Vízipásztor
|
|
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Orthetrum cancellatum (L., 1758) |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Vízipásztor témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vízipásztor témájú médiaállományokat. |
A vízipásztor (Orthetrum cancellatum) a rovarok (Insecta) osztályába a szitakötők (Odonata) rendjébe, a Libellulidae családba tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése, élőhelye
Holomediterrán faj: megtalálható Skandinávia kivételével szerte Európában, továbbá Elő-Ázsiában és Észak-Afrikában. Magyarországon is gyakori. Állóvizekben, vizesárkokban él.
[szerkesztés] Megjelenése
Az imágó hossza 45–55 mm. Tora sárgásbarna vagy sárga, az idős hímeké lilás-kékes. A kiszínesedett hímek hamvaskék bevonata a többi fajénál sötétebb. A potroh hátulsó harmada fekete, miként a függelékek is. Szárnyjegye fekete.
[szerkesztés] Életmódja
Igen tűrőképes faj, de többnyire az állóvizeket kedveli. A víz bizonyos mérvű szennyezését is elviseli, az Ischnura elegans társaságában a kifejezetten degradált, eutróf élőhelyeken is megtalálható, illetve pionír fajként is jelentős. kialakult.
Átalakulással szaporodik (mint minden szitakötő). Lárvája 23–24 mm hosszú, erős testalkatú; lárva állapotából folyamatosan fejlődik ki.
[szerkesztés] Források
- Mészáros Zoltán: Szitakötők, kérészek, hangyalesők. Búvár Zsebkönyvek sorozat, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1984. ISBN 963-11-3766-X
- Hazai szitakötők oldala

