Kis tavibéka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kis tavibéka
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Család: Valódi békafélék (Ranidae)
Nem: Pelophylax
Faj: P. lessonae
Tudományos név
Pelophylax lessonae
(Camerano, 1882)
Szinonimák
  • Rana lessonae Camerano, 1882
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kis tavibéka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis tavibéka témájú médiaállományokat és Kis tavibéka témájú kategóriát.

A kis tavibéka (Pelophylax lessonae) a gerincesek törzsébe, kétéltűek osztályába, békák rendjébe tartozó védett állatfaj. A kecskebéka-fajkomplex tagja a tavi békával és a kecskebékával együtt. Korábban a kecskebéka és a tavibéka hibridjének tekintették, ezt az utóbbi évek DNS-vizsgálatai cáfolták meg. A fajt eredetileg a Rana nembe sorolták, de később áthelyezték a Pelophylax nembe.

Előfordulása[szerkesztés]

Közép- és Kelet-Európában gyakori. Nálunk a legkisebb állandó vízállásoktól az egészen nagy folyók holtágaiig bárhol előfordulhat, a folyóvizeket kivéve, mindig csendesebb részeken. Kiváló életteret talált magának az alföldi öntözőcsatornákon. Jól úszik, egész napját is képes a vízben tölteni. Előfordul, hogy hosszabb-rövidebb időre a partra is kijön, de a víztől nem távolodik el messzire. Még telelni is képes a víz alatt.

Megjelenése[szerkesztés]

A tavi béka és a kis tavibéka kereszteződéséből létrejövő hibrid a kecskebéka, rendkívül sok variációja létrejön a keveredésből. A legújabb kutatások szerint a különféle kromoszóma-mutációk miatt a fajkomplex tagjait morfológiai bélyegek alapján nem lehet elkülöníteni. A három közül a legkisebb: 5-7 centiméter hosszúra nő meg. A kis tavi béka bőre egészen halványzöldtől a sárgás árnyalatúig terjedhet, a sötét foltok akár hiányozhatnak is, a mirigysor alig látható a hátán. A hímek hanghólyagja felfújva egészen világos színű. A legjobb határozóbélyeg a három zöldbéka fajnál a lábak hossza. A békák combjait a testükre merőlegesen fordítva a sarkok helyzetéből lehet következtetni a láb hosszára. A legrövidebb lábú kis tavibékánál a sarkok nem érnek össze.

Életmódja[szerkesztés]

A partszéleken ülve lesnek áldozataikra, melyek repülő ízeltlábúak, apróbb gerinctelenek lehetnek.Szitakötők, rovarok, pókok, földigiliszták, meztelencsigák szerepelnek az étlapján.

Szaporodása[szerkesztés]

Április végétől május végéig nagyobb csoportokba verődve a vizekben szaporodnak. A nőstények 3-10000 petét raknak csomókba, melyből a lárvák 7-14 nap alatt kelnek ki. A lárvák aztán a nyár derekán, végén alakulnak át, de nem hagyják el a vizet, ott élik életüket.

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]