Közönséges kószapocok

Közönséges kószapocok
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria) Öregrend: Euarchontoglires Rend: Rágcsálók (Rodentia) Alrend: Egéralkatúak (Myomorpha) Öregcsalád: Muroidea Család: Hörcsögfélék (Cricetidae) Alcsalád: Pocokformák (Arvicolinae) Nemzetség: Arvicolini Nem: Arvicola Faj: A. amphibius
Tudományos név
Arvicola amphibius (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Vízipocok Arvicola terrestris (Linnaeus, 1758) Arvicola abbotti Hinton, 1910 Arvicola abrukensis Reinwaldt, 1927 Arvicola americana Gray, 1842 Arvicola antiquus Pomel, 1853 Arvicola aquaticus (Cuvier, 1817) Arvicola aquaticus (Billberg, 1827) Arvicola argyropus Cabrera, 1901 Arvicola armenius(Thomas, 1907) Arvicola ater (Billberg, 1827) Arvicola ater Macgillivray, 1832 Arvicola bactonensis Hinton, 1926 Arvicola barabensis (Heptner, 1948) Arvicola brigantium Thomas, 1928 Arvicola cantiana Hinton, 1910 Arvicola caucasicus Ognev, 1933 Arvicola cernjavskii Petrov, 1949 Arvicola chosaricus Alexandrova, 1976 Arvicola cubanensis Ognev, 1933 Arvicola destructor Savi, 1839 Arvicola djukovi Ognev and Formosov, 1927 Arvicola ferrugineus Ognev, 1933 Arvicola fuliginosus de Sélys Longchamps, 1845 Arvicola gracilis Heller, 1955 Arvicola greenii Hinton, 1926 Arvicola hintoni Aharoni, 1932 Arvicola hunasensis Carls, 1986 Arvicola hyperryphaeus (Heptner, 1948) Arvicola illyricus (Barrett-Hamilton, 1899) Arvicola italicus Savi, 1839 Arvicola jacutensis Ognev, 1933 Arvicola jenissijensis Ognev, 1933 Arvicola kalmankensis Zažigin, 1980 Arvicola karatshaicus (Heptner, 1948) Arvicola korabensis Martino, 1937 Arvicola kuruschi Heptner and Formosov, 1928 Arvicola kuznetzovi Ognev, 1933 Arvicola littoralis (Billberg, 1827) Arvicola martinoi Petrov, 1949 Arvicola moenana Heller, 1969 Arvicola meridionalis Ognev, 1922 Arvicola minor de Sélys Longchamps, 1845 Arvicola musignani de Sélys Longchamps, 1839 Arvicola nigricans de Sélys Longchamps, 1845 Arvicola obensis Egorin, 1939 Arvicola ognevi Turov, 1926 Arvicola pallasi Ognev, 1913 Arvicola paludosus (Linneaus, 1771) Arvicola persicus de Filippi, 1865 Arvicola pertinax Savi, 1839 Arvicola praeceptor Hinton, 1926 Arvicola reta Miller, 1910 Arvicola rufescens (Satunin, 1908) Arvicola scythicus Thomas, 1914 Arvicola stankovici Petrov, 1949 Arvicola tanaitica Kalabuchov and Raevsky, 1930 Arvicola tataricus Ognev, 1933 Arvicola taurica Ognev, 1923 Arvicola turovi Ognev, 1933 Arvicola uralensis Egorin, 1940 Arvicola variabilis Ognev, 1933 Arvicola volgensis Ognev, 1933 Arvicola weinheimensis Heller, 1952
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Közönséges kószapocok témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kószapocok témájú médiaállományokat.

A közönséges kószapocok vagy régebben vízipocok (Arvicola amphibius, korábban Arvicola terrestris) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjához és a pocokformák (Arvicolinae) alcsaládjához tartozó faj.

Az állat az Arvicola nem típusfaja.

Előfordulása

Majdnem mindenütt megtalálható Európában, kivétel Franciaország, Portugália, Spanyolország és Görögország déli részei; Ázsiában egészen a Lénáig fordul elő.

Megjelenése

Az állat hossza 14-20 centiméter, farokhossza 11 centiméter és testtömege 150-300 gramm. Bundája szürkés-barna, farka csupasz.

Életmódja

Általában kis, családi kötelékben él. Az üregnek, amely a vízparton helyezkedik el, több bejárata van, így biztosított a menekülési útvonal. Ha a víz alatt valamely ellensége üldözi, a kószapocok úgy nyer egérutat, hogy felkavarja az iszapot, és így üldözője szem elől téveszti őt. Tápláléka túlnyomórészt fűfélék, lágyszárú növények és azok gyökerei. Élettartama szabadon körülbelül 5 hónap, fogságban maximum 3,5 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget 8 hetes korban éri el. A párzási időszak február-márciustól októberig tart. A vemhesség 20-22 napig tart, ennek végén általában 4-6, de akár 11 utód is jöhet a világra. Születésükkor a kölykök csupaszok és vakok. Három naposan kinő a kicsik szőre, kilenc napos korukban kinyílik a szemük. 14 nap múltán szőrzetük teljesen kifejlődik. A nőstény minden 22 napban létrehoz egy almot.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 26.)
• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Bihari Z., Csorba G. & Heltai M. (szerk.) 2007. Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest
• http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=13000176 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).