Vízi denevér

Vízi denevér
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Denevérek (Chiroptera) Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera) Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae) Alcsalád: Myotinae Nem: Myotis Alnem: Leuconoe Faj: M. daubentonii
Tudományos név
Myotis daubentonii (Kuhl, 1817)
Szinonimák
Myotis daubentoni Myotis abei
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Vízi denevér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vízi denevér témájú médiaállományokat.

A vízi denevér vagy vízi egérfülű-denevér (Myotis daubentonii) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

A vízi denevér művelt területeken él, kedveli a vízközeli helyeket. Nyáron faodvakban és épületekben, télen barlangokban alszik. A hegyekben 1300 méterig megy fel. Magyarországon vizek mentén gyakori.

Alfajai

• Myotis daubentonii chasanensis
• Myotis daubentonii daubentonii
• Myotis daubentonii loukashkini
• Myotis daubentonii nathalinae
• Myotis daubentonii petax
• Myotis daubentonii ussuriensis
• Myotis daubentonii volgensis

Megjelenése

A vízi denevér testhossza 4,1 - 5,1 centiméter, farokhossza 3 - 3,9 centiméter, magassága 0,75 - 1,1 centiméter, alkarhossza 3,3 - 4,1 centiméter és testtömege 6,5 - 11 gramm. Viszonylag kis faj, lába hosszú. A farok hegye túlér a farokvitorlán. Füleit négy redő keresztezi. A fülfedő a fülhossz fele.

Repülés közben

Életmódja

A vízi denevér igen gyorsan repül; mintegy félórával naplemente után indul, és a kora reggeli órákig vadászik. Téli álmát barlangokban, vízszintes helyzetben alussza, ritkábban függeszkedve, magánosan vagy kis csoportokban. Tápláléka rovarok; csak röptében táplálkozik.

Szaporodása

A megtermékenyülés tavasszal történik. A kölykezőszálláson több száz nőstény tartózkodik. A fiatalok 6-7 hét után önállóak.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
• Természetkalauz: Emlősök, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996-, ISBN 963 548 218 3
• Greenfo.hu
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)