Nagy rókalepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Nagy rókalepke
Nymphalis polychloros - Grande tortue.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Csoport: Rhopalocera
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Tarkalepkefélék (Nymphalidae)
Alcsalád: Tarkalepkék (Nymphalinae)
Nemzetség: Szöglencrokonúak (Nymphalini)
Nem: Rókalepke (Nymphalis)
Kluk, 1780
Faj: N. polychloros
Tudományos név
Nymphalis polychloros
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy rókalepke témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy rókalepke témájú médiaállományokat és Nagy rókalepke témájú kategóriát.

A nagy rókalepke (Nymphalis polychloros) a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez sorolt tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjában a rókalepke (Nymphalis) nem egyik faja.

Előfordulása[szerkesztés]

Eurázsiai jellegű (emellett Észak-Afrikában is megtalálható) faj, amely a 20. század vége felé erősen megritkult. A legtöbb nyugat-európai országban és Magyarországon is védett.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Tompán narancsszínű szárnyát fekete foltok pöttyözik. Szárnyának fesztávolsága 5–6 cm, a szárny szőrös. A szárnyak fonáka foltos barna, mindkét szárnyon kék szegéllyel. Hasonlít az ismertebb kis rókalepkére, de (mint neve is mutatja) nagyobb termetű, hátsó szárnyán kevés a fekete szín és az első szárny szegélye nem fehér, hanem jellemzően palaszürke.

Hernyója fehéren pöttyözött fekete, narancsbarna tüskékkel. A hátán végighúzódó narancsbarna sáv kiterjed az oldalaira is.

Életmódja, élőhelye[szerkesztés]

Erdei faj: nagyobb erdőkben, illetve azok közelében él.

Az imágók telelnek át padlásokon, melléképületekben, fák üregében és farakásokban. Petecsomóit tavasszal a szil, a fűz vagy más fák ágcsúcsaira rakja. A kis hernyók lombfakadáskor kelnek ki. Eleinte társasan, közös szövedékben élnek; nagyobb korukban szétszélednek. Polifágok: többféle lombhullató fa levelein is megélnek.

Az imágók márciusban tűnnek fel; szívesen szívogatják a sérült fák nedvét.

Alfajok, változatok[szerkesztés]

  • Nymphalis polychloros dilucidus Fruhstorfer, 1907
  • Nymphalis polychloros fervida Standfuss, 1896

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]