Magyar Népköztársaság (1918–1919)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Első magyar köztársaság szócikkből átirányítva)
Magyar Népköztársaság
1918. november 16.1919. március 21.
A Magyar Népköztársaság címere
A Magyar Népköztársaság címere
A Magyar Népköztársaság zászlaja
A Magyar Népköztársaság zászlaja
Magyar Népköztársaság 1918 novemberében
Magyar Népköztársaság 1918 novemberében
Nemzeti himnusz: Hymnus
Általános adatok
Fővárosa Budapest
Terület282 870 km² (1918)
Beszélt nyelvek magyar, német, szlovák, horvát, ruszin, román
Pénznem korona
Történelem Őszirózsás forradalom
1918. október 30.
Magyar–román háború
1918. november 13.
Vix-jegyzék
1919. február 26.
Kormányzat
Államforma köztársaság
Köztársasági elnök
1918–1919


Károlyi Mihály
Miniszterelnök
1918–1919
1919

Károlyi Mihály
Berinkey Dénes
Törvényhozás
Kormány Magyar Nemzeti Tanács
ElődállamUtódállam
 Osztrák–Magyar MonarchiaMagyarországi Tanácsköztársaság 
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Népköztársaság témájú médiaállományokat.

A Magyar Népköztársaság egy rövid életű köztársaság volt (az első a magyar történelemben), amit az Őszirózsás forradalom következtében 1918. november 16-án kiáltottak ki és 1919. március 21-ig, a Magyarországi Tanácsköztársaság létrejöttéig állt fenn. Első miniszterelnöke, egyben első és egyetlen köztársasági elnöke Károlyi Mihály volt.

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával a Magyar Királyságot hivatott felváltani az első világháború után. Legfőbb döntéshozó szerve a Magyar Nemzeti Tanács volt. A Népköztársaság bukását az 1919. március 20-án átadott úgynevezett „Vix-jegyzék” után kialakult politikai válság okozta, melynek következtében március 21-én lemondott a Berinkey-kormány és a hatalmat átvette a Forradalmi Kormányzótanács. A Tanácsköztársaság megdöntését követően visszaállították a köztársaságot.

Neve[szerkesztés]

Az őszirózsás forradalmat követően 1918. november 16-án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot[1][2] és ezt a nevet használták 1919. március 21-ig, amikor is kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság bukását követően a Peidl-kormány visszaállította a kommunizmus előtt használt államformát augusztus 2-án.[3] Friedrich István kormánya augusztus 8-án Magyar Köztársaságra nevezte át az államot,[4][5][6][7] de a Magyar Népköztársaság megnevezést is használták ebben az időszakban,[8][9] bár ez az elnevezés ma már az 1949–1989 közti korszakot jelöli elsősorban.

Története[szerkesztés]

Károlyi-kormány (1918–1919)[szerkesztés]

A Magyar Népköztársaság létrejötte az 1918. október 31-én kezdődött őszirózsás forradalommal indult, és november 16-án kikiáltották a népköztársaságot,[1] melynek Károlyi Mihály lett az első miniszterelnöke. Ez az esemény is jellemezte a 400 év után való függetlenedést az osztrák uniótól és a Habsburg-háztól.

A népköztársaság kikiáltása 1918. november 16-án, az Országház előtt

A Károlyi-kormány intézkedései nem tudták csökkenteni a nagy elégedetlenséget. Miután 1918-ban befejeződött az első világháború, világossá vált, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia a vesztesek oldalára került. A szenvedő hátország a háború befejezését követelte, ezért megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, melynek elnöke Károlyi Mihály volt. Ez egy ellenzéki politikusokból álló csoport volt. 1918. október 31-én zajló tüntetésekből forradalom kerekedett. A frontról visszaérkező katonák letépték sapkájukról a Monarchia jelvényét és őszirózsát tűztek a helyébe, ezért nevezték el ezt a forradalmat „őszirózsás forradalom”-nak. A forradalom egyetlen áldozata gróf Tisza István miniszterelnök volt. Őt saját házában lőtte le néhány felbőszült katona, mert Tiszát okolták a háborúba való sodródásért. Károlyi Mihályt azonnal kinevezték miniszterelnökké. Röviddel ezután, 1918 novemberében IV. Károly lemondott a trónról. Kikiáltották a népköztársaságot, így 400 év után Magyarország újra szuverén állam lett.

1919 januárjában a miniszterelnököt, Károlyi Mihályt köztársasági elnökké választották. Ekkor a kormány cselekvésre szánta el magát: földet osztottak, hadsereget szerveztek. Március 20-án Magyarország megkapta a Vix-jegyzéket, amit a kormány elutasított. Károlyit elárulták a szociáldemokraták és a börtönbe zárt kommunista vezetővel, Kun Bélával szövetkeztek. Másnap megalakult a Tanácskormány és kikiáltották a Tanácsköztársaságot.

A Tanácsköztársaság után[szerkesztés]

A Tanácsköztársaság fél éven belül megbukott a kisantant támadásai és a vörösterror miatt. A népköztársaság következő kormánya küldöttséget menesztett a békekonferenciákra. A magyar küldöttség vezetője azt tanácsolta, hogy Horthy Miklós altengernagyot válasszák kormányzóvá. 1920 márciusában ez be is következett, így Magyarország államformája király nélküli királyság lett. 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, Magyarországot megfosztották államterületének kétharmadától.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b 1918. évi néphatározat (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  2. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek: 1918. november 16. (magyar nyelven). DigitArchiv. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  3. A Magyar Népköztársaság Kormányának 1. számu rendelete Magyarország államformája tárgyában (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  4. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek: 1919. augusztus 8. (magyar nyelven). DigitArchiv. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  5. A Magyar Köztársaság miniszterelnökének 1. számu rendelete a sajtótermékekről (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  6. A Magyar Köztársaság kormányának 4072/1919. M. E. számu rendelete a rotációs ujságpapirkészletek bejelentése, zár alá vétele és igénybevétele, valamint forgalombahozatala tárgyában (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  7. Raffay, Ernő. Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal.. (magyar nyelven). Budapest: Tornado Damenia Kft, 125. o. (1990). ISBN 963-02-7639-9 
  8. A magyar népköztársaság kormányának 3923/1919. M. E. számu rendelete a műtárgyak kivitelének megtiltásáról (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  9. A magyar népköztársaság kereskedelemügyi miniszterének 70762/1919. K. M. számu rendelete a Malomüzemi Központ megszüntetéséről (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)