Magyar Népköztársaság (1918–1919)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Első magyar köztársaság szócikkből átirányítva)
Magyar (Nép)köztársaság
1918. november 16.1919
Magyar (Nép)köztársaság címere
Magyar (Nép)köztársaság címere
Magyar (Nép)köztársaság zászlaja
Magyar (Nép)köztársaság zászlaja
Kingdom of Hungary in Europe 1929.png
Nemzeti himnusz: Magyarország himnusza
Általános adatok
Fővárosa Budapest
Terület 282 870 (1918) km²,
92 833 (1920) km²
Népesség 7 980 143 (1920)
Hivatalos nyelvek magyar, német, horvát, olasz, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén
Vallás római katolikus, kálvinista, luteránus, kelet-ortodox, kelet-katolikus, unitárius, zsidó
Pénznem osztrák–magyar korona (1918–1919)
magyar korona (1919–1920)
Kormányzat
Államforma köztársaság
Államfő kormányzó
József főherceg (1918-1919)
Károlyi Mihály (1919), Peidl Gyula (1919), Friedrich István (1919), Huszár Károly (1919-1920)
Kormányfő miniszterelnök
Károlyi Mihály (1918-1919), Berinkey Dénes (1919), Peidl Gyula (1919), Friedrich István (1919), Huszár Károly (1919-1920)
Törvényhozás Magyar Nemzeti Tanács
Elődállam
Utódállam
 Osztrák–Magyar Monarchia
Magyarországi Tanácsköztársaság 
 Magyarországi Tanácsköztársaság
Magyar Királyság 

A Magyar Népköztársaság, később Magyar Köztársaság Magyarország államformája volt 1918. november 16. és 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. és 1920 között, ezt váltotta fel (ismét) a Magyar Királyság.

Neve[szerkesztés]

Az őszirózsás forradalmat követően 1918. november 16-án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot[1][2] és ezt a nevet használták 1919. március 21-ig, amikor is kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság bukását követően a Peidl-kormány visszaállította a kommunizmus előtt használt államformát augusztus 2-án.[3] Friedrich István kormánya augusztus 8-án Magyar Köztársaságra nevezte át az államot,[4][5][6][7] de a Magyar Népköztársaság megnevezést is használták ebben az időszakban,[8][9] bár ez az elnevezés ma már az 1949–1989 közti korszakot jelöli elsősorban.

Története[szerkesztés]

Károlyi-kormány (1918–1919)[szerkesztés]

A Magyar Népköztársaság létrejötte az 1918. október 31-én kezdődött őszirózsás forradalommal indult, és november 16-án kikiáltották a Népköztársaságot,[1] melynek Károlyi Mihály lett az első miniszterelnöke. Ez az esemény is jellemezte a 400 év után való függetlenedést az osztrák uniótól és a Habsburg-háztól.

A Károlyi-kormány intézkedései nem tudták csökkenteni a nagy elégedetlenséget. Miután 1918-ban befejeződött az első világháború, világossá vált, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia a vesztesek oldalára került. A szenvedő hátország a háború befejezését követelte, ezért megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, melynek elnöke Károlyi Mihály volt. Ez egy ellenzéki politikusokból álló csoport volt. 1918. október 31-én zajló tüntetésekből forradalom kerekedett. A frontról visszaérkező katonák letépték sapkájukról a Monarchia jelvényét és őszirózsát tűztek a helyébe, ezért nevezték el ezt a forradalmat „őszirózsás forradalom”-nak. A forradalom egyetlen áldozata gróf Tisza István miniszterelnök volt. Őt saját házában lőtte le néhány felbőszült katona, mert Tiszát okolták a háborúba való sodródásért. Károlyi Mihályt azonnal kinevezték miniszterelnökké. Röviddel ezután, 1918 novemberében IV. Károly lemondott a trónról. Kikiáltották a népköztársaságot, így 400 év után Magyarország újra szuverén állam lett.

1919 januárjában a miniszterelnököt, Károlyi Mihályt köztársasági elnökké választották. Ekkor a kormány cselekvésre szánta el magát: földet osztottak, hadsereget szerveztek. Ekkor Magyarország megkapta a Vix-jegyzéket, amit a kormány elutasított. Károlyit elárulták a szociáldemokraták és a börtönbe zárt kommunista vezetővel, Kun Bélával szövetkeztek. Másnap megalakult a Tanácskormány és kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Ez fél éven belül megbukott a kisantant támadásai és a vörösterror miatt. A következő kormány küldöttséget menesztett a békekonferenciákra. A magyar küldöttség vezetője azt tanácsolta, hogy Horthy Miklós altengernagyot válasszák kormányzóvá. 1920 márciusában ez be is következett, így Magyarország államformája király nélküli királyság lett. 1920. június 4-én aláírták a trianoni békediktátumot, Magyarországot megfosztották államterületének kétharmadától.

Ideiglenes kormány[szerkesztés]

A Tanácsköztársaság bukását követően a Peidl-kormány visszaállította a Magyar Népköztársaság megnevezést. Augusztus 7-én József főherceg kormányzóvá nyilvánította magát és a Peidl Gyula szakszervezeti kormányát megbuktató Friedrich Istvánt nevezte ki miniszterelnökké. Nem csinált titkot abból, hogy rokonát, IV. Károlyt, a korábbi uralkodót szeretné visszasegíteni a Magyar Királyság trónjára. Friedrich István kormánya augusztus 8-án Magyar Köztársaságra nevezte át az államot (bár a kormányzói cím önmagában monarchikus államformára utalt). 1919. augusztus 11-én ultimátumot kapott a román megszálló hatóság részéről. Augusztus 20-án statáriumot vezetett be Magyarország egyes részein, ami ellen 21-én a románok a Szövetséges Katonai Missziónál tiltakoztak. A békekonferencia Legfelsőbb Tanácsa is augusztus 21-én értesítette a Misszió vezetőit arról, hogy egy Habsburgot sem látnak szívesen Magyarország élén. A Misszió vezető tábornokai még aznap tájékoztatták József főherceget arról, hogy a statáriumot azonnal meg kell szüntetnie. A találkozón a tábornokok a személyével szembeni fenntartásaikat is közölték.

József főherceg 1919. augusztus 23-án kénytelen volt lemondani, és megerősíteni a Szegeden tartózkodó Horthy Miklós altengernagyot a magyar Nemzeti Hadsereg főparancsnoki tisztségében. Amikor Horthy, az antant engedélye alapján bevonult a románok által kifosztott fővárosba, József főherceg az új „erős ember” mellé állt, és támogatta kormányzóvá választását (1920. március 1-jén).

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ^ a b 1918. évi néphatározat (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  2. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek: 1918. november 16. (magyar nyelven). DigitArchiv. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  3. A Magyar Népköztársaság Kormányának 1. számu rendelete Magyarország államformája tárgyában (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  4. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek: 1919. augusztus 8. (magyar nyelven). DigitArchiv. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  5. A Magyar Köztársaság miniszterelnökének 1. számu rendelete a sajtótermékekről (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  6. A Magyar Köztársaság kormányának 4072/1919. M. E. számu rendelete a rotációs ujságpapirkészletek bejelentése, zár alá vétele és igénybevétele, valamint forgalombahozatala tárgyában (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  7. Raffay, Ernő. Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal.. (magyar nyelven). Budapest: Tornado Damenia Kft, 125. o (1990). ISBN 963-02-7639-9 
  8. A magyar népköztársaság kormányának 3923/1919. M. E. számu rendelete a műtárgyak kivitelének megtiltásáról (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  9. A magyar népköztársaság kereskedelemügyi miniszterének 70762/1919. K. M. számu rendelete a Malomüzemi Központ megszüntetéséről (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)