„Rendszerváltás Magyarországon” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
juijkl
Visszavontam az utolsó  változtatást (2001:738:806:A8FB:25B8:EF92:418:8F69), visszaállítva Vander szerkesztésére
1. sor: 1. sor:
{{lektor|2006 decemberéből}}
= <big>'''<code><u>ANYÁD PICSÁJA</u></code>'''</big> =
[[Kép:Nagy Imre újratemetése fortepan 77275.jpg|jobbra|bélyegkép|280px|1989. június 16. [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]] és mártírtársainak [[Nagy Imre újratemetése|ünnepélyes újratemetése]] a [[Hősök tere|Hősök terén]] több százezer fő részvételével.]]
:''A kifejezésről lásd még: [[Rendszerváltás (egyértelműsítő lap)]]''
{{Magyarország történelme}}
A '''rendszerváltás Magyarországon''' (avagy ''rendszerváltozás'', vagy ''rendszerváltoztatás'') szűkebb értelemben [[Magyarország]] történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam a [[pártállam]]mal és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva [[Demokrácia (politikai rendszer)|demokratikus]] állammá vált, s felszámolva az [[államszocializmus|államszocialista]] rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, [[Pluralizmus|pluralista]], [[köztársaság]]i berendezkedésű, európai állammá.

A rendszerváltás Magyarországon tágabb értelemben olyan eseményt jelöl, mely során a magyar társadalom szerkezete egy adott formáról egy másikra váltott (avagy változott) vagy békés (pl. [[őszirózsás forradalom]]), vagy erőszakos úton (pl. [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]]).

== Összefoglalás ==
{{Lásd|Németh-kormány}}

A magyarországi rendszerváltásra (a térség többi kommunista államához hasonlóan) válsághelyzetben – elsősorban az [[Keleti blokk|államszocialista geopolitikai rendszert]] fenntartó [[Szovjetunió]] strukturális (katonai és gazdasági) válságának következtében – kerülhetett sor, a társadalom egy kis részének, elsősorban az [[értelmiség]] egyes, politika iránt érdeklődő csoportjainak aktív részvételével.

A rendszerváltást kiváltó alapvető társadalmi erőt az egypártrendszerrel a demokratikus érdekérvényesítésből kizárt többségi társadalom, és az ezt képviselő, az állampárton kívüli, civil értelmiségből szerveződő ellenzéki csoportok (elsősorban is a demokratikus ellenzék, a népi-nemzeti lakitelki-csoport, Bibó Szakkollégium egyetemistái) jelentették, akik demokratikus szabadságjogokat akartak, megszüntetve az állampárt privilégiumait. Ezzel egyidőben az uralmon levő állampárton belül is felléptek [[reformkommunisták]] (közülük legismertebb [[Pozsgay Imre]] csoportja), akik a gorbacsovi peresztrojka folytatásaként „felülről” is politikai reformokat szorgalmaztak. A külső befolyásoló körülmények között figyelembe kell venni egyrészt a szovjet katonai megszállás tényét, másrészt az európai biztonságpolitika adottságait, azaz Magyarország "kettős függőségét".<ref>Erről részletesen ld. Böröcz József, [http://www.mtapti.hu/mszt/19923/borocz.htm 'Kettős függőség és tulajdonvákuum: Társadalmi átalakulás az államszocialista félperiférián', ''Szociológia'', 1992,3:3-20.]</ref> Mindezek következtében az új rendszer kompromisszumok, politikai alkuk eredménye volt, s az átalakulás az új elitek megteremtése mellett az államszocialista politikai és gazdasági elitek ([[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]-[[pártállami hierarchia|nómenklatúra]]) társadalmi előnyeinek részleges - bár jobbára átmeneti és korlátozott - átmentését is eredményezte. (E kompromisszumban a főbb mai magyarországi politikai erők mindegyike, illetve ezek közvetlen elődje részt vett, s e 'békés' megoldás élvezte a „rendszerváltó” társadalom nagy többségének hallgatólagos támogatását is.) A magyar rendszerváltás közjogi jellegű volt, az ország intézményeinek átalakulását az [[Országgyűlés]] által jóváhagyott törvények szabályozták. Az események az [[A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága|Alkotmánybíróság]] [[1990]]. januári létrejötte után kizárólag [[jogállam]]i keretek között zajlottak.
[[Fájl:Nemzeti Ünnep - Petőfi szobor 1989.03.15 (2).jpg|thumb|balra|1989. március 15-e Budapesten, a Petőfi szobornál]]
{{kommunizmus Magyarországon}}
[[Ralf Dahrendorf]] mondása szerint ''„Egy politikai rendszert hat hónap alatt le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat év alatt át lehet alakítani, a társadalmihoz hatvan év kell.”'' Ennek értelmében [[Magyarország]] legutóbbi rendszerváltása nem szűkíthető le a politikai [[pluralizmus]], a többpártrendszer és a szabad választások bevezetésére. Olyan komplex folyamat, amely teljesen átalakítja a társadalom intézményeit: régiek szűnnek meg, újak jönnek létre, illetve a fennmaradók működése nagyrészt átalakul. A változások kézzelfoghatóak az egyes emberek hétköznapi együttélésében vagy a családokban épp úgy, mint országos szinten vagy a szimbólumok világában. Az intézményi változások különböző időhorizontjaik miatt gyorsíthatják, de akadályozhatják is egymást. Így hanyatló [[Kádár János (politikus)|Kádár]]-kor jelenségeinek többsége már az átmenethez tartozik, és jóval [[1989]] után is zajlanak átalakulási folyamatok.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a magyar rendszerváltás a világpolitika átalakulásába illeszkedett, így a nemzetközi vonatkozások nélkül nem érthető meg a menete. A hetvenes-nyolcvanas évek világgazdasági-politikai hatásai és azok [[kommunizmus|kommunista]] országokban kiváltott „erjedése” miatt egyre fenntarthatatlanabbá vált a pazarló, megújulásra képtelen kommunista országok alapvetően hazug ideológiai alapokon történő működése, ez vezetett [[A Szovjetunió felbomlása|a Szovjetunió felbomlásához]] és a magyarországi rendszerváltáshoz is. Elsősorban a [[Mihail Szergejevics Gorbacsov|Mihail Gorbacsov]] által kezdeményezett politikai nyitás és gazdasági átépítés, a szovjet-amerikai viszony (a [[hidegháború]]s [[Hidegháborús fegyverkezési verseny|fegyverkezési verseny]]), a lengyelországi események, valamint a nyugatnémet külpolitikai törekvések, [[Németország újraegyesítése]] gyakorolt jelentős hatást Magyarországon.

A rendszerváltás megítélése vitatott. A polgári szabadságjogok és a [[kapitalizmus]] sikeres bevezetése után a nagy többség életszínvonala nem emelkedett a lakosság által elvárt mértékben, a társadalmi egyenlőtlenségek viszont jelentősen megnőttek. Sok, főleg alacsony iskolázottságú vagy fizikai munkát végző ember [[Munkanélküliség|elveszítette az állását]], megjelent a [[hajléktalanság]]. A rendszerváltástól várt jobb életkörülmények a szélesebb társadalmi rétegekben nem, vagy nem eléggé alakultak ki, emiatt idővel többeknél nosztalgia alakult ki a [[Kádár-rendszer]] iránt, mivel az sok embernek nyújtott stabil egzisztenciális hátteret iskolázottságtól vagy munkajellegtől függetlenül.<ref>[[Valuch Tibor]]: [http://www.rev.hu/ords/f?p=600:2:::::P2_PAGE_URI:tanulmanyok/kadarrendszer/gulyas ''A „gulyáskommunizmus” valósága'']</ref> A bécsi Institut für die Wissenschaften von Menschen (IWM) 1995-ös és a Medián 1997-es rendszerváltásról szóló közvélemény-kutatása alapján a többi "átmenet"-országhoz képest, Magyarország lakossága csalódott a legjobban a rendszerváltásban. Bár a magyar állampolgárok értékelik a pozitívumokat, mint például a politikai szabadságot biztosító struktúrák kiépítését, a rendszerváltás megítélése mégis nagyon negatív, nagyobb az emberek veszteségérzete “szomszédainkhoz” képest. Ebbe belejátszhat, hogy a korábbi rendszer vezetőit és annak fenntartóit (például titkosszolgálatok ellenzékiekről jelentő ügynökeit) csak Magyarországon nem számoltatták el a rendszerváltás során, illetve csak itt nem tették teljesen nyilvánossá a velük foglalkozó inkrimináló dokumentumokat, míg ez más volt szocialista országban megtörtént. Az IWM felmérésében a volt szocialista országoktól egy 1-5 közötti skálán kértek értékelést arról, hogy az új rendszer rosszabb-e, vagy jobb, mint az előző volt. Az adatok középértéke, ami semlegességet fejezett volna ki, vagyis azt, hogy a két rendszer nagyjából egyforma - 3 volt. E középértéket csak a német és cseh vélemények haladták meg, nem túl sokkal (mindkét esetben 3,4 az osztályzat). Ezt követték a lengyelek 2,9-es, a szlovákok 2,6-os osztályzattal, míg a magyarok átlagértéke a legalacsonyabb, 2,4 volt. Az előző korszakokkal való elégedettséget firtató kérdésekből az derült ki, hogy a nyolcvanas évekhez képest, szinte mindegyik megkérdezett országban rosszabbnak tartják a jelenlegi rendszert. Az új politikai intézmények nagy részének a népszerűsége 20 év alatt erősen lecsökkent, a beléjük vetett társadalmi bizalom 2009-ben minimális. A felmérésben a nyolcvanas éveket hetes fokozatú skálán a magyarok 4,3-as osztályzattal illették, míg a mostani időszakot{{mikor}} 3,4-gyel.

== Politikai eseménytörténet ==
=== 1989 előtt ===
* [[1977]]-ben megjelent az első magyar [[szamizdat]], a ''Marx a 4. évtizedben''.
* [[1980]]-ban megjelenik [[Kornai János]] ''[[Hiány]]'' című könyve.
* 1980 szeptember 17-én [[Gdańsk]]ban [[Lech Wałęsa]] villanyszerelő vezetésével hivatalosan megalakul a [[Szolidaritás Független Szakszervezet|Szolidaritás]] Független Önigazgató Szakszervezet [[Lengyelország]]ban.
* 1980 novemberében elkészült a [[Bibó-emlékkönyv]].
* [[1981]]. december 13-án [[Lengyelország]]ban [[szükségállapot (politika)|szükségállapot]]ot vezettek be.
* [[1982]]. november 10-én meghalt [[Leonyid Iljics Brezsnyev]] szovjet pártfőtitkár.
* [[1984]] októberében az ''Új Forrás''ban megjelenik [[Nagy Gáspár]] „Öröknyár” c. verse, amelyben [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]] kivégzett miniszterelnökre utalva írja: „nem szabad feledni, a gyilkosokat néven nevezni.” A lapot betiltják, Nagy Gáspár nem publikálhat.
* [[1985]]. március 11-én [[Mihail Szergejevics Gorbacsov|Gorbacsov]] lett az [[Szovjetunió Kommunista Pártja|Szovjetunió Kommunista Pártjának]] (SZKP) [[Központi Bizottság]]ának új főtitkára.
* [[1985]]. június 14–16. került sor a [[monori találkozó]]ra.
[[Kép:Kádár and Grósz 1986.jpg|balra|bélyegkép|Kádár János és Grósz Károly kézfogása 1986-ban]]
* [[1986]]. február 25-én Gorbacsov meghirdeti az SZKP XXVII. kongresszusán a [[peresztrojka|peresztrojkát]], a politikai-gazdasági rendszer átalakítását.
* 1986. március 15-én este a [[Széchenyi lánchíd|Lánchíd]]ra vonuló békés fiatalokat feltartóztatta és megverte a [[rendőrség]], az incidens „Lánchídi csata” néven híresült el.
* 1986. október 11–12-én Gorbacsov és [[Ronald Reagan]] [[Reykjavíki csúcstalálkozó|csúcstalálkozó]]ja [[Reykjavík]]ban.
* 1986. december 12-én [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] [[rádió]]- és [[televízió]]-nyilatkozatot adott, amelyben tagadta, hogy válsághelyzet lenne Magyarországon.
* [[1987]]. január 1-jével formálisan is kétszintűvé vált a magyar [[bank]]rendszer. Az év elején megjelent a [[Fordulat és reform]].
* [[1987]]. júniusában. A [[szamizdat]] [[Beszélő]] különszámaként megjelenik [[Kis János (filozófus)|Kis János]] [[Társadalmi szerződés (Kis János)|Társadalmi szerződés]] c. röpirata.
* 1987. június 25-én [[Grósz Károly]]t választották a [[Grósz-kormány|minisztertanács]] elnökévé.
* 1987. szeptember 27-én a [[lakiteleki találkozó]] során megalakult a [[Magyar Demokrata Fórum]] (MDF), az első új párt az [[1956-os forradalom]] óta.
* [[1988]]. január 1-jén bevezették a [[személyi jövedelemadó]]t és az állampolgársággal járó, a világ összes országába érvényes „[[világútlevél|világútlevelet]]”, amivel megszűnt a korábbi, a szocialista és a tőkés országokba eltérő feltételekkel kapható „[[kiutazási engedély]]ek” gyakorlata. A világútlevél révén indult meg a tömeges árubeszerzési célú [[turizmus]], amit az új vámszabályok is segítettek.
* 1988. március 15-én 10-15 ezer fős [[1988. március 15-i tüntetés|tüntetés]] követelte a szabad választásokat. [[Demszky Gábor]]t letartóztatják.
* 1988. március 17., 2 nappal később 46 fő megalakította a [[Szabad Kezdeményezések Hálózata|Szabad Kezdeményezések Hálózatát]], az [[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]] elődjét.
* 1988. március 30-án megalakult a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]].
* 1988. április 8-án [[Bíró Zoltán]]t, [[Bihari Mihály]]t, [[Király Zoltán (politikus)|Király Zoltánt]] és [[Lengyel László (közgazdász)|Lengyel Lászlót]] kizárták az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]-ből.
* 1988. május 20–22-én az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]] [[pártértekezlet]]e. [[Grósz Károly]] és hívei elérték, hogy felmentsék [[Kádár János (politikus)|Kádár János]]t pártfőtitkári tisztségéből, aki ugyan a párt [[pártelnök|elnök]]e maradt, de hatalma megszűnt. Utódja Grósz lett. Leváltották a [[Politikai Bizottság]] nagy többségét is. A pártértekezlet határozata kiállt az egypártrendszeren belüli, „a párt vezető szerepére épülő” szocialista pluralizmus mellett.
* [[1988]]. június 16-án [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]] volt miniszterelnök kivégzésének 30. évfordulóján [[Párizs]]ban, a [[Père-Lachaise temető]]ben felavatták Nagy Imre és mártírtársai jelképes síremlékét. Magyarországon független csoportok megemlékezést tartottak a [[Batthyány-örökmécses]]nél. A körülbelül 200 fős ünneplő tömeget a [[rendőrség]] erőszakkal feloszlatta.
* 1988. június 29-én százezres tüntetés volt [[Budapest]]en a [[románia]]i [[falurombolás]]ok ellen.
* 1988. augusztus 31-én a [[Lengyel Egyesült Munkáspárt]] részéről kezdeményezést mutattak a hatalom megosztására.
* 1988. október 9-én a Kis-kukta étteremben megalakul a veszprémi MDF szervezete 21 fővel.
* 1988. november 5-én A Tabán étterem különtermében megalakul a Független Jogász Fórum.
* 1988. november 23-án a Kis-kukta étteremben a veszprémi MDF tagtoborzó ülése 78 fővel.
* 1988. november 13-án a budapesti [[Jurta Színház]]ban megalakult a [[Szabad Demokraták Szövetsége]].
* 1988. november 20-án a veszprémi Egyetem aulájában megalakul az MDF megyei fóruma 500 fővel, Bíró Zoltán, Horváth Balázs, Paczolai Gyula és Szabó Tamás közreműködésével.
* 1988. november 24-én [[Németh Miklós (politikus)|Németh Miklós]] lett a [[Németh-kormány|minisztertanács]] új elnöke. 5 nappal később [[Szeged]]en [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]-tagok kezdeményezték a párton belüli platformok, [[reformkörök]] megalakulását. Grósz Károly „frakciózás” címén elítéli a kezdeményezést.
* 1988. december 9-én Balatonfüreden megalakul az MDF balatonfüredi szervezete, vendég Bíró Zoltán a Hitel című lap főszerkesztője.

=== 1989–90 ===
[[Fájl:Nemzeti Ünnep - Szabadság tér 1989.03.15 (4).jpg|thumb|jobbra|Budapest, Szabadság tér - 1989. március 15.]]
* [[1989]]. január 28-án [[Pozsgay Imre]] [[1956-os forradalom|1956]]-ot népfelkelésnek nevezi a rádióban.
* 1989. február 6-án kerekasztal-tárgyalások kezdődtek Lengyelországban.
* 1989. március 15-én százezres tüntetés volt [[Budapest]]en. Beszédet mondott [[Kis János (filozófus)|Kis János]], [[Orbán Viktor]]; [[Tamás Gáspár Miklós]] felszólított a [[Varsói Szerződés]]ből való kilépésre. A [[Szabadság tér (Budapest)|Szabadság tér]]en, a [[Magyar Televízió]] lépcsőjén [[Cserhalmi György]] felolvasta a tüntetést szervező ellenzéki szervezetek [[12 pont (1989)|12 pontját]], majd [[Csengey Dénes]], a [[Magyar Demokrata Fórum]] elnökségének tagja kinyilvánította, hogy a Magyar Televízió az egész magyar nemzeté és nem a kormányé.
A hivatalos tömegtájékoztatás, elsősorban a televízió csak néhány mondatban, hiányosan és torzítva számolt be a tüntetésekről.<ref>[http://videotorium.hu/hu/recordings/details/2131,Marcius_15-e_a_magyar_fovarosban BBC Magyar Adás, Március 15-e a magyar fővárosban -Beszámoló az ünnepségről], videotorium.hu</ref>
[[Fájl:Csengey Dénes 1985.jpg|thumb|jobbra|[[Csengey Dénes]]]]
{{idézet2|''A Magyar Televízió épületének jelképes elfoglalására több tízezren érkeztek a Szabadság térre. A zsúfolásig megtelt téren a résztvevőknek először Cserhalmi György színművész olvasta fel a 31 független szervezet által aláírt 12 pontot. Ezután Csengey Dénes, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja lépett a mikrofonhoz. Bejelentette: a független politikai szerveződések, pártok ki akarják nyilvánítani, hogy a Magyar Televízió az egész nemzeté, s e tulajdonjogot a jövőben is érvényesíteni kívánják. […] Az MTV bejárata előtt gyerekek és fiatalok Szabad magyar televízió föliratú transzparenst feszítettek ki, ezzel jelezve a televízió jelképes elfoglalását.''|1989. március 15. részlet az MTI egykorú tudósításából<ref>[http://hvg.hu/velemeny.nyuzsog/Szabad_magyar_televizio_M3GC2C Szabad magyar televízió], hvg.hu</ref>}}
* [[1989]]. [[március 22.|március 22-én]] megalakult az [[Ellenzéki Kerekasztal]] (EKA).
* 1989. május 2-án hirdették ki egy nemzetközi sajtótájékoztatón [[Hegyeshalom]]ban a [[vasfüggöny]] lebontásának megkezdését. [[Alois Mock]] osztrák és [[Horn Gyula]] [[Magyarország külügyminisztereinek listája|magyar külügyminiszter]] [[1989]]. [[június 27.|június 27-én]] személyesen is részt vett a bontásban.
* 1989. május 20–21-én Az MSZMP [[reformkörök|reformköreinek]] első országos tanácskozása [[Szeged]]en.
* 1989. június 13. és szeptember 18. között politikai egyeztető tárgyalások folytak az EKA és az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]] képviselői között az ún. [[sarkalatos törvények]] megalkotásáról. Ezeknek a törvényeknek az [[1985]]-ben választott [[országgyűlés]] általi elfogadása teremtette meg a rendszerváltás jogi kereteit.
* [[1989]]. [[június 16.]] [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]] és mártírtársainak [[Nagy Imre újratemetése|ünnepélyes újratemetése]] a [[Hősök tere|Hősök terén]] több százezer fő részvételével. [[Orbán Viktor]] éles hangú beszédben követelte a szabad választásokat és [[A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról|a szovjet csapatok kivonását]].
* [[1989]]. [[július 6.]] A [[Legfelsőbb Bíróság]] megsemmisítette [[Vida Ferenc (bíró)|Vida Ferenc]] bíró [[1958]]. [[június 15.|június 15-i]]ki ítéletét, és bűntelennek jelentette ki [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imrét]] és vádlott-társait. Ugyanezen a napon hetvenhét éves korában meghalt [[Kádár János (politikus)|Kádár János]].
* [[1989]]. [[július 14.]] Kádár János gyászszertartása és temetése a Kerepesi úti temető munkásmozgalmi panteonjában.
[[Fájl:Kádár János temetése fortepan 67207.jpg|thumb|jobbra|Széchenyi rakpart, háttérben a Parlament. Kádár János ravatalához tartó sor. Kádár János holttestét 1989. július 13-án ravatalozták fel az MSZMP KB székházában Budapesten. A több tízezres kegyeletadók áradata hosszú órákon keresztül álltak sorban a tűző napon<ref>[http://mult-kor.hu/20120526_egy_korszak_vege_kadar_janos_temetese Egy korszak vége: Kádár János temetése], mult-kor.hu</ref>]]
* [[1989]]. [[augusztus 19.]] A [[Páneurópai piknik]] három órára megnyitotta a [[vasfüggöny]]t.
[[Fájl:Wartburg a határon fortepan 46955.jpg|thumb|jobbra|A megnyitott hegyeshalmi határátkelőnél NDK-menekültek tolják át a Wartburgjukat a határon [[1989]]. [[szeptember 10.|szeptember 10-én]] ]]
* [[1989]]. [[szeptember 10.|szeptember 10-én]] a [[Németh-kormány|magyar kormány]] megnyitotta az ország nyugati határát az [[NDK]]-menekültek előtt.
* [[1989]]. [[szeptember 18.|szeptember 18-án]] véget értek a nemzeti kerekasztal-tárgyalások. A megállapodást az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá. (Lásd még: [[Négyigenes népszavazás]].)
* [[1989]]. [[október 7.|október 7]]–[[október 10.|10]]. Az MSZMP XIV., utolsó kongresszusán a küldöttek döntöttek a párt megszüntetéséről és [[Magyar Szocialista Párt]] néven új, demokratikusan működő párt alapításáról. Az MSZP örökölte az MSZMP vagyonát. Az átalakulást ellenzők [[Thürmer Gyula]] vezetésével [[1989]]. [[december 17.|december 17-én]] újjáalakították az MSZMP-t, melynek Központi Bizottságában tag lett a párt két korábbi politikusa, [[Grósz Károly]] és [[Berecz János (politikus)|Berecz János]].
* [[1989]]. [[október 23.|október 23-án]], déli 12 óra 3 perc 28 másodperckor [[Szűrös Mátyás]] ideiglenes köztársasági elnök a [[Parlament]] egyik teraszáról kikiáltotta a [[harmadik magyar köztársaság]]ot. (Azért a „harmadik” köztársaság, mert [[1918]]–[[1919]] között, az [[őszirózsás forradalom]] után „[[népköztársaság]]” néven, majd [[1945]]–[[1948]] között már volt Magyarországon [[köztársaság]]i [[államforma]].)
* [[1989]]. [[november 21.]] [[Németh Miklós (politikus)|Németh Miklós]] a [[Parlament]]ben bejelentette, hogy Magyarország bruttó külföldi adóssága az év végére eléri a 20 milliárd, a nettó [[államadósság|adósságállomány]] pedig a 14 milliárd [[amerikai dollár|dollárt]], az államháztartás összes adóssága 1100 milliárd [[forint]] lesz, egyúttal elismerte, hogy a vezetés még a [[1980-as évek|80-as évek]] közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról, attól tartva, hogy elriasztja a külföldi hitelezőket.
* [[1989]]. [[november 26.]] [[Négyigenes népszavazás]].
* [[1989]]. [[december 2.|december 2]]–[[december 3.|3]]. Gorbacsov és id. [[George H. W. Bush|George Bush]] csúcstalálkozója [[Málta|Máltán]].
* [[1990]]. [[január 5.]] Kirobbant a [[Dunagate]]-botrány.
* [[1990]]. [[március 10.|március 10-én]] [[Moszkva|Moszkvában]] [[Horn Gyula]] magyar és [[Eduard Sevardnadze]] szovjet külügyminiszter megállapodott a szovjet csapatok kivonásáról.
* [[1990]]. [[március 25.]] és [[április 8.]] 43 év szünet után ismét demokratikus, szabad [[1990-es magyarországi országgyűlési választás|választások]] zajlottak le. Az [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]] szerezte meg a legtöbb szavazatot, így [[Antall József (politikus, 1932–1993)|Antall József]] alakíthatott kormányt. Ezután négy évente került sor országgyűlési választásokra.
* [[1990]]. [[április 29.|április 29]]-én [[Antall József (politikus, 1932–1993)|Antall József]] és [[Tölgyessy Péter]] megkötik az [[MDF-SZDSZ paktum]]ot.
* [[1990]]. [[május 2.]] [[Göncz Árpád]] ideiglenes köztársasági elnök megválasztása.
* [[1990]]. [[május 23.]] Az [[Antall-kormány]] megalakulása
* [[1990]]. [[június 7.]] A [[Varsói Szerződés]] tagállamai a kelet-európai kommunista rendszerek bukása óta először tartottak csúcsértekezletet. Magyarország szerint meg kell szüntetni a szervezetet. Antall József bejelentette: [[1991]] végéig kilép a Varsói Szerződésből.
* Az [[1990]]. [[június 9.]] Az [[Országgyűlés]] az [[MDF-SZDSZ paktum]] értelmében módosítja az [[A Magyar Köztársaság alkotmánya|alkotmányt]], lecsökkentik a [[kétharmados törvények]] számát.
* [[1990]]. [[június 21.|június 21-én]] megalakult a [[Budapesti Értéktőzsde]] (BÉT).
* [[1990]]. [[augusztus 3.]] Az [[Országgyűlés]] [[Göncz Árpád]]ot köztársasági elnökké választja.

=== 1990 után ===
[[Kép:Erzsebethid.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Az [[Erzsébet híd (Budapest)|Erzsébet híd]] az [[Európai Unió|EU]]-csatlakozás napján]]
* [[1990]]. [[október 26.|október 26-án]] országszerte útlezárások kezdődtek egy jelentős benzináremelés hírére. A [[taxisblokád]] 3 nap múlva békésen, egy politikai kompromisszummal ért véget.
* [[1990]]. [[március 12.|március 12-én]] az első szovjet katonai alakulat – a [[hajmáskér]]i harckocsiezred [[T–64]]-esei – megkezdte a bevagonírozást [[A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról|az országból való kivonulásuk]] jegyében.
* [[1991]]. [[június 19.|június 19-én]] [[Csap (település)|Csapnál]] az utolsó szovjet katona, [[Viktor Jegorovics Silov|Viktor Silov]] altábornagy elhagyta Magyarországot.
* [[1994]]. március 31-én Magyarország benyújtotta csatlakozási kérelmét az [[Európai Unió]]hoz.
* [[1997]]. [[július 8.|július 8-án]] a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]] meghívta [[Csehország]]ot, Magyarországot, és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez.
* [[1999]]. [[március 12.|március 12-én]] letétbe helyezték a magyar NATO-csatlakozási okmányokat az amerikai [[Independence]] városban.
* [[2004]]. [[május 1.|május 1-jén]] Magyarország másik kilenc társult országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz.
* [[2007]]. [[december 21.|december 21-én]] Magyarország másik tizenkét társult országgal együtt csatlakozott a [[Schengeni egyezmény|schengeni övezethez]].

== Korábbi rendszerváltások Magyarországon ==
Noha a rendszerváltás kifejezés Magyarországon a legtágabb értelemben véve az [[1987]]–[[1990]] között végbement (radikális) politikai és társadalmi változásokat jelöli, hasonlóan gyökeres és gyors politikai és társadalmi berendezkedés-változás több is lezajlott Magyarország történelme során. Az egyik legismertebb és talán legradikálisabb, „rendszerváltásnak” nevezhető esemény [[I. István magyar király|Szent István]] hatalomra jutása volt, mikor is Magyarország a korábbi törzsi berendezkedést rövid idő alatt felváltotta a [[királyság]] és a [[feudalizmus]] korabeli politikai rendszerével és egyúttal vallást is „váltott”; keresztény állam lett.

Hasonlóan radikális, a magyar politikai rendszert alapjaiban megváltoztató eseménysor ezt követően egészen az [[áprilisi törvények]]ig nem volt; az [[Aranybulla]], illetve a [[Werbőczy István]] által készített [[Hármaskönyv]] az addig is létező, csak le nem jegyzett szokásokat, íratlan törvényeket foglalta össze és írta le, illetve egészítette ki. Utóbbi egészen [[1848]]-ig érvényben volt a törvénykezésben. Az ország három részre szakadása csak a török uralom alá került területeken hozott rendszerváltást; az iszlám törvénykezés, a [[saría]] bevezetését és kizárólagos alkalmazását, valamint a török adminisztrációs és politikai rendszer bevezetését. Erdélyben és a Magyar Királyság fennmaradó részében ugyanaz a rendszer működött tovább, mint [[Buda török kézre kerülése]] (1541) előtt.

Az [[áprilisi törvények]] a Szent István óta létező [[feudalizmus|feudális]] rendszert egy polgári-parlamentáris berendezkedéssel váltották fel, a hatalom nagy részét az azt addig kizárólagosan gyakorló mindenkori magyar királytól egy felelős kormány kezébe utalva. A békés, ám radikális változást rövid időn belül [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|egy forradalom]] követte, melynek bukásával Ausztria totális diktatúrát vezetett be Magyarország területén. A [[Bach-korszak]] kezdete az áprilisi törvényekhez hasonlóan szintén „békés” és radikális rendszerváltozást jelentett, melyet egy újabb radikális rendszerváltás, a [[kiegyezés]] követett. Az így kialakult [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmust]] és vele a királyságot az [[első világháború]]t követő [[őszirózsás forradalom]] győzelméből született (első) [[Első magyar köztársaság|Magyar (Nép)köztársaság]] kikiáltása söpörte el. Ezt hamar váltotta a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]], hogy azt ismét, ezúttal egy király nélküli királyság váltsa, a maga sajátos, az általa restaurálni kívánt rendszerhez nem túlzottan hasonlító berendezkedésével. Ezt a politikai rendszert a [[nyilas hatalomátvétel]]t követő diktatúra számolta fel, mely a [[második világháború]]ba bukott bele. A háború után egy rövid, valóban demokratikus átmenet következett, amit [[második magyar köztársaság]]ként tartanak számon, melynek a kommunisták erőszakos hatalomra jutása és a [[sztálinista]] diktatúra bevezetése vetett véget. Ezt az [[1956-os forradalom]] törölte el, melynek bukása újbóli rendszerváltásként is értelmezhető. Ezt a [[Kádár-korszak]]nak nevezett politikai berendezkedést váltotta [[1989]]. [[október 23.|október 23]]-án a (harmadik) [[Harmadik magyar köztársaság|Magyar Köztársaság]] kikiáltása és a jelenleg is működő rendszer.

== Idézetek ==
''„Tetszettek volna forradalmat csinálni!”'' – [[Antall József (politikus, 1932–1993)|Antall József]] [[miniszterelnök]] mondása az [[1990-es évek]] elején radikális [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]]-es párttársainak szólt, és arra utalt, hogy a magyar átmenet békés, megegyezéses jellege következtében nem lehet végrehajtani az előző rezsim vezetőinek elszámoltatását. Antall szavai a közbeszédben folyamatosan visszatérő idézetté váltak, miután a korábbi rendszer vezetőinek és ügynökeinek teljes körű elszámoltatása azóta is várat magára.

== Érdekesség ==
A pesti [[humor]] a fogalmat mindjárt születése után kiforgatta, ''módszerváltás''ként és ''gengszterváltás''ként emlegetve a rendszerváltozást – utalva ezzel a [[pártállami hierarchia|nómenklatúra]] hatalmat és vagyont átörökítő manővereire és a változással kapcsolatos csöndes népi szkepszisre.

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források ==
* [[Bihari Mihály]]: ''Magyar politika 1944–2004'' (Osiris kiadó, 2005) ISBN 9633897858
* [[Böröcz József]]: [http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=936260 Change Rules] In: American Journal of Sociology, 2001, 106,4 (July): 1152-68. {{en}}
* Böröcz József: [http://magyar-irodalom.elte.hu/2000/uj/01.htm Kistársadalom-kiskapuk] In: 2000. 2000, július-augusztus: 3-15.
* Böröcz József és Caleb Southworth: [http://www.mtapti.hu/mszt/19952/borocz.htm Kapcsolatok és jövedelem: Magyarország, 1986-87] In: Szociológiai Szemle, 1995,2: 25-48.
* Böröcz József: [http://www.mtapti.hu/mszt/19923/borocz.htm Kettős függőség és tulajdonvákuum: Társadalmi átalakulás az államszocialista félperiférián] – In: Szociológiai Szemle, 1992,3:3-20.
* [[Körösényi András]] – [[Tóth Csaba (politológus)|Tóth Csaba]] – [[Török Gábor (politológus)|Török Gábor]]: ''A magyar politikai rendszer'' (Osiris, 2007) ISBN 9789633899632
* [[Romsics Ignác]]: ''Volt egyszer egy rendszerváltás'' (Helikon Kiadó Kft., 2003) ISBN 9632123484
* [[Róna-Tas Ákos]]: The First Shall Be Last? Entrepreneurship and Communist Cadres in the Transition from Socialism. In: American Journal of Sociology, 1994, 100,1: 40-69.
* Tamasi Mihály: ''A rendszerváltozás társadalmi mérlege'' ([[Bába Kiadó]], Szeged, 2008)
* Sipos József (szerk.): ''Pártállambomlás, Csongrád megyei reformszocialisták 1988-1989'' (Bába Kiadó, Szeged, 2009)
* Gerhard Péter – Koltai Gábor – Rácz Attila – V. László Zsófia (szerk.): ''Rendszerváltás(ok) Magyarországon'' (Mundus, 2010) ISBN 9639501430
* [[Bayer József (politológus)|Bayer József]] – [[Boda Zsolt]] (szerk.): ''A rendszerváltás húsz éve: változások és válaszok'' (L'Harmattan, 2009) ISBN 9789632362465
* Bozóki András (szerk.): Tiszta lappal (A FIDESZ a magyar politikában 1988-1991), FIDESZ, 1992, ISBN 9630015293

== További információk ==
* [http://ondemand.video.axelero.hu/mte/bih_07.wmv A köztársaság kikiáltása] – videó
* [[Romsics Ignác]]: [http://epa.oszk.hu/01300/01326/00048/03radai.htm Tartalmi szempontból igenis forradalom] – In: [[Mozgó Világ]], 2004/2. szám
* [[Szalai Erzsébet]]: [http://www.nol.hu/cikk/435780/ Rendszerváltó értelmiség és privilégiumok?] – [[Népszabadság]], 2007. február 17.
* [[Tamás Gáspár Miklós]]: [http://szochalo.hu/cikkek/3656 A rendszerváltás megbukott] – Népszabadság, 2004. február 29.
* [[Novák Zoltán]]: [http://mek.oszk.hu/01900/01961/ Az MSZMP Budapesti Reformköre]
* [[Ferge Zsuzsa]]: A rendszerváltás megítélése. Szociológia, 1996. 1. 51–74. o.
* [www.median.hu] A “megakadt” rendszerváltás. http://www.median.hu/object.d1386463-2efb-4739-9bae-73c3fdfac84a.ivy
* [http://mek.oszk.hu/11400/11436/index.phtml Csendes? Forradalom? Volt?] (MEK)

=== Dokumentumfilmek ===
* ''Mozgóképes történelem, Rendszerváltás Magyarországon és Kelet-Európában (1988–1990) I–II.'', [[Fekete Doboz Alapítvány]], [[2006]]
* Szalay Zoltán – Arnold Éva: ''Visszapillantás 1981–2005. A magyar sajtófotó huszonöt éve'' (magyar–angol nyelven), ([[Magyar Újságírók Országos Szövetsége]], 2007) ISBN 9789630621373
* MTV Híradó 1990 márciusából. [https://www.youtube.com/watch?v=PGJZrDc9f0M&NR=1 1. rész] és [https://www.youtube.com/watch?v=5xTOxCzOugY 2. rész] – [[YouTube]]-videó

{{Rendszerváltás Magyarországon}}

{{DEFAULTSORT:Rendszervaltasmagyarorszagon}}
{{DEFAULTSORT:Rendszervaltasmagyarorszagon}}
[[Kategória:Rendszerváltás Magyarországon| ]]
[[Kategória:Rendszerváltás Magyarországon| ]]

A lap 2017. március 23., 15:27-kori változata

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! (2006 decemberéből)
1989. június 16. Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése a Hősök terén több százezer fő részvételével.
A kifejezésről lásd még: Rendszerváltás (egyértelműsítő lap)
Magyarország történelme
Korai évek
Középkori történelem
Kora újkori történelem
Hosszú 19. század
20. századi történelem
Jelenkori történelem
Lásd még
Sablon:A magyarság történelme

A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam a pártállammal és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű, európai állammá.

A rendszerváltás Magyarországon tágabb értelemben olyan eseményt jelöl, mely során a magyar társadalom szerkezete egy adott formáról egy másikra váltott (avagy változott) vagy békés (pl. őszirózsás forradalom), vagy erőszakos úton (pl. 1848–49-es forradalom és szabadságharc).

Összefoglalás

Lásd még: Németh-kormány

A magyarországi rendszerváltásra (a térség többi kommunista államához hasonlóan) válsághelyzetben – elsősorban az államszocialista geopolitikai rendszert fenntartó Szovjetunió strukturális (katonai és gazdasági) válságának következtében – kerülhetett sor, a társadalom egy kis részének, elsősorban az értelmiség egyes, politika iránt érdeklődő csoportjainak aktív részvételével.

A rendszerváltást kiváltó alapvető társadalmi erőt az egypártrendszerrel a demokratikus érdekérvényesítésből kizárt többségi társadalom, és az ezt képviselő, az állampárton kívüli, civil értelmiségből szerveződő ellenzéki csoportok (elsősorban is a demokratikus ellenzék, a népi-nemzeti lakitelki-csoport, Bibó Szakkollégium egyetemistái) jelentették, akik demokratikus szabadságjogokat akartak, megszüntetve az állampárt privilégiumait. Ezzel egyidőben az uralmon levő állampárton belül is felléptek reformkommunisták (közülük legismertebb Pozsgay Imre csoportja), akik a gorbacsovi peresztrojka folytatásaként „felülről” is politikai reformokat szorgalmaztak. A külső befolyásoló körülmények között figyelembe kell venni egyrészt a szovjet katonai megszállás tényét, másrészt az európai biztonságpolitika adottságait, azaz Magyarország "kettős függőségét".[1] Mindezek következtében az új rendszer kompromisszumok, politikai alkuk eredménye volt, s az átalakulás az új elitek megteremtése mellett az államszocialista politikai és gazdasági elitek (MSZMP-nómenklatúra) társadalmi előnyeinek részleges - bár jobbára átmeneti és korlátozott - átmentését is eredményezte. (E kompromisszumban a főbb mai magyarországi politikai erők mindegyike, illetve ezek közvetlen elődje részt vett, s e 'békés' megoldás élvezte a „rendszerváltó” társadalom nagy többségének hallgatólagos támogatását is.) A magyar rendszerváltás közjogi jellegű volt, az ország intézményeinek átalakulását az Országgyűlés által jóváhagyott törvények szabályozták. Az események az Alkotmánybíróság 1990. januári létrejötte után kizárólag jogállami keretek között zajlottak.

1989. március 15-e Budapesten, a Petőfi szobornál
A kommunizmus Magyarországon
Korszakok, események
Meghatározó politikusok
Pártok, szervezetek
Sablon:Kommunizmus Magyarországon

Ralf Dahrendorf mondása szerint „Egy politikai rendszert hat hónap alatt le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat év alatt át lehet alakítani, a társadalmihoz hatvan év kell.” Ennek értelmében Magyarország legutóbbi rendszerváltása nem szűkíthető le a politikai pluralizmus, a többpártrendszer és a szabad választások bevezetésére. Olyan komplex folyamat, amely teljesen átalakítja a társadalom intézményeit: régiek szűnnek meg, újak jönnek létre, illetve a fennmaradók működése nagyrészt átalakul. A változások kézzelfoghatóak az egyes emberek hétköznapi együttélésében vagy a családokban épp úgy, mint országos szinten vagy a szimbólumok világában. Az intézményi változások különböző időhorizontjaik miatt gyorsíthatják, de akadályozhatják is egymást. Így hanyatló Kádár-kor jelenségeinek többsége már az átmenethez tartozik, és jóval 1989 után is zajlanak átalakulási folyamatok.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a magyar rendszerváltás a világpolitika átalakulásába illeszkedett, így a nemzetközi vonatkozások nélkül nem érthető meg a menete. A hetvenes-nyolcvanas évek világgazdasági-politikai hatásai és azok kommunista országokban kiváltott „erjedése” miatt egyre fenntarthatatlanabbá vált a pazarló, megújulásra képtelen kommunista országok alapvetően hazug ideológiai alapokon történő működése, ez vezetett a Szovjetunió felbomlásához és a magyarországi rendszerváltáshoz is. Elsősorban a Mihail Gorbacsov által kezdeményezett politikai nyitás és gazdasági átépítés, a szovjet-amerikai viszony (a hidegháborús fegyverkezési verseny), a lengyelországi események, valamint a nyugatnémet külpolitikai törekvések, Németország újraegyesítése gyakorolt jelentős hatást Magyarországon.

A rendszerváltás megítélése vitatott. A polgári szabadságjogok és a kapitalizmus sikeres bevezetése után a nagy többség életszínvonala nem emelkedett a lakosság által elvárt mértékben, a társadalmi egyenlőtlenségek viszont jelentősen megnőttek. Sok, főleg alacsony iskolázottságú vagy fizikai munkát végző ember elveszítette az állását, megjelent a hajléktalanság. A rendszerváltástól várt jobb életkörülmények a szélesebb társadalmi rétegekben nem, vagy nem eléggé alakultak ki, emiatt idővel többeknél nosztalgia alakult ki a Kádár-rendszer iránt, mivel az sok embernek nyújtott stabil egzisztenciális hátteret iskolázottságtól vagy munkajellegtől függetlenül.[2] A bécsi Institut für die Wissenschaften von Menschen (IWM) 1995-ös és a Medián 1997-es rendszerváltásról szóló közvélemény-kutatása alapján a többi "átmenet"-országhoz képest, Magyarország lakossága csalódott a legjobban a rendszerváltásban. Bár a magyar állampolgárok értékelik a pozitívumokat, mint például a politikai szabadságot biztosító struktúrák kiépítését, a rendszerváltás megítélése mégis nagyon negatív, nagyobb az emberek veszteségérzete “szomszédainkhoz” képest. Ebbe belejátszhat, hogy a korábbi rendszer vezetőit és annak fenntartóit (például titkosszolgálatok ellenzékiekről jelentő ügynökeit) csak Magyarországon nem számoltatták el a rendszerváltás során, illetve csak itt nem tették teljesen nyilvánossá a velük foglalkozó inkrimináló dokumentumokat, míg ez más volt szocialista országban megtörtént. Az IWM felmérésében a volt szocialista országoktól egy 1-5 közötti skálán kértek értékelést arról, hogy az új rendszer rosszabb-e, vagy jobb, mint az előző volt. Az adatok középértéke, ami semlegességet fejezett volna ki, vagyis azt, hogy a két rendszer nagyjából egyforma - 3 volt. E középértéket csak a német és cseh vélemények haladták meg, nem túl sokkal (mindkét esetben 3,4 az osztályzat). Ezt követték a lengyelek 2,9-es, a szlovákok 2,6-os osztályzattal, míg a magyarok átlagértéke a legalacsonyabb, 2,4 volt. Az előző korszakokkal való elégedettséget firtató kérdésekből az derült ki, hogy a nyolcvanas évekhez képest, szinte mindegyik megkérdezett országban rosszabbnak tartják a jelenlegi rendszert. Az új politikai intézmények nagy részének a népszerűsége 20 év alatt erősen lecsökkent, a beléjük vetett társadalmi bizalom 2009-ben minimális. A felmérésben a nyolcvanas éveket hetes fokozatú skálán a magyarok 4,3-as osztályzattal illették, míg a mostani időszakot[mikor?] 3,4-gyel.

Politikai eseménytörténet

1989 előtt

Kádár János és Grósz Károly kézfogása 1986-ban

1989–90

Budapest, Szabadság tér - 1989. március 15.

A hivatalos tömegtájékoztatás, elsősorban a televízió csak néhány mondatban, hiányosan és torzítva számolt be a tüntetésekről.[3]

Csengey Dénes
„ A Magyar Televízió épületének jelképes elfoglalására több tízezren érkeztek a Szabadság térre. A zsúfolásig megtelt téren a résztvevőknek először Cserhalmi György színművész olvasta fel a 31 független szervezet által aláírt 12 pontot. Ezután Csengey Dénes, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja lépett a mikrofonhoz. Bejelentette: a független politikai szerveződések, pártok ki akarják nyilvánítani, hogy a Magyar Televízió az egész nemzeté, s e tulajdonjogot a jövőben is érvényesíteni kívánják. […] Az MTV bejárata előtt gyerekek és fiatalok Szabad magyar televízió föliratú transzparenst feszítettek ki, ezzel jelezve a televízió jelképes elfoglalását. ”
– 1989. március 15. részlet az MTI egykorú tudósításából[4]
Fájl:Kádár János temetése fortepan 67207.jpg
Széchenyi rakpart, háttérben a Parlament. Kádár János ravatalához tartó sor. Kádár János holttestét 1989. július 13-án ravatalozták fel az MSZMP KB székházában Budapesten. A több tízezres kegyeletadók áradata hosszú órákon keresztül álltak sorban a tűző napon[5]
A megnyitott hegyeshalmi határátkelőnél NDK-menekültek tolják át a Wartburgjukat a határon 1989. szeptember 10-én

1990 után

Az Erzsébet híd az EU-csatlakozás napján

Korábbi rendszerváltások Magyarországon

Noha a rendszerváltás kifejezés Magyarországon a legtágabb értelemben véve az 1987–1990 között végbement (radikális) politikai és társadalmi változásokat jelöli, hasonlóan gyökeres és gyors politikai és társadalmi berendezkedés-változás több is lezajlott Magyarország történelme során. Az egyik legismertebb és talán legradikálisabb, „rendszerváltásnak” nevezhető esemény Szent István hatalomra jutása volt, mikor is Magyarország a korábbi törzsi berendezkedést rövid idő alatt felváltotta a királyság és a feudalizmus korabeli politikai rendszerével és egyúttal vallást is „váltott”; keresztény állam lett.

Hasonlóan radikális, a magyar politikai rendszert alapjaiban megváltoztató eseménysor ezt követően egészen az áprilisi törvényekig nem volt; az Aranybulla, illetve a Werbőczy István által készített Hármaskönyv az addig is létező, csak le nem jegyzett szokásokat, íratlan törvényeket foglalta össze és írta le, illetve egészítette ki. Utóbbi egészen 1848-ig érvényben volt a törvénykezésben. Az ország három részre szakadása csak a török uralom alá került területeken hozott rendszerváltást; az iszlám törvénykezés, a saría bevezetését és kizárólagos alkalmazását, valamint a török adminisztrációs és politikai rendszer bevezetését. Erdélyben és a Magyar Királyság fennmaradó részében ugyanaz a rendszer működött tovább, mint Buda török kézre kerülése (1541) előtt.

Az áprilisi törvények a Szent István óta létező feudális rendszert egy polgári-parlamentáris berendezkedéssel váltották fel, a hatalom nagy részét az azt addig kizárólagosan gyakorló mindenkori magyar királytól egy felelős kormány kezébe utalva. A békés, ám radikális változást rövid időn belül egy forradalom követte, melynek bukásával Ausztria totális diktatúrát vezetett be Magyarország területén. A Bach-korszak kezdete az áprilisi törvényekhez hasonlóan szintén „békés” és radikális rendszerváltozást jelentett, melyet egy újabb radikális rendszerváltás, a kiegyezés követett. Az így kialakult dualizmust és vele a királyságot az első világháborút követő őszirózsás forradalom győzelméből született (első) Magyar (Nép)köztársaság kikiáltása söpörte el. Ezt hamar váltotta a Magyarországi Tanácsköztársaság, hogy azt ismét, ezúttal egy király nélküli királyság váltsa, a maga sajátos, az általa restaurálni kívánt rendszerhez nem túlzottan hasonlító berendezkedésével. Ezt a politikai rendszert a nyilas hatalomátvételt követő diktatúra számolta fel, mely a második világháborúba bukott bele. A háború után egy rövid, valóban demokratikus átmenet következett, amit második magyar köztársaságként tartanak számon, melynek a kommunisták erőszakos hatalomra jutása és a sztálinista diktatúra bevezetése vetett véget. Ezt az 1956-os forradalom törölte el, melynek bukása újbóli rendszerváltásként is értelmezhető. Ezt a Kádár-korszaknak nevezett politikai berendezkedést váltotta 1989. október 23-án a (harmadik) Magyar Köztársaság kikiáltása és a jelenleg is működő rendszer.

Idézetek

„Tetszettek volna forradalmat csinálni!” – Antall József miniszterelnök mondása az 1990-es évek elején radikális MDF-es párttársainak szólt, és arra utalt, hogy a magyar átmenet békés, megegyezéses jellege következtében nem lehet végrehajtani az előző rezsim vezetőinek elszámoltatását. Antall szavai a közbeszédben folyamatosan visszatérő idézetté váltak, miután a korábbi rendszer vezetőinek és ügynökeinek teljes körű elszámoltatása azóta is várat magára.

Érdekesség

A pesti humor a fogalmat mindjárt születése után kiforgatta, módszerváltásként és gengszterváltásként emlegetve a rendszerváltozást – utalva ezzel a nómenklatúra hatalmat és vagyont átörökítő manővereire és a változással kapcsolatos csöndes népi szkepszisre.

Jegyzetek

Források

További információk

Dokumentumfilmek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rendszerváltás_Magyarországon&oldid=18574816”