Éti csiga

Éti csiga
	;
Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Eszmei érték: 2000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Puhatestűek (Mollusca);
Altörzs:	Héjasok (Conchifera);
Osztály:	Csigák (Gastropoda);
Alosztály:	Valódi csigák (Orthogastropoda);
Öregrend:	Heterobranchia;
Rend:	Tüdőscsigák (Pulmonata);
Alrend:	Szárazföldi csupaszcsigák (Eupulmonata);
Alrendág:	Stylommatophora;
Öregcsalád:	Helicoidea;
Család:	Főcsigák (Helicidae);
Alcsalád:	Helicinae;
Nemzetség:	Helicini;
Nem:	Helix;
Faj:	H. pomatia;
Tudományos név
	Helix pomatia; Linnaeus, 1758
Elterjedés
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Éti csiga témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Éti csiga témájú médiaállományokat.

Az éti csiga (Helix pomatia) a csigák (Gastropoda) osztályának a tüdőscsigák (Pulmonata) rendjéhez, ezen belül a főcsigák (Helicidae) családjához tartozó faj.

[szerkesztés] Elterjedése

Éti csiga

Őshonos a következő országokban: Ausztria, Belgium, Csehország, Kelet-Franciaország, Észak-Olaszország, Németország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Nyugat-Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Románia és a délkelet-európai országok.

Betelepített faj a következő országokban: Svédország, Norvégia és Finnország középső és déli részei, ahová a középkorban a szerzetesek telepítették be ezt a csigát. Angliába a rómaiak vitték be, de csak a déli meszes vidékeken tudott megmaradni; manapság védett a szigetországban.^[1]

Sok ember fogyasztja ezt a csigafajt, emiatt farmokon tenyésztik. A középkorban különösen kedvelték a böjt időszak alatti fogyaszthatósága miatt - ugyanis nem húsnak, hanem halnak tekintették ^[2].

[szerkesztés] Életmódja és szaporodása

Az éti csiga télen és a forró nyári napokon dermedt állapotba merül, ilyenkor meszes burkot von maga körül.

A csiga hímnős, mégis párt kell keresnie a párzáshoz. A párzás közben mindkét állat megtermékenyül. A pete nagysága 8,6 × 7,2 mm.^[3]

[szerkesztés] Képek

Párzó csigák
A csiga háza
Epifragmával lezárt ház

[szerkesztés] Rokon fajok

Az éti csiga legismertebb rokona a pettyes éticsiga (Helix aspersa).

[szerkesztés] Jegyzetek

↑ [1]
↑ [2]
↑ Heller J.: Life History Strategies. in Barker G. M. (ed.): The biology of terrestrial molluscs. CABI Publishing, Oxon, UK, 2001, ISBN 0-85199-318-4. 1-146, cited page: 428.

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.)

[0] [1]

[1] [2]

[Barker-2] Heller J.: Life History Strategies. in Barker G. M. (ed.): The biology of terrestrial molluscs. CABI Publishing, Oxon, UK, 2001, ISBN 0-85199-318-4. 1-146, cited page: 428.

[1]

[2]

[3]

Éti csiga

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Elterjedése

[szerkesztés] Életmódja és szaporodása

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Rokon fajok

[szerkesztés] Jegyzetek

Személyes eszközök

Névterek

Változók

Nézetek

Műveletek

Keresés

Navigáció

Részvétel

Nyomtatás/exportálás

Eszközök

Más nyelveken