Erdei egér
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Apodemus sylvaticus Linnaeus, 1758
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Az erdei egér vagy közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus) az emlősök (Mammalia) osztályába, a rágcsálók (Rodentia) rendjébe és az egérfélék (Muridae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Eurázsiaban (Skandináviat kivéve) és Észak-Afrikaban él. Ázsiában a Himalájaig húzódik elterjedési területe.
Nevével ellentétben az erdőkön kívül megtalálható szántóföldeken, városi parkokban és kertekben is. Magasabb sziklás hegységekben ritkán fordul elő.
[szerkesztés] Megjelenése
Az erdei egér a házi egérnél valamivel nagyobb rágcsáló. Hosszúkás testéhez viszonylag hosszú farok tartozik. Szőrzete hátán szürkésbarna, hasán fehér színű. Hátsó lábai hosszabbak mint a mellsők, ezért futás közben ugrálva halad. Gyakran szimatolnak felemelkedve, hátsó lábukon állva. Teste 7-12 cm, farka közel 10 cm. Súlya 18-35 g.
[szerkesztés] Életmódja
Bár elég gyakori rágcsáló, ritkán lehet megpillantani, mert nagyon félénk, éjszakai állat. A nappalt üregében tölti, csak alkonyatkor indul táplálékot keresni.
Föld alatti járatrendszerben lakik, melynek két kijárata van.. Itt találhatók éléskamrái, melyekben nagy mennyiségű eleséget raktároz télire. Általában több állat él a föld alatti üregekben. Az utódok az alagútrendszer mélyén, jól kibélelt fészekkamrában jönnek világra.
Télire a madárfészket is éléskamrának használja, és magvakat halmoz fel benne.
Az erdei egér elsősorban magvakkal, mogyoróval, makkal, bogyókkal, gyümölcsökkel és rügyekkel táplálkozik. Ezt kiegészíti kis mennyiségű rovartáplálékkal.
[szerkesztés] Szaporodása
A szaporodási időszak az időjárástól függően áprilistól októberig-novemberig tart. Évente akár négyszer is szaporodik. A nőstény 22-26 napos vemhesség után általában 4-9 kölyköt ellik. Az utódok 1-2 grammosan, csukott szemmel és csupaszon jönnek a világra. Szemük 12-14 naposan nyílik ki, ekkor már szőr borítja testüket. Ivarérettségüket 8 hetes korban érik el.
Élettartamuk a természetben rövid, 3 hónap-1 év között mozog. Fogságban akár 4 évig is elélhetnek.
[szerkesztés] Ellenségekei
Az erdei egér sok ragadozó számára jelent fontos táplálékforrást. Fő ellenségei a rókák, a menyét, a nyest, a borz és a házimacska. Bagolyköpetekben is rendszeresen találnak erdei egér maradványokat.
[szerkesztés] Rokon fajai
- Sárganyakú erdeiegér (Apodemus flavicollis)
- Pirókegér (Apodemus agrarius)
- Kislábú erdeiegér (Apodemus microps)
