Bakonykúti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Regasterios (vitalap | szerkesztései) 2019. március 19., 21:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (commonsba áthelyezett kép)
Bakonykúti
Bakonykúti címere
Bakonykúti címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállásközség
PolgármesterMarics József (független)[1]
Irányítószám8046
Körzethívószám22
Népesség
Teljes népesség154 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség11,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság253[3] m
Terület12,45 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájBakonyvidék[4][5]
Földrajzi kistájKeleti-Bakony[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 14′ 44″, k. h. 18° 11′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 44″, k. h. 18° 11′ 51″
Bakonykúti (Fejér vármegye)
Bakonykúti
Bakonykúti
Pozíció Fejér vármegye térképén
Bakonykúti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonykúti témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bakonykúti község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése

Bakonykúti a Kelet-Bakony hegység lábánál, a Burok-völgy természetvédelmi terület mentén, csodálatos természeti környezetben fekvő zsákfalu. Fejér megye legkisebb önálló települése. A településen áthalad az Országos Kéktúra útvonalának bakonyi szakasza. A legközelebbi város Székesfehérvár (18 km).

Története

Az oklevelekben először 1424-ben jelent meg a neve (Kwthy). A település egy része a bátorkői várhoz tartozott, másik részét kisnemesek lakták. A török hódoltság idején lakatlanná vált, a 18. századtól akkori tulajdonosa, a Zichy család németeket telepített be az elnéptelenedett faluba. A neve 1903-ig Kuti volt. 1869-ben a patakon 3 vízimalom működött, téglagyára is volt a községnek. Az állandó lakosok lélekszáma 1870-ben 557 fő, 1930-ban 346 fő, 1970-ben 256 fő, 2004-re 100 főre csökkent.

Bakonykúti jelenleg egyre inkább pihenőfaluvá válik. Kezdetben csak a hétvégi házak szaporodtak, de ma már egyre többen választják állandó lakhelyül is a települést, amit az egyre több új építésű lakóház is jelez, így a népességszámban is bizonyos emelkedés tapasztalható. A környék nagyvadas erdei vonzzák a vadászokat, a szép táj és Székesfehérvár relatív közelsége pedig a városból kiköltözőket.

2007-ben a Móri kistérségből átkerült a Székesfehérvári kistérségbe.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
133
128
131
158
161
154
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,7%-a magyarnak, 2,4% lengyelnek, 1,6% németnek, 0,8% szlovénnek mondta magát (3,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,5%, református 12,2%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 26,8% (17,9% nem nyilatkozott).[6]

Látnivalók

Bakonykúti lakossága sokat tett az elmúlt években a közterületek rendezése és szebbé tétele érdekében.

  • A római katolikus Nagyboldogasszony-templom 1795-ben épült. Szép az orgonakarzata, fa mellvéddel. Keresztelő medencéje és a fapadok a 19. század elején készültek.
  • A faluban a kivágásra ítélt fák egy részéből szobrokat faragtattak:
  • Millenniumi emlékoszlop
  • Díszkút
  • Kitelepítettek emlékműve
  • Csobogó

Képek a településről

Túralehetőségek

Bakonykútiról indulva több kirándulási lehetőség adódik: vehetjük utunkat a Baglyas-hegy felé, ahonnan a környék legszebb panorámája nyílik, valamint Kincsesbánya irányába fekvő Bogrács-hegy felé, és a gyönyörű Burok-völgy irányába.

Jegyzetek

  1. Bakonykúti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Bakonykúti, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Bakonykúti Helységnévtár

További információk