Kis csér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Kis csér
Koajisashi 05a2432s.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Csérfélék (Sternidae)
Nem: Sternula
Faj: S. albifrons
Tudományos név
Sternula albifrons
Pallas, 1764
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kis csér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis csér témájú médiaállományokat és Kis csér témájú kategóriát.

A kis csér (Sternula albifrons vagy Sterna albifrons) a csérfélék legkisebb testű hazai faja. A Sterna génuszt Bridge et al. (2005) javasolta két génuszra bontani, ők a kistestű fajokat a Sternula génuszba sorolják. A korábbi észak-amerikai (S. a. antillarum) és vörös-tengeri (S. a. saundersi) alfajokat ma már elkülönült fajnak tekintik.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

A mérsékelt égövi és trópusi Eurázsiában tengerpartjain és édesvizek mentén költ. Szubtrópusi-trópusi területeken telel, ilyenkor eljut Dél-Afrikáig és Ausztráliáig is.

Alfajai[szerkesztés]

Megjelenése[szerkesztés]

Feltűnően kis termetű, testhossza 21–25 cm, szárnyterpesztése 41–47 cm. Költési időben feltűnő fehér homlokfoltja alapján biztosan felismerhető. Vékony, hosszú csőre sárga színű, végén fekete folttal, lábai szintén sárgák. Télen, nyugalmi tollazatban a fejen több a fehér szín, ilyenkor csőre fekete, a lábai tompább színűek.

Életmódja[szerkesztés]

A víztükör fölött repülve keres táplálékot, zsákmányát zuhanórepülésből lecsapva szerzi meg. Főleg kishalakkal, vízirovarokkal táplálkozik.

Szaporodása[szerkesztés]

Jellemzően telepesen költ, homok- vagy kavicszátonyokon, kopár tengerparti fövenyeken. A fészke csak egy sekély talajmélyedés, ebbe 2-4 tojást rak, a fészkét vagy fiókáit közelítő ragadozókat megtámadja. Az Európa folyami zátonyain költő állomány nagyrészt megsemmisült. A Kárpát-medencében rendkívül ritka fészkelő, a Dráva kavicszátonyain költ évente néhány pár. Olykor a szikes tavaink mentén is megtelepszik egy-egy pár.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Nyugalmi tollazat a költési időn kívül, üstökös csérek között

Irodalom[szerkesztés]

  • Bridge ES, Jones AW, Baker AJ 2005. A phylogenetic framework for the terns (Sternini) inferred from mtDNA sequences: implications for taxonomy and plumage evolution. Molecular Phylogenetics and Evolution 35: 459–469. PDF fulltext
  • Harrison P 1988. Seabirds (2nd edition). Christopher Helm, London ISBN 0-7470-1410-8.
  • Olsen KM, Larsson H 1995. Terns of Europe and North America. Christopher Helm, London. ISBN 0-7136-4056-1
  • Kis csérek a Dráván