Csalitjáró pocok
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Microtus agrestis (Linnaeus, 1761) |
||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Csalitjáró pocok témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Csalitjáró pocok témájú médiaállományokat. |
A csalitjáró pocok (Microtus agrestis) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
A csalitjáró pocok csaknem egész Európában (messze Ázsia belsejéig), szinte minden élőhelyen megtaláljuk. Magyarországon a Dunántúl déli és délnyugati felében él.[1] Legyakrabban kertekben, szántóföldeken, parkszerű tájakon, sűrű sövényekben, valamint vizek közelében, nedves réteken, mély fekvésű mezőgazdasági területeken, nyirkos erdőkben fordul elő.
[szerkesztés] Megjelenése
A csalitjáró pocok feje és teste együttesen 9,5-13 centiméter, farka 2,7-3,5 centiméter hosszú, súlya 20-45 gramm. Bundája sötétebb és hosszabb szőrű, mint a mezei pocoké (Microtus arvalis). Fülkagylóit csak felső részükön borítják hosszú, lazán álló szőrök, belül azonban csupaszok.
[szerkesztés] Életmódja
A csalitjáró pocok föld alatti járatrendszert készít, sűrű növényzet védelmében. A táplálékkínálattól és a hőmérséklettől függően nappal és éjszaka egyaránt tevékeny. A járatok lakókatlanba és éléskamrákba torkollnak. Területhatárait gyakran ürülékkupacokkal és jellegzetes, megrágott fűszálakkal jelöli. A csalitjáró pocok tápláléka füvek, gyökerek, télen a fák kérgét is fogyasztja.
[szerkesztés] Szaporodása
A nőstény évente kétszer-háromszor 5-7, néha több kölyköt is ellik. Populációdinamikája 3-4 éves ciklusokat követ.[1]
[szerkesztés] Hivatkozások
- Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993)
- http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=13000246 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
- Búvár A természet- és környezetvédők lapja 1987/8
[szerkesztés] Jegyzetek
- Pocokformák
- Emlősfajok
- A Kárpát-medence emlősei
- Magyarország emlősei
- Ausztria emlősei
- Belgium emlősei
- Bosznia-Hercegovina emlősei
- Csehország emlősei
- Dánia emlősei
- Észtország emlősei
- Fehéroroszország emlősei
- Finnország emlősei
- Franciaország emlősei
- Horvátország emlősei
- Hollandia emlősei
- Lengyelország emlősei
- Lettország emlősei
- Liechtenstein emlősei
- Litvánia emlősei
- Luxemburg emlősei
- Moldova emlősei
- Montenegró emlősei
- Németország emlősei
- Norvégia emlősei
- Olaszország emlősei
- Oroszország emlősei
- Portugália emlősei
- Románia emlősei
- Spanyolország emlősei
- Svájc emlősei
- Svédország emlősei
- Szerbia emlősei
- Szlovákia emlősei
- Szlovénia emlősei
- Ukrajna emlősei
- Az Egyesült Királyság emlősei
- Andorra emlősei
- Kazahsztán emlősei
- Kína emlősei
- Rágcsálófajok
- A palearktikus ökozóna élővilága

