Cece
Cece | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Sárbogárdi | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Fazekas Gábor (független)[1] | ||
Irányítószám | 7013 | ||
Körzethívószám | 25 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2529 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 43,67 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 151[3] m | ||
Terület | 58,85 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
Földrajzi kistáj | Dél-Mezőföld[4][5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Cece weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Cece témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Cece nagyközség Fejér megyében, a Sárbogárdi járásban.
Fekvése
A település két főút találkozásánál fekszik: 63-as úton Sárbogárd és Szekszárd között, illetve Dunaföldvár és Simontornya között a 61-es úton. A falu vasútállomása a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán található Rétszilas és Vajta között.
Története
A község alapítását és elnevezését valószínűleg a Szent István halála utáni évtizedekben letelepedett besenyőknek köszönheti. A település nevét Czecze nevű birtokosáról kapta. III. Béla egy 1193-ban kelt oklevele említi először. 1351-ben I. Lajos király a település eladdig a besenyő ispán alá tartozó szabad elemeinek kollektív nemességet adományozott. A jellegzetes kisnemesi falu 1701-ben a Meszlényi családé lett. A lakosság főként földműveléssel és állattartással foglalkozott, nagyobb része ma is a mezőgazdaságból él. Híres terményük a cecei paprika és a görögdinnye.
Az 1910-es népszámlálás szerint Czeczének 3690 lakosa volt, ebből 1907 református, 1617 római katolikus és 83 evangélikus vallásúnak vallotta magát.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2589 | 2597 | 2589 | 2630 | 2528 | 2529 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,3%, református 33,8%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 3,6% (27,5% nem nyilatkozott).[6]
Nevezetességei
-
Csók-Szluha-Kiss kúria (Az Emlékmúzeum légi felvétele)
- Csók István Emlékmúzeum
A Sáregresen született Csók István (1865–1960) Kossuth-díjas festőművész szüleinek Cecén 1890 körül épült egykori kúriájában őrzik több festményét, személyes tárgyait és a család bútorait.
- Mezőgazdasági Tájmúzeum
A Fisi család XIX. századi épülete ma tájház, ahol mezőgazdasági munkaeszköz-történeti kiállítás tekinthető meg.
Híres szülöttei
- Itt született 1837. május 28-án Kulifay Elek magyar református lelkész, egyházszervező.
- Itt született 1921. november 7-én Horváth János közgazdász, politikus, országgyűlési képviselő.
- Itt született 1933. május 14-én Kovács László, az Egyesült Államokba kivándorolt világhírű magyar származású operatőr.
Jegyzetek
- ↑ Cece települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. február 7.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Cece, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Cece Helységnévtár
További információk
- Hivatalos honlap
- Légi fotók - Cece
A Wikimédia Commons tartalmaz Cece témájú kategóriát.