Nagy mocsáricsiga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nagy mocsáricsiga
Nagy mocsáricsiga és egy Physa
Nagy mocsáricsiga és egy Physa
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda)
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata)
Család: Lymnaeidae
Nem: Lymnaea
Faj: L. stagnalis
Tudományos név
Lymnaea stagnalis
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nagy mocsáricsiga témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy mocsáricsiga témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy mocsáricsiga témájú kategóriát.

A nagy mocsáricsiga (Lymnaea stagnalis) a csigák (Gastropoda) osztályának a tüdőscsigák (Pulmonata) rendjébe, ezen belül a Lymnaeidae családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy mocsáricsiga Európában a legdélibb területeket kivéve mindenhol előfordul az álló- és lassan folydogáló vizekben, állománya délkeleti irányban Kis-Ázsián át India északnyugati területéig terjed, de fellelhető Afrika északnyugati csücskében is.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy mocsáricsiga a természetes élőhelyén

A nagy mocsáricsiga házának hossza 4,5 - 6 centiméter, ház szélessége 2 - 3 centiméter. A csiga háza mészből épül, hegyes csúcsban végződik, szarusárga színű és vékony, éppen ezért törékeny. Az utolsó kanyarulat hasasan kiöblösödik. Különböző típusú vizekben eltérő házformákat alakít ki, például a nagyobb tavakban élők háza rövidebb. Az állat teste szürke színű. A csiga tapogatói oldalirányban lapítottak, nagyjából háromszögletűek, tehát eltérnek sok más faj fonalas szerkezetű érzékszervétől. Szemük a tapogatók tövében helyezkedik el. Az állatnak nincs héjfedője (operculum), amivel elzárja a ház száját.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy mocsáricsiga magányos, állóvizekben vagy lassú folyóvizekben él, ahol dús a növényzet. Ritkán merészkedik ki a szárazra. Tápláléka szerves üledék és alga, illetve állati tetemek. Néha lárvákat is zsákmányol. A nagy mocsáricsiga 3-4 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy mocsáricsiga ivadékok egy bodros békaszőlő (Potamogeton natans) levelen

A peterakás ideje tavasszal vagy nyáron van, amikor felmelegszik a víz. A csiga hímnős, többnyire két egyed kölcsönösen megtermékenyíti egymást. Az egy alkalommal kibocsátott mintegy 200-300 petét kocsonyás anyag burkolja be, ami védelmet nyújt a ragadozó halakkal szemben. A kocsonyán belül minden egyes petéből kifejlődik a szülők miniatűr mása. Az embrionális fejlődés mintegy két hétig tart.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]