Ugrás a tartalomhoz

Nyék (Budapest)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyék (Budapest)
Nyék a Budakeszi úti toronyházak fölött, a Hármashatár-hegy aljában, az előtérben Kurucles, jobboldalt az Apáthy-szikla
Nyék a Budakeszi úti toronyházak fölött, a Hármashatár-hegy aljában, az előtérben Kurucles, jobboldalt az Apáthy-szikla
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületII. kerület
Népesség
Teljes népesség565 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Nyék (Budapest) (Budapest II. kerülete)
Nyék (Budapest)
Nyék (Budapest)
Pozíció Budapest II. kerülete térképén
é. sz. 47° 32′ 10″, k. h. 18° 59′ 08″47.536111°N 18.985556°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 10″, k. h. 18° 59′ 08″47.536111°N 18.985556°E

Nyék Budapest egyik városrésze a II. kerületben, az Ördög-árok mély völgyének északi oldalán. Korábban a középkori Nyék falu állt itt. (A közbeszédben Vadaskert néven is emlegetik.)

Fekvése

[szerkesztés]
Páfránykert utcai részlet, háttérben a János-hegy

Határai: Budapest 1949. december 31-i határa a 161. és 1671. sz. határkő között az Ördög-ároktól - Görgényi út - Nagybányai út - Nagybányai lépcső – Páfrányliget utca - az Ördög-árok Budapest 1949. december 31-i határáig.

Története

[szerkesztés]

Mátyás király és II. Ulászló idején az 1500-as években épült itt palota, illetve királyi vadászkastély,[2] valamint Mátyás vadasparkja is.

Bár Döbrentei Gábor 1847. évi dűlőkeresztelőjekor a német Leopoldfeld tükörfordításaként Lipótmező névre keresztelték, ez az Ördög-árok völgyének déli oldalán fekvő városrész neve. Nyék városrész neve a Nyék nemzetségre utal, egyben a 16. század előtt e helyen található a falunak a nevével azonos. Az egykori falu templomának romjait 1932-ben tárták fel.

A Szalonka völgy aljában, a Szalonka út és a Párfány út sarkán állt az 1820-ban megnyílt Lipótmezei vendéglő és major.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. Buda-nyéki királyi vadászkastély, Budapest (magyar nyelven). nemzetimuemlek.hu. [2013. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 15.)

Források

[szerkesztés]
  • Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7
  • Dr. Pécsi Márton - Budapest természeti földrajza (Akadémiai Kiadó, 1959) ISBN 2399983105337