Tarajos gőte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tarajos gőte
Tarajos gőte szárazföldi alakjában
Tarajos gőte szárazföldi alakjában
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Farkos kétéltűek (Caudata)
Alrend: Salamandroidea
Család: Szalamandrafélék (Salamandridae)
Nem: Triturus
Faj: T. cristatus
Tudományos név
Triturus cristatus
(Laurenti, 1768)
Elterjedés
Triturus cristatus dis.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tarajos gőte témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tarajos gőte témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tarajos gőte témájú kategóriát.

Tarajgőte hím vízi alakjában

A tarajos gőte (Triturus cristatus) a kétéltűek (Amphibia) osztályának a farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe, ezen belül a szalamandrafélék (Salamandridae) családjába tartozó faj. A korábbi alfajok jelenleg négy közeli fajként vannak elkülönítve: közönséges tarajosgőte (T. cristatus), dunai gőte (T. dobrogicus), alpesi tarajosgőte (T. carnifex), balkáni tarajosgőte (T. karelini). Magyarországon ebből három faj fordul elő: a korábbi törzsalak, ma tarajos gőteként meghatározott faj a leggyakoribb, a Dél-Dunántúlon a dunai tarajos gőte is él, és az Alpokalján valószínűsíthető az alpesi tarajos gőte előfordulása.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tarajos gőte Közép-, Kelet- és Észak-Európa (beleértve a Brit-szigeteket) sík- és hegyvidékeken egészen 2000 méteres tengerszint feletti magasságig fellelhető. Az emberek gyűjtőszenvedélye, a vizek elszennyeződése és a szaporodásra alkalmas élőhelyek eltűnése megkövetelte a maga áldozatait.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstény hossza 18 centiméter, a hím hossza 14 centiméter. A tarajos gőte bőre durván szemcsézett, végtagjai erőteljesek, hosszú, sárga lábujjai sötéten gyűrűsek. A farok körülbelül olyan hosszú, mint a test, oldalt összenyomott, alsó éle a nőstényen sárgás vagy narancsszínű. A hím élénk színű, a hátán a párzási időszakban tarajt növeszt. A nászruhás hím háta és oldalai sötét olajbarnák, szétszórtan nagyobb, feketés foltokkal. Arctájékát, nyakát és teste alsó oldalait krétafehér, apró pontok tarkítják, torkán kifejezett harántredő látható. Hasi oldala sárga, tojássárga vagy narancsszínű, nagy, feketés foltokkal. A nőstény nagyobb testű, mint a hím, viszont nincs taraja. A háti rész barna, míg a hasi rész élénk vörös barnával tarkítva.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tarajos gőte magányos lény. Tápláléka rovarok, férgek, meztelencsigák, csigák, ászkarákok, ebihalak és ikra. Az állat 10 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 3-4 éves korban éri el. A párzási időszak március-április között van. Párzáskor a nőstény átveszi a hímtől a spermacsomagot (spermatophora), megtermékenyítve 200-300 darab petét. A nőstény minden egyes petét külön-külön becsomagol egy vízinövénybe. Kikeléskor a lárvának még nincs lába és nagy kopoltyúi vannak. Növekedése során, kinőnek a lábai és összezsugorodnak a kopoltyúi. Mikor már elég nagy ahhoz, hogy kimerészkedjék a vízből, a kopoltyúk már teljesen eltűntek. Azok az állatok, amelyek nem hagyták el a vizet a hűvösebb évszak beálltakor, csak a következő tavasszal fejlődnek ki teljesen.

A fiatal lárva
már nőnek a lábai
és az átalakulás előtt

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kárpát-medencében a pettyes gőte (Triturus vulgaris), a kárpáti gőte (Triturus montandoni), az alpesi gőte (Triturus alpestris), a havasi tarajosgőte (Triturus carnifex) és a dunai gőte (Triturus dobrogicus) mellett a tarajos gőte a hatodik helybéli gőtefaj. A tarajos gőte Magyarországon védett és veszélyeztetett állat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Videóban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]