Pirókegér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pirókegér
Az állat felülről
Az állat felülről
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Egéralkatúak (Myomorpha)
Öregcsalád: Muroidea
Család: Egérfélék (Muridae)
Alcsalád: Egérformák (Murinae)
Nem: Apodemus
Kaup, 1829
Faj: A. agrarius
Tudományos név
Apodemus agrarius
Pallas, 1771
Szinonimák
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Pirókegér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pirókegér témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pirókegér témájú kategóriát.

A pirókegér vagy pirók erdeiegér (Apodemus agrarius) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó faj.

Az állat az Apodemus nem típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pirókegér Európa középső és keleti részein, valamint Szibéria déli részén, Mandzsúriában, Koreában, Kínában és Tajvanon él szántóföldeken és ritkás erdőkben. Télen megtelepszik az elhagyatott épületekben.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pirókegér hasonlít rokonához, a erdei egérhez (Apodemus sylvaticus). Színe hátán szürkésbarna, hasa fehéres. Legfeltűnőbb ismertetőjele a hátán végighúzódó fekete csík. Hosszúkás testéhez viszonylag hosszú farok tartozik. Hátsó lábai hosszabbak a mellsőknél, ezért futás közben ugrálva halad. Teste 9-11 centiméter, farka 7-9 centiméter. Súlya 18-25 gramm, legfeljebb 50 gramm.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pirókegér a Bükk hegységben

Rokonainál kevésbé félénk, nappal és éjszaka egyaránt aktív erdeiegér-faj.

Föld alatti járatrendszerben lakik, melynek két kijárata van. Itt találhatók éléskamrái, melyekben nagy mennyiségű eleséget raktároz télire. Általában több állat él a föld alatti üregekben. Az utódok az alagútrendszer mélyén, jól kibélelt fészekkamrában jönnek világra.

Télire a madárfészket is éléskamrának használja, és magvakat halmoz fel benne.

A pirókegér elsősorban magvakkal, mogyoróval, makkal, bogyókkal, gyümölcsökkel és rügyekkel táplálkozik. Ezt kiegészíti kis mennyiségű rovartáplálékkal.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szaporodási időszak az időjárástól függően májustól októberig-novemberig tart. Évente akár 3-4-szer is szaporodik. A nőstény 21 napos vemhesség után általában 4-9 kölyköt ellik. Az utódok 1-2 grammosan, csukott szemmel és csupaszon jönnek a világra. Szemük 9-10 naposan nyílik ki, ekkor már szőr borítja testüket. Ivarérettségüket 7-8 hetes korban érik el.

Élettartamuk a természetben rövid, 3 hónap-1 év között mozog. Fogságban akár 4 évig is elélhetnek.

Ellenségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pirókegér sok ragadozó számára jelent fontos táplálékforrást. Fő ellenségei a rókák, a menyét, a nyest, a borz és a házimacska. Bagolyköpetekben is rendszeresen találnak erdei egér maradványokat.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]