Tejfehér kórócsiga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tejfehér kórócsiga
Monacha cartusiana fg01.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda)
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata)
Alrend: Szárazföldi csupaszcsigák (Eupulmonata)
Alrendág: Stylommatophora
Öregcsalád: Helicoidea
Család: Hygromiidae
Alcsalád: Monachainae
Nem: Monacha
Faj: M. cartusiana
Tudományos név
Monacha cartusiana
O. F. Müller, 1774
Szinonimák


Helix cartusiana Müller, 1774

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tejfehér kórócsiga témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tejfehér kórócsiga témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tejfehér kórócsiga témájú kategóriát.

A tejfehér kórócsiga[1] (Monacha cartusiana) Európában honos, a tüdőscsigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj.

Külső megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csiga házának magassága 6-10, szélessége 9-19 mm, 6 kanyarulatból áll, lapítottan kúpos formájú. Az utolsó kanyarulat erősen kitágul, szájadéka félhold formájú. Köldöke szűk, ajakduzzanata fehér, vöröses peremmel; kívülről is látható. A csigaház színe szaruszín árnyalatú fehér vagy kékesfehér, fényes és áttetsző. Az élő állat köpenyfoltjai jól láthatóak alatta. Az állat halvány sárgásbarna színű, csápjai sötétek lehetnek.

Elterjedése és életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tejfehér kórócsiga egész Nyugat- és Közép Európában elterjedt, keleten a Baltikum-Krím vonal határolja életterét. Skandináviában Dél-Svédországban és Dániában is előfordul, Dél-Angliába a történelem előtti időkben az ember vitte be.

Kedveli a nyílt területeket, réteket, a napos és száraz bozótosokat. Az ember környezetében kertekben, parkokban, útszéleken, romok között is előfordulhat. 700-1000 méternél magasabban már nem található meg. Táplálékát friss vagy fonnyadó növényi részek teszik ki. 1,2-1,3 mm átmérőjű petéit az ősz elején, szeptember-októberben rakja le, egyszerre 15-20-at; az állat peterakás után nem sokkal elpusztul. A petékből két hét múlva kelnek ki a kiscsigák. Élettartama nem haladja meg a két évet.

Magyarországon nem védett.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]