Kis csér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kis csér
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Csérfélék (Sternidae)
Nem: Sternula
Faj: S. albifrons
Tudományos név
Sternula albifrons
Pallas, 1764
Elterjedés
A elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   költözési útvonal   telelőhely Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2019) 2019
A elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely

Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2019) 2019

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kis csér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis csér témájú médiaállományokat és Kis csér témájú kategóriát.

A kis csér (Sternula albifrons) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Jean Cabanis német ornitológus írta le 1873-ban, a Sterna nembe Sterna albifrons néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

Előfordulása[szerkesztés]

A mérsékelt égövi és trópusi Eurázsiában tengerpartjain és édesvizek mentén költ. Szubtrópusi-trópusi területeken telel, ilyenkor eljut Dél-Afrikáig és Ausztráliáig is.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi tavak, folyók és patakok, valamint tengerpartok, lagúnák, torkolatok és nyílt óceán. Vonuló faj.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendkívül ritka fészkelő, a Dráva kavicszátonyain költ évente néhány pár. Olykor a szikes tavaink mentén is megtelepszik egy-egy pár. Májustól novemberig tartózkodik itt.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Feltűnően kis termetű, testhossza 22-24 centiméter, szárnyterpesztése 48-55 centiméter, testtömege 49-63 gramm.[5] Költési időben feltűnő fehér homlokfoltja alapján biztosan felismerhető. Vékony, hosszú csőre sárga színű, végén fekete folttal, lábai szintén sárgák. Télen, nyugalmi tollazatban a fejen több a fehér szín, ilyenkor csőre fekete, a lábai tompább színűek.

A levegőben

Életmódja[szerkesztés]

A víztükör fölött repülve keres táplálékot, zsákmányát zuhanórepülésből lecsapva szerzi meg. Főleg kishalakkal, vízi rovarokkal táplálkozik.[5]

Szaporodása[szerkesztés]

Jellemzően telepesen költ, homok- vagy kavicszátonyokon, kopár tengerparti fövenyeken. A fészke csak egy sekély talajmélyedés, ebbe 2-4 tojást rak, a fészkét vagy fiókáit közelítő ragadozókat megtámadja. Az Európa folyami zátonyain költő állomány nagyrészt megsemmisült.

Fészke, tojokkal

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. október 4.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. december 20.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Bridge ES, Jones AW, Baker AJ 2005. A phylogenetic framework for the terns (Sternini) inferred from mtDNA sequences: implications for taxonomy and plumage evolution. Molecular Phylogenetics and Evolution 35: 459–469. PDF fulltext
  • Harrison P 1988. Seabirds (2nd edition). Christopher Helm, London ISBN 0-7470-1410-8.
  • Olsen KM, Larsson H 1995. Terns of Europe and North America. Christopher Helm, London. ISBN 0-7136-4056-1
  • Kis csérek a Dráván