Éti csiga
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 2000 Ft |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Helix pomatia Linnaeus, 1758 |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Éti csiga témájú médiaállományokat. |
Az éti csiga (Helix pomatia) a csigák (Gastropoda) osztályának a tüdőscsigák (Pulmonata) rendjébe, ezen belül a főcsigák (Helicidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Őshonos a következő országokban: Ausztria, Belgium, Csehország, Kelet-Franciaország, Észak-Olaszország, Németország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Nyugat-Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Románia és a délkelet-európai országok.
Betelepített faj a következő országokban: Svédország, Norvégia és Finnország középső és déli részei, ahová a középkorban a szerzetesek telepítették be ezt a csigát. Angliába a rómaiak vitték be, de csak a déli meszes vidékeken tudott megmaradni; manapság védett a szigetországban.[1]
Sok ember fogyasztja ezt a csigafajt, emiatt farmokon tenyésztik. A középkorban különösen kedvelték a böjt időszak alatti fogyaszthatósága miatt - ugyanis nem húsnak, hanem halnak tekintették [2].
Életmódja és szaporodása [szerkesztés]
Az éti csiga télen és a forró nyári napokon dermedt állapotba merül, ilyenkor meszes burkot von maga körül.
A csiga hímnős, mégis párt kell keresnie a párzáshoz. A párzás közben mindkét állat megtermékenyül. A pete nagysága 8,6 × 7,2 mm.[3]
Képek [szerkesztés]
Rokon fajok [szerkesztés]
Az éti csiga legismertebb rokona a pettyes éticsiga (Helix aspersa).
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ [1]
- ↑ [2]
- ↑ Heller J.: Life History Strategies. in Barker G. M. (ed.): The biology of terrestrial molluscs. CABI Publishing, Oxon, UK, 2001, ISBN 0-85199-318-4. 1-146, cited page: 428.
Forrás [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.)
- Tüdőscsigák
- Ehető puhatestűek
- Puhatestűfajok
- Magyarország puhatestűi
- Ausztria puhatestűi
- Belgium puhatestűi
- Bosznia-Hercegovina állatvilága
- Bulgária állatvilága
- Horvátország puhatestűi
- Csehország puhatestűi
- Dánia puhatestűi
- Észtország állatvilága
- Finnország állatvilága
- Franciaország állatvilága
- Hollandia puhatestűi
- Németország állatvilága
- Lettország állatvilága
- Liechtenstein állatvilága
- Litvánia állatvilága
- Luxemburg állatvilága
- Macedónia állatvilága
- Moldova állatvilága
- Norvégia állatvilága
- Olaszország állatvilága
- Lengyelország állatvilága
- Románia állatvilága
- Oroszország puhatestűi
- Spanyolország puhatestűi
- Svédország puhatestűi
- Szlovákia állatvilága
- Szlovénia állatvilága
- Svájc állatvilága
- Ukrajna állatvilága
- Az Egyesült Királyság állatvilága

