Kis csér
|
|
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 250 000 Ft |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Sternula albifrons Pallas, 1764 |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Kis csér témájú médiaállományokat. |
A kis csér (Sternula albifrons vagy Sterna albifrons) a csérfélék legkisebb testű hazai faja. A Sterna génuszt Bridge et al. (2005) javasolta két génuszra bontani, ők a kistestű fajokat a Sternula génuszba sorolják. A korábbi észak-amerikai (S. a. antillarum) és vörös-tengeri (S. a. saundersi) alfajokat ma már elkülönült fajnak tekintik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése, élőhelye
A mérsékelt égövi és trópusi Eurázsiában tengerpartjain és édesvizek mentén költ. Szubtrópusi-trópusi területeken telel, ilyenkor eljut Dél-Afrikáig és Ausztráliáig is.
[szerkesztés] Alfajai
- Sternula albifrons albifrons - Európa, Nyugat-Ázsia
- Sternula albifrons guineae - Nyugat- és Közép-Afrika
- Sternula albifrons sinensis - Kelet-Ázsia, Ausztrália
[szerkesztés] Megjelenése
Feltűnően kis termetű, testhossza 21-25 cm, szárnyterpesztése 41-47 cm. Költési időben feltűnő fehér homlokfoltja alapján biztosan felismerhető. Vékony, hosszú csőre sárga színű, végén fekete folttal, lábai szintén sárgák. Télen, nyugalmi tollazatban a fejen több a fehér szín, ilyenkor csőre fekete, a lábai tompább színűek.
[szerkesztés] Életmódja
A víztükör fölött repülve keres táplálékot, zsákmányát zuhanórepülésből lecsapva szerzi meg. Főleg kishalakkal, vízirovarokkal táplálkozik.
[szerkesztés] Szaporodása
Jellemzően telepesen költ, homok- vagy kavicszátonyokon, kopár tengerparti fövenyeken. A fészke csak egy sekély talajmélyedés, ebbe 2-4 tojást rak, a fészkét vagy fiókáit közelítő ragadozókat megtámadja. Az Európa folyami zátonyain költő állomány nagyrészt megsemmisült. A Kárpát-medencében rendkívül ritka fészkelő, a Dráva kavicszátonyain költ évente néhány pár. Olykor a szikes tavaink mentén is megtelepszik egy-egy pár.
[szerkesztés] Forrás
[szerkesztés] Külső hivatkozás
[szerkesztés] Irodalom
- Bridge ES, Jones AW, Baker AJ 2005. A phylogenetic framework for the terns (Sternini) inferred from mtDNA sequences: implications for taxonomy and plumage evolution. Molecular Phylogenetics and Evolution 35: 459–469. PDF fulltext
- Harrison P 1988. Seabirds (2nd edition). Christopher Helm, London ISBN 0-7470-1410-8.
- Olsen KM, Larsson H 1995. Terns of Europe and North America. Christopher Helm, London. ISBN 0-7136-4056-1
- Kis csérek a Dráván

