Pirókegér
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Apodemus agrarius (Pallas, 1771) |
||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Pirókegér témájú médiaállományokat. |
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A pirókegér vagy pirók erdeiegér (Apodemus agrarius) az emlősök (Mammalia) osztályába, a rágcsálók (Rodentia) rendjébe és az egérfélék (Muridae) családjába tartozó faj.
Az állat az Apodemus nem típusfaja.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A pirókegér Európa középső és keleti részein, valamint Szibéria déli részén, Mandzsúriában, Koreában, Kínában és Tajvanon él szántóföldeken és ritkás erdőkben. Télen megtelepszik az elhagyatott épületekben.
Megjelenése [szerkesztés]
A pirókegér hasonlít rokonához, a közönséges erdeiegérhez (Apodemus sylvaticus). Színe hátán szürkésbarna, hasa fehéres. Legfeltűnőbb ismertetőjele a hátán végighúzódó fekete csík. Hosszúkás testéhez viszonylag hosszú farok tartozik. Hátsó lábai hosszabbak a mellsőknél, ezért futás közben ugrálva halad. Teste 9-11 cm, farka 7-9 cm. Súlya 18-25 g.
Életmódja [szerkesztés]
Rokonainál kevésbé félénk, nappal és éjszaka egyaránt aktív erdeiegér-faj.
Föld alatti járatrendszerben lakik, melynek két kijárata van. Itt találhatók éléskamrái, melyekben nagy mennyiségű eleséget raktároz télire. Általában több állat él a föld alatti üregekben. Az utódok az alagútrendszer mélyén, jól kibélelt fészekkamrában jönnek világra.
Télire a madárfészket is éléskamrának használja, és magvakat halmoz fel benne.
A pirókegér elsősorban magvakkal, mogyoróval, makkal, bogyókkal, gyümölcsökkel és rügyekkel táplálkozik. Ezt kiegészíti kis mennyiségű rovartáplálékkal.
Szaporodása [szerkesztés]
A szaporodási időszak az időjárástól függően májustól októberig-novemberig tart. Évente akár 3-4-szer is szaporodik. A nőstény 21 napos vemhesség után általában 4-9 kölyköt ellik. Az utódok 1-2 grammosan, csukott szemmel és csupaszon jönnek a világra. Szemük 9-10 naposan nyílik ki, ekkor már szőr borítja testüket. Ivarérettségüket 7-8 hetes korban érik el.
Élettartamuk a természetben rövid, 3 hónap-1 év között mozog. Fogságban akár 4 évig is elélhetnek.
Ellenségei [szerkesztés]
A pirókegér sok ragadozó számára jelent fontos táplálékforrást. Fő ellenségei a rókák, a menyét, a nyest, a borz és a házimacska. Bagolyköpetekben is rendszeresen találnak erdei egér maradványokat.
Rokon fajai [szerkesztés]
- Közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus)
- Sárganyakú erdeiegér (Apodemus flavicollis)
- Kislábú erdeiegér (Apodemus microps)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 26.)
- Egérformák
- Emlősfajok
- A Kárpát-medence emlősei
- Magyarország emlősei
- Románia emlősei
- Mongólia emlősei
- Örményország emlősei
- Ausztria emlősei
- Azerbajdzsán emlősei
- Fehéroroszország emlősei
- Bosznia-Hercegovina emlősei
- Bulgária emlősei
- Kína emlősei
- Horvátország emlősei
- Csehország emlősei
- Dánia emlősei
- Észtország emlősei
- Finnország emlősei
- Grúzia emlősei
- Németország emlősei
- Görögország emlősei
- Olaszország emlősei
- Japán emlősei
- Kazahsztán emlősei
- Dél-Korea emlősei
- Észak-Korea emlősei
- Kirgizisztán emlősei
- Lettország emlősei
- Litvánia emlősei
- Macedónia emlősei
- Moldova emlősei
- Montenegró emlősei
- Mianmar emlősei
- Lengyelország emlősei
- Oroszország emlősei
- Szerbia emlősei
- Szlovákia emlősei
- Szlovénia emlősei
- Tajvan emlősei
- Törökország emlősei
- Ukrajna emlősei
- Rágcsálófajok

