Tavikagyló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tavikagyló
Anodonta cygnea1.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Kagylók (Bivalvia)
Rend: Folyamikagylók (Unionoida)
Család: Folyamikagyló-félék (Unionidae)
Nem: Anodonta
Faj: A. cygnea
Tudományos név
Anodonta cygnea
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tavikagyló témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tavikagyló témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tavikagyló témájú kategóriát.

A tavikagyló (Anodonta cygnea) a kagylók (Bivalvia) osztályának a folyamikagylók (Unionoida) rendjébe, ezen belül a folyamikagyló-félék (Unionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tavikagyló egész Európában gyakori faj, de megtalálható még Szibériában és Észak-Afrikában is.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tavikagyló teknője igen nagy, hosszúkás tojás alakú, 10 - 20 centiméter hosszú és 12 centiméter széles, búbja előtt szárnyszerűen megnyúlt. A két teknőt felül szaruszerű szalag, a zárópánt (ligamentum) tartja össze. Alatta található az úgynevezett zárpárkányzat, amely úgy működik, mint az ajtó sarokpántja. A tavikagyló esetében ezen nincsenek fogak. A két teknő két záróizom húzza össze, ellazulásukkor a némileg merev zárópánt révén a teknők szétnyílnak. A teknő vékony falú, zöldesbarna-sötétbarna. Alakja és nagysága igen változó. A lágy testen fej nem található, a két teknő között azonban az állat egy erős, izmos lábat képes kinyújtani. Ezenkívül a test hátsó végén két hasíték alakú nyílás van: alul a hosszúkás, szélén papillákkal borított vízbevezető nyílás, közvetlenül fölötte a kerekded kivezető nyílás.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tavikagyló iszapos fenekű álló-, ritkábban folyóvizek lakója. Tápláléka planktonszervezetek.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993