Festőkagyló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Festőkagyló
Hollandiai példány
Hollandiai példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Kagylók (Bivalvia)
Rend: Folyamikagylók (Unionoida)
Család: Folyamikagyló-félék (Unionidae)
Nem: Unio
Faj: U. pictorum
Tudományos név
Unio pictorum
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Festőkagyló témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Festőkagyló témájú médiaállományokat és Festőkagyló témájú kategóriát.

A festőkagyló (Unio pictorum) a kagylók (Bivalvia) osztályának folyamikagylók (Unionoida) rendjébe, ezen belül a folyamikagyló-félék (Unionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A festőkagyló Közép-Európában mindenütt megtalálható, de nem gyakori. Főleg a folyóvölgyek környékén él. Egyes területeken erősen megritkult.

Neve[szerkesztés]

A festőkagyló onnan kapta a nevét, hogy évszázadokkal ezelőtt a festők kagylóteknőben keverték ki a festékeket.

Megjelenése[szerkesztés]

A festőkagyló teknője keskeny nyelv alakú, a szélességénél több mint kétszer hosszabb. Hosszúsága 6-14 centiméter, szélessége 2,5-6 centiméter. Elülső vége lekerekített, a hátsó hegyes, felső és alsó szegélye csaknem egyenes és egymással párhuzamos. A zárpárkányzat több foggal is rendelkezik: a bal teknőn a búb előtt 2 dudorszerű főfog, mögötte 2 hosszúra nyúlt, léc alakú mellékfog található; a másik teknőn csupán egy-egy fő- és mellékfog képződik, melyek pontosan illeszkednek az ellenkező oldal fogai közé. A teknő héja vastag, zöldessárga, sárgászöld.

Életmódja[szerkesztés]

A festőkagyló nagyobb álló- és lassan folyó vizek lakója. Gyakran a tavikagylóval (Anodonta cygnea) társul.

Forrás[szerkesztés]