Erdei egér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Erdei egér
Hollandiai példány
Hollandiai példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Egéralkatúak (Myomorpha)
Öregcsalád: Muroidea
Család: Egérfélék (Muridae)
Alcsalád: Egérformák (Murinae)
Nem: Apodemus
Kaup, 1829
Faj: A. sylvaticus
Tudományos név
Apodemus sylvaticus
Linnaeus, 1758
Szinonimák
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Erdei egér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei egér témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei egér témájú kategóriát.

Az erdei egér vagy közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eurázsiában (Skandináviát kivéve) és Észak-Afrikában él. Ázsiában a Himalájáig húzódik elterjedési területe.

Nevével ellentétben az erdőkön kívül megtalálható szántóföldeken, városi parkokban és kertekben is. Magasabb sziklás hegységekben ritkán fordul elő.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az erdei egér a házi egérnél valamivel nagyobb rágcsáló. Hosszúkás testéhez viszonylag hosszú farok tartozik. Szőrzete hátán szürkésbarna, hasán fehér színű. Hátsó lábai hosszabbak mint a mellsők, ezért futás közben ugrálva halad. Gyakran szimatolnak felemelkedve, hátsó lábukon állva. Teste 7–12 centiméter, farka közel 10 centiméter. Súlya 18-35 gramm.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár elég gyakori rágcsáló, ritkán lehet megpillantani, mert nagyon félénk, éjszakai állat. A nappalt üregében tölti, csak alkonyatkor indul táplálékot keresni.

Föld alatti járatrendszerben lakik, melynek két kijárata van. Itt találhatók éléskamrái, melyekben nagy mennyiségű eleséget raktároz télire. Általában több állat él a föld alatti üregekben. Az utódok az alagútrendszer mélyén, jól kibélelt fészekkamrában jönnek világra.

Télire a fészekkamrát is éléskamrának használja, és magvakat halmoz fel benne.

Az erdei egér elsősorban magvakkal, mogyoróval, makkal, bogyókkal, gyümölcsökkel és rügyekkel táplálkozik. Ezt kiegészíti kis mennyiségű rovartáplálékkal.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szaporodási időszak az időjárástól függően áprilistól októberig-novemberig tart. Évente akár négyszer is szaporodik. A nőstény 22-26 napos vemhesség után általában 4-9 kölyköt ellik. Az utódok 1-2 grammosan, csukott szemmel és csupaszon jönnek a világra. Szemük 12-14 naposan nyílik ki, ekkor már szőr borítja testüket. Ivarérettségüket 8 hetes korban érik el.

Élettartamuk a természetben rövid, 3 hónap-1 év között mozog. Fogságban akár 4 évig is elélhetnek.

Ellenségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az erdei egér sok ragadozó számára jelent fontos táplálékforrást. Fő ellenségei a rókák, a menyét, a nyest, a borz és a macska. Bagolyköpetekben is rendszeresen találnak erdei egér maradványokat.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]