Tüdőscsigák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tüdőscsigák
Éti csiga (Helix pomatia)
Éti csiga (Helix pomatia)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda)
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Tüdős csigák (Pulmonata)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tüdőscsigák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tüdőscsigák témájú kategóriát.

Pettyes éticsiga (Helix aspersa)

A tüdőscsigák (Pulmonata) a puhatestűek törzsének, héjasok altörzsének, a csigák osztályának legfejlettebb rendje (néha alosztálya). Nevüket arról kapták, hogy nem kopoltyúval, hanem tüdővel lélegeznek, ám ez a tüdő nem hasonlít sem a gerincesek léghólyagos zsáktüdejére, sem a pókok lemezes tracheatüdejére. A csigák tüdeje a köpeny által határolt üreg és annak dús érhálózata. A tüdő belső felét vékony laphám borítja, mely kapcsolatot teremt a hemocianinos vér és a környezet oxigéntartalma között. A tüdőnek izomzata is van, ami a folyamatos gázmozgást biztosítja. A tüdőnyílás elöl található, ezen keresztül távozik a salakanyag és az ivartermék is, ugyanis mind a végbélnyílás, mind az ivarvezeték-nyílás a köpenyüregbe torkollik. A tüdőscsigák tekinthetők a legfejlettebb csigáknak, jelentős mészvázat fejlesztenek, a tipikus csigaházat. Fajaik lehetnek szárazföldiek és édesvíziek is. Két rendjük a nyelesszemű és ülőszemű tüdős csigák. Előbbibe tartozik a Helix pomatia (éti csiga), a legfontosabb hazai csigafaj.

Rendszerezésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendbe az alábbi alrendek tartoznak:

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]