Tejfehér kórócsiga
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Monacha cartusiana O. F. Müller, 1774 | ||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tejfehér kórócsiga témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tejfehér kórócsiga témájú médiaállományokat és Tejfehér kórócsiga témájú kategóriát. |
A tejfehér kórócsiga[1] (Monacha cartusiana) Európában honos, a tüdőscsigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj.
Külső megjelenése
[szerkesztés]A csiga házának magassága 6-10, szélessége 9–19 mm, 6 kanyarulatból áll, lapítottan kúpos formájú. Az utolsó kanyarulat erősen kitágul, szájadéka félhold formájú. Köldöke szűk, ajakduzzanata fehér, vöröses peremmel; kívülről is látható. A csigaház színe szaruszín árnyalatú fehér vagy kékesfehér, fényes és áttetsző. Az élő állat köpenyfoltjai jól láthatóak alatta. Az állat halvány sárgásbarna színű, csápjai sötétek lehetnek.
Elterjedése és életmódja
[szerkesztés]A tejfehér kórócsiga egész Nyugat- és Közép Európában elterjedt, keleten a Baltikum-Krím vonal határolja életterét. Skandináviában Dél-Svédországban és Dániában is előfordul, Dél-Angliába a történelem előtti időkben az ember vitte be.
Kedveli a nyílt területeket, réteket, a napos és száraz bozótosokat. Az ember környezetében kertekben, parkokban, útszéleken, romok között is előfordulhat. 700-1000 méternél magasabban már nem található meg. Táplálékát friss vagy fonnyadó növényi részek teszik ki. 1,2-1,3 mm átmérőjű petéit az ősz elején, szeptember-októberben rakja le, egyszerre 15-20-at; az állat peterakás után nem sokkal elpusztul. A petékből két hét múlva kelnek ki a kiscsigák. Élettartama nem haladja meg a két évet.
Magyarországon nem védett.
Források
[szerkesztés]- ↑ Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.
- Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN 963 11 2610 2
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján
