Bakonykúti
Bakonykúti | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Székesfehérvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Marics József (független)[1] | ||
Irányítószám | 8046 | ||
Körzethívószám | 22 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 154 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 11,16 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 253[3] m | ||
Terület | 12,45 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység[4][5] | ||
Földrajzi középtáj | Bakonyvidék[4][5] | ||
Földrajzi kistáj | Keleti-Bakony[4][5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 14′ 44″, k. h. 18° 11′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 44″, k. h. 18° 11′ 51″ | |||
Bakonykúti weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonykúti témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bakonykúti község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban.
Fekvése
Bakonykúti a Kelet-Bakony hegység lábánál, a Burok-völgy természetvédelmi terület mentén, csodálatos természeti környezetben fekvő zsákfalu. Fejér megye legkisebb önálló települése. A településen áthalad az Országos Kéktúra útvonalának bakonyi szakasza. A legközelebbi város Székesfehérvár (18 km).
Története
Az oklevelekben először 1424-ben jelent meg a neve (Kwthy). A település egy része a bátorkői várhoz tartozott, másik részét kisnemesek lakták. A török hódoltság idején lakatlanná vált, a 18. századtól akkori tulajdonosa, a Zichy család németeket telepített be az elnéptelenedett faluba. A neve 1903-ig Kuti volt. 1869-ben a patakon 3 vízimalom működött, téglagyára is volt a községnek. Az állandó lakosok lélekszáma 1870-ben 557 fő, 1930-ban 346 fő, 1970-ben 256 fő, 2004-re 100 főre csökkent.
Bakonykúti jelenleg egyre inkább pihenőfaluvá válik. Kezdetben csak a hétvégi házak szaporodtak, de ma már egyre többen választják állandó lakhelyül is a települést, amit az egyre több új építésű lakóház is jelez, így a népességszámban is bizonyos emelkedés tapasztalható. A környék nagyvadas erdei vonzzák a vadászokat, a szép táj és Székesfehérvár relatív közelsége pedig a városból kiköltözőket.
2007-ben a Móri kistérségből átkerült a Székesfehérvári kistérségbe.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 133 | 128 | 131 | 158 | 161 | 154 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,7%-a magyarnak, 2,4% lengyelnek, 1,6% németnek, 0,8% szlovénnek mondta magát (3,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,5%, református 12,2%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 26,8% (17,9% nem nyilatkozott).[6]
Látnivalók
Bakonykúti lakossága sokat tett az elmúlt években a közterületek rendezése és szebbé tétele érdekében.
- A római katolikus Nagyboldogasszony-templom 1795-ben épült. Szép az orgonakarzata, fa mellvéddel. Keresztelő medencéje és a fapadok a 19. század elején készültek.
- A faluban a kivágásra ítélt fák egy részéből szobrokat faragtattak:
-
Hazatérőben
-
Lizi néni
-
Vízhordólány
-
Díszes fa macskával
- Millenniumi emlékoszlop
- Díszkút
- Kitelepítettek emlékműve
- Csobogó
Képek a településről
-
Szabadság utca
-
Utcatábla nyáron és télen
-
Utcakép (Ady E út)
-
Jókai út eleje
-
Tűzoltószekér
-
Faragott utcatáblák
-
Utcakép a templom előtt
Túralehetőségek
Bakonykútiról indulva több kirándulási lehetőség adódik: vehetjük utunkat a Baglyas-hegy felé, ahonnan a környék legszebb panorámája nyílik, valamint Kincsesbánya irányába fekvő Bogrács-hegy felé, és a gyönyörű Burok-völgy irányába.
-
Turistaút a Baglyas-hegy felé
-
Baglyas-hegy
-
Levendulaültetvény
Jegyzetek
- ↑ Bakonykúti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Bakonykúti, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Bakonykúti Helységnévtár