érzékenységét a kissé zavaros vízben. Közepes nagyságú cycloid pikkelyei vastagok. 44-50 pikkelye van az oldalvonala mentén. A háta sötétbarna ritkábban kékes színezetű. A hát-, farok- és farokalatti úszó szürke, szürkéskék, a páros úszók töve gyakran vörhenyes. Rövid hátúszójában 8, hosszú farkalatti úszójában 19-23 elágazó sugár van.[5] 39-40 csigolyája van.

Magyarországon az eddigi magyar horgászrekord szerint 1,90 kilogramm a legnagyobb karikakeszeg, melyet 1992-ben fogtak.[4]

Életmódja[szerkesztés]

Rajhal, amely a fenék közelében tartózkodik. Gyakran közös csapatokat alkotnak a dévérkeszegekkel. Tápláléka apró fenéklakók és növényi anyagok.[3]

Szaporodása[szerkesztés]

Május-júniusban ívik. Az ivarérettséget 3-5 évesen éri el, amikor már 10-12 centiméter hosszú.[3] Nagy csapatokat alkotva keresi fel ivóhelyeit, mely a növényzettel benőtt szélvizek. A hímek ilyenkor nászkiütést viselnek a fejükön. Az ikrás 15-110 ezer enyhén sárgás, kb. 2 mm átmérőjű ikrát rak a növényekre. A lárvák 4-6 nap múlva kelnek ki és 4,5–5 mm hosszúak.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Harka Ákos: Tiszafüred környéki halnevek. Magyar Nyelvőr. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
  2. Magyarországi halak, Népies elnevezések / fajták. battai peca, 2008. július 23. [2010. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
  3. a b c Dr. Fritz Terofal:Botos kölönte
  4. a b Digitális tankonyvtar:Karikakkeszeg
  5. a b Dr. Györe Károly:Karika keszeg - Blicca bjoerkna Linné, 1758

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Karikakeszeg (magyar nyelven). Úszózás felsőfokon –kezdő és profi horgászoknak. uszozas.hupont.hu. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
  • Karikakeszeg (magyar nyelven). bhm.hu. [2012. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
  • Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.
  • Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 326.

Internetes leírások a karikakeszegről[szerkesztés]