Széleslábú szitakötő
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Hím példány Németországban
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Platycnemis pennipes (Pallas, 1771) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Széleslábú szitakötő témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Széleslábú szitakötő témájú médiaállományokat és Széleslábú szitakötő témájú kategóriát. |
A széleslábú szitakötő vagy levéllábú szitakötő (Platycnemis pennipes) a rovarok (Insecta) osztályának szitakötők (Odonata) rendjébe, ezen belül az egyenlő szárnyú szitakötők (Zygoptera) alrendjébe és a széleslábú szitakötők (Platycnemididae) családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
_(5).JPG)
A széleslábú szitakötő elterjedési területe Európa, de a sarkkörtől északra, valamint az Ibériai-félszigeten hiányzik. A síkságokon gyakori, a hegységekben ritkább. Magyarországon közönséges.
Megjelenése[szerkesztés]
A széleslábú szitakötő 3,5 centiméter hosszú, szárnyfesztávolsága 4,5 centiméter. A hím világoskék, a nőstény világos zöldessárga vagy krémszínű. A légivadászokhoz (Coenagrionidae) nagyon hasonló, lábának sajátos felépítése alapján jól felismerhető: a második és harmadik lábszár kifejezetten lapos, kiszélesedett (a faj neve erre utal), szélén hosszú szőrökkel. A szárnyjegy hossza 1 cellányi.
Életmódja[szerkesztés]
A széleslábú szitakötő kisebb-nagyobb tavak és lassú folyású vizek mentén él.
Szaporodása[szerkesztés]
A hímek május közepétől szeptember közepéig cikcakkban repkednek a víz fölött, ezzel hívják magukra a nőstények figyelmét. Peterakás közben a hím, amely három hegyes potrohfüggelékéről jól felismerhető, a nősténnyel összekapcsolt állapotban marad. A széleslábú szitakötő petéit szívesen rakja a sárga vízitök (Nuphar lutea) virágainak kocsányára. A lárvák áttelelnek.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 23.)
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
További információk[szerkesztés]
- széleslábú szitakötő - Platycnemis pennipes (Pallas, 1771). izeltlabuak.hu . (Hozzáférés: 2018. július 5.)
