Sávos szitakötő
|
|
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Calopteryx splendens Harris, 1780 |
A sávos szitakötő (Calopteryx splendens vagy Agrion splendens) a rovarok (Insecta) osztályának a szitakötők (Odonata) rendjéhez, ezen belül az egyenlő szárnyú szitakötők (Zygoptera) alrendjéhez és a színes szárnyú szitakötők (Calopterygidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
A sávos szitakötő egész Európában honos, Anatóliáig és Észak-Afrikáig. A hegységekben 1200 méter magasságig hatol fel. Korábban Közép-Európa leggyakoribb szitakötői közé tartozott. Napjainkban élőhelyei nagymértékben megfogyatkoztak.
[szerkesztés] Megjelenése
A sávos szitakötő 5 centiméter hosszúsága és 7 centiméteres szárnyfesztávolsága miatt némileg nagyobb termetű, mint a hozzá hasonló kisasszony-szitakötő (Calopteryx virgo), amelytől a hímek a szárnyukon levő sötétkéken csillogó harántsáv alapján jól megkülönböztethetők. A nőstények szárnya a kisasszony-szitakötőével ellentétben áttetsző, világoszöld. A hímeken a szárnyhártyácska, a nőstényeken a szárnyerek színesek.
[szerkesztés] Életmódja
A sávos szitakötő a napsütötte vizeket kedveli, amelyek partján nád vagy sás nő. A kisasszony-szitakötővel ellentétben ez a faj szélesebb, lassú folyású patakok és folyók mentén él. Az állatok többnyire 1 méterig terjedő magasságban faágakon vagy köveken tartózkodnak a víz felszíne fölött. A sávos szitakötő rovarokkal és más apró gerinctelen állattal táplálkozik.
[szerkesztés] Forrás
- Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993)

