Szabadszállás

Szabadszállás
Szabadszállás címere Szabadszállás zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Bács-Kiskun
Járás	Kunszentmiklósi
Jogállás	város
Polgármester	Dr. Báldy Zoltán (Fidesz–KDNP)
Irányítószám	6080
Körzethívószám	76
Népesség
Teljes népesség	5930 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	37,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	164,62 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 52′ 34″, k. h. 19° 13′ 18″46.876111111111, 19.221666666667
Szabadszállás Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Szabadszállás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadszállás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szabadszállás város Bács-Kiskun megyében, a Kunszentmiklósi járásban.

Fekvése

Bács-Kiskun megye északnyugati részében fekszik; Budapesttől délre 80 km-re, Kecskeméttől nyugatra 40 km-re, a Dunától pedig keletre 30 km távolságra.

Vonattal elérhető a MÁV 150-es számú Budapest–Kelebia-vasútvonalán.

Története

Szabadszállás ősi kun település volt. Első említése 1279-ből való. A 15. századtól hívják Szabadszállásnak.

Az 1559. évi török kincstári fejadó-defterben, a budai livához tartozó helységek között szerepelt, 37 adóköteles házzal. 1597-ben Hüszszein budai alajbég hűbérbirtoka volt.
Az 1633-1634. évi török kincstári adólajstromokban a kecskeméti nahije (járás) községei között, 14 adóköteles házzal volt feltüntetve. 1703-ban a bácskai rácok 30 lakosát gyilkolták le.

Jegyzőkönyvei 1741-ben kezdődnek, a postahivatalt 1789-ben állították föl. 1819 november 19-én országos vásárok tartására nyert szabadalmat. Református egyháza 1626-29-ben már fennállt, temploma 1628-ban épült. 1746-ban kolera pusztított a községben, 1796-ban pedig nagy tűzvész volt, majd 1838-ban az árvíz öntötte el.

A 17. században kezdődtek meg a betelepítések, ennek ellenére Szabadszállás továbbra is kun község maradt.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Népes szabad helység a’ Kis Kúnságban, lakosai mind reformátusok, fekszik Kún Szent Miklóson alól 2 mértföldnyire; 3 nyomásbéli földgye a’ hol fekete mindent megterem, 1/3 része homokos, vagy székes, holott legelővel használtatik, imitt amott nyárfák, és fenyőmagot termő bokrok vagynak rajta; ugyan e’ homokos részen vagynak fejér, és veres borokat termő szőlős kertyeik is; erdő, és folyó víz nélkűl szűkölködik." 
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

1820-ban kapta mezővárosi rangját.

Petőfi Sándor apja, Petrovics István a családjával itt élt 1819-től 1841-ig, a község vendéglőjének és mészárszékének is a bérlője volt. 1840 körül az árvíz pusztítása miatt nagyobb bérösszeggel hátralékban maradva, a helység közvetlen szomszédságában lévő szántóföldjét adta át a községnek, mely még az 1900-as évek elején is mint „Petrovics-föld” került bérbeadásra. 1829-1830-ban a székkaszálók tagosítását foganatosították. 1840-51-ben a pusztai birtokokat osztották szét.

A dűlőnevek közül említést érdemel a Bösztörhegy, a hol valamikor Bösztör nevű helység feküdt, de a török korban elpusztult. Temploma is volt, melynek romjai még az 1800-as évek végén is láthatók voltak. A Hintók halma elnevezéshez az a hagyomány fűződik, hogy a földosztás alkalmával ezen a dombon álltak a földosztó bizottság hintói. A városhoz tartozik Aranyegyháza, Balázspuszta és Szabadjakabszállás puszta.

A 20. század elején Bencze Gábor, Ferenczy Zsigmond, Martinovits Péter és Nagy Bálint volt itt a nagyobb birtokos.

1995. július 1-jén városi rangot kapott.

Szabadszállás egykor katonaváros volt. Több nagy múltú katonai alakulat állomásozott a helyőrségben, pl. Magyar Néphadsereg 104. Honi Légvédelmi Rakétaezred 2. Légvédelmi Tüzér/rakétaosztálya, MH Alföldi Kiképző Központ.

Népesség

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	6202	6186	6121	6063	5956	5930
	2013	2014	2018	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 2,6% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,2%, református 33,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,8% (22,3% nem nyilatkozott).

Neves személyek

• Itt született 1825. augusztus 18-án Petőfi István költő, mezőgazdász, Petőfi Sándor egyetlen testvére.
• Itt született 1827-ben Balogh Imre jogász, politikus, főispán.
• Itt született 1833. május 14-én marosjárai Rozsnyay Mátyás gyógyszerész, vegyész, sakkszakíró.
• Itt született 1865. november 11-én Szász Károly politikus, író, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja, 1917–1918-ban a magyar képviselőház elnöke.
• Itt született 1867 körül győri Taksonyi József polgári iskolai tanár, költő.
• Itt született 1872. június 5-én Benkő Etelka (eredeti nevén Blau Adél) magyar opera-énekesnő.
• Itt született 1885. október 5-én Herpay Gábor levéltáros.
• Itt született 1967. március 10-én Tóth Beatrix olimpiai bronzérmes és világbajnoki ezüstérmes kézilabdázó.
• Itt született 1975. június 14-én Weisz Boglárka történész.
• Itt született 1981. június 12-én Fehér Zoltán labdarúgó, a Szombathelyi Haladás játékosa.

• Itt van eltemetve Prielle Kornélia (1826–1906) a hírneves színművésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja, aki egykor Petőfi Sándor menyasszonya volt. Síremléke 1965 óta áll a felső református temetőben.

Nevezetességei

• Református templom
• Parókia
• Katolikus templom
• Városháza
• Geréby-kastély

Testvérvárosai

• Schönenberg-Kübelberg, Németország
• Vargyas, Erdély

Képgaléria

• 
  A református templom.
• 
  A városháza épülete.
• 
  A városháza más szögből, vele szemben bank, és élelmiszer üzlet.
• 
  A református templom más szögből.

További információk

• Szabadszállás az utazom.com honlapján
• Légi felvételek Szabadszállásról
• Szabadszállás.lap.hu - linkgyűjtemény