Nagy mocsáricsiga
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Nagy mocsáricsiga és egy Physa nembeli csiga
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Lymnaea stagnalis (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nagy mocsáricsiga témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy mocsáricsiga témájú médiaállományokat és Nagy mocsáricsiga témájú kategóriát. |
A nagy mocsáricsiga (Lymnaea stagnalis) a csigák (Gastropoda) osztályának tüdőscsigák (Pulmonata) rendjébe, ezen belül a Lymnaeidae családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
A nagy mocsáricsiga Európában a legdélibb területeket kivéve mindenhol előfordul az álló- és lassan folydogáló vizekben, állománya délkeleti irányban Kis-Ázsián át India északnyugati területéig terjed, de fellelhető Afrika északnyugati csücskében is.
Megjelenése[szerkesztés]
A nagy mocsáricsiga házának hossza 4,5-6 centiméter, ház szélessége 2-3 centiméter. A csiga háza mészből épül, hegyes csúcsban végződik, szarusárga színű és vékony, éppen ezért törékeny. Az utolsó kanyarulat hasasan kiöblösödik. Különböző típusú vizekben eltérő házformákat alakít ki, például a nagyobb tavakban élők háza rövidebb. Az állat teste szürke színű. A csiga tapogatói oldalirányban lapítottak, nagyjából háromszögletűek, tehát eltérnek sok más faj fonalas szerkezetű érzékszervétől. Szemük a tapogatók tövében helyezkedik el. Az állatnak nincs héjfedője (operculum), amivel elzárja a ház száját.
Életmódja[szerkesztés]
A nagy mocsáricsiga magányos, állóvizekben vagy lassú folyóvizekben él, ahol dús a növényzet. Ritkán merészkedik ki a szárazra. Tápláléka szerves üledék és alga, illetve állati tetemek. Néha lárvákat is zsákmányol. A nagy mocsáricsiga 3-4 évig él.
Szaporodása[szerkesztés]
A peterakás ideje tavasszal vagy nyáron van, amikor felmelegszik a víz. A csiga hímnős, többnyire két egyed kölcsönösen megtermékenyíti egymást. Az egy alkalommal kibocsátott mintegy 200-300 petét kocsonyás anyag burkolja be, ami védelmet nyújt a ragadozó halakkal szemben. A kocsonyán belül minden egyes petéből kifejlődik a szülők miniatűr mása. Az embrionális fejlődés mintegy két hétig tart.
Képek[szerkesztés]
-
A nagy mocsáricsiga a természetes élőhelyén -
Nagy mocsáricsiga ivadékok egy bodros békaszőlő (Potamogeton natans) levelen
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- DIYhal - Nagy mocsáricsiga
- Csiga, csigák - akvafarm.hu
- Vízicsigák :: Akváriumi halak.
