Kaštel
| Kaštel | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Buje |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Edi Andreašić |
| Irányítószám | 52460 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 606 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 123 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 31″, k. h. 13° 39′ 22″45.442000°N 13.656000°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 31″, k. h. 13° 39′ 22″45.442000°N 13.656000°E | |
| Kaštel weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kaštel témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kaštel (olaszul: Castelvenere) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Bujéhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 12 km-re keletre, községközpontjától 5 km-re északra, a Bujština területén, a Buje-Koper főút és a szlovén határ közelében a Dragonja folyó völgye felett fekszik. Határátkelőhely Szlovénia felé.
Története
[szerkesztés]Területén már a történelem előtti időben is éltek emberek. Ezt igazolja az itt talált i. e. 8–6. századból származó hamvasztásos temető. A római korból nem találtak említésre méltó leleteket. A történeti forrásokban 1064-ben említik először, amikor Artuik pirani nemes II. Ulrik isztriai grófnak adta át, aki aztán 1102-ben az aquileiai pátriárkának ajándékozta. A pátriárka által kinevezett elöljáró innen irányította az Isztriának ezt a részét. 1268-ban sokat szenvedett a pátriárka és a görzi grófok közötti harcokban. 1310-ben elfoglalták és felgyújtották a velencei hadak. 1420-tól 1797-ig a Velencei Köztársaság birtoka volt. A 16. és 17. században a háborúk és járványok következtében kipusztult lakosság pótlására a tengerpartról és Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1857-ben 554, 1910-ben 823 lakosa volt.
Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1993-ban újraalakították a történelmi Buje községet. 2011-ben 653 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ezen belül főként szőlő, gabona és gyümölcstermesztéssel, állattartással és újabban egyre inkább turisták vendéglátásával foglalkoznak.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Egykori várának maradványai a várdomb tetején láthatók.[2]
- Szent Szába apát tiszteletére szentelt plébániatemploma eredetileg valószínűleg a 13. században épült. 1869-ben átépítették és két oldalkápolnával bővítették. 1995-ben megújították. A templomban több kultúrtörténeti értékű faszobor található, melyek Szűz Máriát és a szenteket ábrázolják. 15 méter magas harangtornya 1869-ben épült, két harang található benne.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 554 | 685 | 657 | 722 | 761 | 823 | 1369 | 1043 | 752 | 563 | 479 | 360 | 347 | 427 | 516 | 653 |
További információk
[szerkesztés]- Buje város hivatalos oldala (horvátul)
- Buje turisztikai irodájának honlapja[halott link] (horvátul)
- Kaštel az Istrapédián (horvátul)
- Kaštel az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2482.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
