Réti rabló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Réti rabló
Hím réti rabló
Hím réti rabló
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Szitakötők (Odonata)
Család: Rabló szitakötők (Lestidae)
Nem: Lestes
Tudományos név
Lestes dryas
Kirby, 1890
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Réti rabló témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Réti rabló témájú médiaállományokat és Réti rabló témájú kategóriát.

A réti rabló (Lestes dryas) a rabló szitakötők családjába tartozó, Eurázsia és Észak-Amerika mérsékelt övi zónájában elterjedt szitakötőfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A réti rabló testhossza 35–42 mm, szárnyfesztávolsága 45–47 mm, hátsó szárnyának hossza 20–25 mm. A hímek valamivel nagyobbak és karcsúbbak a nőstényeknél. A hím szemei kékek, potroha és tora felső része fémesen csillogó zöld. Torának oldala, potroha töve és legvége (9-10. szelvény) hamvaskék. Szárnyjegyei feketék. Belső potrohfüggelékei kanálszerűen kiszélesednek. Pihenés közben szárnyait félig összezárva tartja. Ha megzavarják halottnak tettetheti magát és szárnyait-lábait összezárva a sűrű növényzetbe hullhat.

A nőstények rövidebb és vaskosabb felépítésűek, tompább zöldek, toruk oldala sárgás, a potrohról hiányzik a kék szín, helyette egyenletesen fémeszöld. Szemük zöldes vagy barnás.

Nagyon hasonlít hozzá a gyakoribb lomha rabló (Lestes sponsa), a hímeket gyakorlatilag csak nagyítóval, potrohfüggelékeik alapján lehet megkülönböztetni.

Elterjedése[szerkesztés]

Az egész északi félteke mérsékelt övi zónájában megtalálható. Európa középső zónájában gyakori, a mediterrán régióban ritkább és inkább hegyvidéki. Észak-Afrikában jégkorszaki maradványfaj. Magyarországon országszerte előfordul, főleg az Alföldön.

Életmódja[szerkesztés]

Lárvája sekély, gyorsan átmelegedő, dús növényzetű tavacskákban, mocsarakban él, amelyek nyáron akár ki is száradnak. A részben sós brakkvizet is elviseli. Április-májusban alakulnak át imágókká. A repülő réti rablókkal leggyakrabban július-augusztusban lehet találkozni. Általában a sűrű növényzet közelében, vízparton tartózkodnak, ritkán szállnak ki a nyílt víz fölé. A párzás tandem formációban történik, ami megmaradt a peterakás közben is. A nőstény a vízparti növények szárába helyezi el megtermékenyített petéit, többnyire a vízvonal fölött; megfigyelték hogy kiszáradt tavacskák növényeire is petézhet. A peték áttelelnek, tavasszal kelnek ki a lárvák, amelyek akár két hónap alatt imágóvá fejlődhetnek.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]