Nappali pávaszem
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 2 000 |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Inachis io (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nappali pávaszem témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Nappali pávaszem témájú médiaállományokat. |
A nappali pávaszem (Inachis io) a rovarok (Insecta) osztályába a lepkék (Lepidoptera) rendjébe és a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó faj. A legismertebb európai nappali lepkék közé tartozik. Nincsenek alfajai.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
A nappali pávaszem elterjedési területe egész Európa, a 60. szélességi fokig. Kréta kivételével a Földközi-tenger valamennyi nagyobb szigetén is előfordul. A legtávolabbi északon, valamint Észak-Afrikában hiányzik. Tavasztól őszig gyakori. Áttelelő faj.
[szerkesztés] Jellemzői
Míg a hím elülső szárnya mintegy 3 centiméter hosszú, a nőstényé többnyire valamivel nagyobb. Szárnyainak alapszíne különleges, vörösbarna árnyalatú bársonyos sötétbordó, némi irizálással és egy-egy nagy, színes szemfolttal, melyen magva kék színű. Szárnyai csipkés-fogas szélűek. A lepke más fajokkal összetéveszthetetlen.
[szerkesztés] Életmódja
Csaknem egész évben látni, rendszerint 2 nemzedékes. Parkokban, kertekben, erdőszéleken és más nyíltabb területeken ma még nagyon gyakori. A hegyvidékeken 2500 méter magassságig felhatol. A városokban is találkozunk vele. Nem tartozik a vándorlepkék közé, de néhány példánya ősszel és tavasszal jelentős távolságokra elkóborol. Szívesen száll a bogáncs- és aszatfélék virágaira, de nagyon gyakran megfigyelhetjük más virágokon is. A kertekben igen kedveli a nyári orgonát. A lepkék barlangokban, padlásokon, pincékben telelnek át, és már kora tavasszal megjelennek. A nőstény a petéit általában csalánra rakja. A hernyók társasan élnek, gyakran a csúcslevelekre szőtt közös szövedékben. Kb. 150 hernyó él együtt a bábozódásig, de egy-egy nagy csalánosban akár 100 fészekre is bukkanhatunk. Utolsó vedlésük előtt a hernyók szétszélednek, és védett helyre húzódnak bebábozódni.
[szerkesztés] Források
- Állat- és növényhatározó természetjáróknak
- Dr. Helgard Reichholf Riehm: Lepkék
- Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993)
|
|
|
[szerkesztés] Képek
-
Nappali pávaszem leeresztett szárnnyal.
-
Nappali pávaszem felemelt szárnnyal.
-
