Dunai gőte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Dunai gőte
Triturus dobrogicus dunai tarajosgőte.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Farkos kétéltűek (Caudata)
Család: Szalamandrafélék (Salamandridae)
Nem: Triturus
Faj: T. dobrogicus
Tudományos név
Triturus dobrogicus
(Kiritzescu, 1903)
Elterjedés
Triturus dobrogicus dis.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Dunai gőte témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dunai gőte témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dunai gőte témájú kategóriát.

A dunai gőte (Triturus dobrogicus) a kétéltűek (Amphibia) osztályának a farkos kétéltűek (Caudata) rendjéhez, ezen belül a szalamandrafélék (Salamandridae) családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna területén honos. Síkvidéki nedves bokrosok, erdőszélek és ligeteket lakója. A Duna és Tisza folyók mentén, ártereken fordul elő többnyire a holtágakban és kubikgödrökben.[1]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérete a 13–16 cm. Megjelenésében karcsúbb testű, mint a tarajos gőte és a hímek taraja és háta is világosabb színű. Testéhez képest feje kicsinek és lábai rövidnek tűnnek. Hátszíne zöldes-barnás árnyalat között váltakozik. Az arcon, a testen, a has és az oldalak határán fehér pettyezést visel. Jellegzetes taraja a fejének közepétől egészen a farkáig ér és szakadozottsága a háta közepén átvált sima élre.[1] A nőstények robusztusak, sötétebbek, mint a hímek. Más gőtéinkhez hasonlóan, a dunai gőte nőstényei sem viselnek tarajt.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Életmódjának aktív szakasza márciustól novemberig tart. Tavasszal a telelőhelyét elhagyja és a szaporodási helyére vonul. A párzás április, május hónapokban történik és elhúzódhat júniusig.[1] Tápláléka férgekből, csigákból és ízeltlábúakból, valamint azok lárváiból áll. A kifejlett állatok elhagyják a vizet és telelni októberben vonulnak.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nászidőszakban a farka közepén fehéres kékes árnyalat figyelhető meg.[1] A nőstény 200-400 petét rak. A lárvák két és fél hét után kelnek ki, 3 hónap múlva alakulnak kifejlett állattá és elhagyják a vizet.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Dunai Gőte. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 2006. augusztus 14. (Hozzáférés: 2010. január 7.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]