Törpeegér

Törpeegér
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Csoport:	Glires;
Rend:	Rágcsálók (Rodentia);
Alrend:	Egéralkatúak (Myomorpha);
Öregcsalád:	Muroidea;
Család:	Egérfélék (Muridae);
Alcsalád:	Egérformák (Murinae);
Nem:	Micromys; Dehne, 1841
Faj:	M. minutus;
Tudományos név
	Micromys minutus; Pallas, 1771
Szinonimák
Szinonimák
	Mus minitus Pallas, 1771; Micromys agilis Dehne, 1841; Micromys aokii Kuroda, 1922; Micromys arundinaceus (Petenyi, 1882); Micromys arvensis (Leach, 1816); Micromys avenarius (Wolf, 1794); Micromys batarovi (Kastschenko, 1910); Micromys berezowskii Argyropulo, 1929; Micromys brauneri Martino, 1930; Micromys campestris (Desmarest, 1822); Micromys danubialis Simonescu, 1971; Micromys erythrotis (Blyth, 1856); Micromys fenniae (Hilzheimer, 1911); Micromys flavus (Kerr, 1792); Micromys hertigi Johnson & Jones, 1955; Micromys hondonis Kuroda, 1933; Micromys japonicus Thomas, 1906; Micromys kastschenkoi Charlamagne, 1915; Micromys kurodai Mori, 1942; Micromys kytmanovi (Kastschenko, 1910); Micromys mehelyi Bolkay, 1925; Micromys meridionalis (Costa, 1844); Micromys messorius Kerr, 1792; Micromys minatus (Schinz, 1840); Micromys minimus (White, 1789); Micromys oryzivorus (de Sélys-Longchamps, 1841); Micromys parvulus (Hermann, 1804); Micromys pendulinus (Hermann, 1804); Micromys pianmaensis Peng, 1981; Micromys pratensis (Ockskay, 1831); Micromys pumilus (F. Cuvier, 1842); Micromys pygmaeus (Milne-Edwards, 1872); Micromys sareptae (Hilzheimer, 1911); Micromys shenshiensis Li, Wu, & Shao, 1965; Micromys soricinus Hermann, 1780; Micromys subobscurus Fritsche, 1934; Micromys takasagoensis Tokuda, 1939; Micromys takasagoensis Tokuda, 1941; Micromys triticeus (Boddaert, 1785); Micromys typicus (Barrett-Hamilton, 1899); Micromys ussuricus (Barrett-Hamilton, 1899); Micromys zhenjiangensis Huang, 1989;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Törpeegér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Törpeegér témájú médiaállományokat és Törpeegér témájú kategóriát.

A törpeegér (Micromys minutus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása

Európában és Ázsiában honos. Európától Északkelet-Szibériáig, Japánig, Koreáig mindenhol előfordul. A modern mezőgazdasági művelés óta jelentősen csökkent, helyenként egészen megritkult.

Megjelenése

Testhossza mindössze 11-14 centiméter, aminek majdnem a felét a farka teszi ki. Testtömege 5-11 gramm. Színe sárgás-barnásvörös árnyalatú, hasa és lábai fehérek. Hátsó lábai csak alig valamivel hosszabbak a mellsőknél. Farka ügyes kapaszkodófarok, szinte dugóhúzószerűen össze tudja csavarni.

Életmódja

Az egérfélék általában a talajon élnek és a földbe ásott lyukakban laknak. A törpeegér azonban a legsűrűbb növényzetben, gazosokban, nádasokban tanyázik. Táplálékát füvek, különféle magvak és rovarok alkotják.

A törpeegér általában 6 hónapig, fogságban akár 5 évig is élhet.

Táplálék és táplálkozásmódja

A törpeegér magvakkal, növények terméseivel, bogyókkal és rovarokkal táplálkozik, évszaktól függ, hogy éppen mit eszik. Kora tavasszal előszeretettel rágcsálja a rügyeket. Segíti a mezőgazdaságot, azáltál, hogy a gabonán található levéltetűt és egyéb rovarokat is elfogyaszt. Viszont, nyáron egyik legfőbb tápláléforrása a búza, felmászik egészen a kalászig, eközben a farkával kapaszkodik és egyensúlyoz.

Szaporodása

A törpeegerek nagyon szaporák, szaporodási időszakuk áprilistól szeptemberig tart. A gömbölyű kis fészke 30–100 cm magasságban nádasban készül. A növények szárai az építmény tartóvázai. A fészek nád- vagy sáslevelekből áll. Belsejét a nád bugájával béleli ki. Bejárata mindig ferdén befelé néz. A nőstény évente akár 6-szor is hozhat a világra utódokat, minden alkalommal 3-8 kölyök születik, a vemhességi ideje 21 nap. A kicsik szeme a 8. napon nyílik ki, 12 napos korukig szopnak és 16 napos korukra már önállóak. Az anya indul táplálékkeresésre, de bizonyos időközönként visszatér, hogy megszoptassa és megtisztogassa kicsinyeit. Megeszi az ürüléküket, hogy a szaga ne csalogasson oda nemkívánatos látogatókat.

A kölyök már kétnapos korukban meg tudnak kapaszkodni, és ide-oda másznak a fészekben, négy nappal később elkezdik önmagukat tisztítani, 9 napos korukra fogaik áttörik az ínyt, így szilárd táplálékot is tudnak már fogyasztani. Amikor elérik a 10 napos kort, anyjuk tejtermelése csökken, ezért rászoktatja kicsinyeit a magevésre. Néhány nappal később már teljesen önállóak, általában ilyenkor anyjuk már ismét vemhes.

Jegyzetek

↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 26.)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

További információk

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_2147

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.

[1]