Ugrás a tartalomhoz

Újszentes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újszentes (Dumbrăvița)
Az újszentesi református templom
Az újszentesi református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
KözségÚjszentes
Rangközségközpont
Irányítószám307160
SIRUTA-kód155270
Népesség
Népesség20 014 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1057 (2011)
Népsűrűség137,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság95 m
Terület18,98 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 48′ 07″, k. h. 21° 14′ 51″45.801944°N 21.247500°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 07″, k. h. 21° 14′ 51″45.801944°N 21.247500°E
Újszentes weboldala
SablonWikidataSegítség
Római katolikus templom
Ortodox templom
Általános iskola

Újszentes (1910-ig Vadászerdő, románul: Dumbrăvița, 1924-ig Sântești, németül: Neussentesch) falu Romániában, Temes megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Temesvártól északra fekszik, a Gyárvárossal egybeépült.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Egykori Vadászerdő nevét a korábban területére is kiterjedő Vadász-erdőről kapta. Ezt a lakosok 1906-ban beadott kérvényének megfelelően változtatták a származási helyüket megörökítő új névre. Szintén hivatalos névadással született mai román nevének jelentése 'ligetecske'.

Története

[szerkesztés]

A helyén a 18–19. században elterülő Vadász-erdő-t a temesvári hadparancsnokság vadászterületként használta. Vadászkastélyának egyik szarufáján az 1763-as dátum volt bevésve. Temesvár 1849-es ostroma alatt itt rendezte be főhadiszállását Vécsey Károly, majd kórházként szolgált. Augusztus 9-én itt találkozott Dembiński és Bem serege. A vadászkastélyban a magyar állam 1885-ben erdőőri szakiskolát alapított, bentlakással. Az iskola 1901-ben új épületet kapott.

A falut erdőirtás helyén a Debreceni Református Egyházkerület alapította 1891-ben, 133 református magyar telepescsaláddal. A családok három kivételével Szentesről érkeztek, a családfők eredetileg kubikosok és iparosok voltak. A telepítést Sima Ferenc szentesi újságíró és országgyűlési képviselő szervezte.[1] 1896-ban Vadászerdő néven nyilvánították nagyközséggé Temes vármegye Központi járásában. Mint minden telepes községben, itt is az állam gondoskodott iskoláról. A szabályzatok miatt az egyébként szelemenes házak kezdettől cseréptetővel épültek. A lakosok tanyás gazdálkodást folytattak, az első tíz évben hetven–nyolcvan tanya jött létre. A kisebb gazdák, a nagyváros közelségét kihasználva, zöldségtermesztéssel és tejgazdálkodással is foglalkoztak. Az első telepesek közül 1907-ig 31 család visszatért Szentesre, de helyüket újabb szentesiek foglalták el. Házassági kapcsolataik az első két évtizedben Szentesre és Újmosnicára terjedtek ki, a trianoni békeszerződés után főként Végvárral és a bánáti református szórványokkal házasodtak.

Első román lakói 1923-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került Kis- és Nagytorákról érkeztek. A II. világháború alatt az elcsatolt Észak-Bukovinából, Besszarábiából és a Kvadriláterből telepítettek be románokat, míg a háború után főként erdélyiek és bukovinaiak érkeztek. Ortodox templom azonban csak 2005-ben épült a településen. A 2000-es években a falusias vonások rovására a modern temesvári agglomerációba tagolódott: új cégek települtek meg és kiköltözők építettek villákat. Északi határában felépült a Lacului lakópark, attól északra pedig egy újabb villanegyed épül.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • A Vadász-erdő.
  • A Behela-tó, vízimadár-megfigyelőhely.[2]
  • Református temploma 1897 és 1901 között, a modern római katolikus 1972–79-ben, az ortodox 1996–2005-ben épült fel. Az utóbbit Nicolae Dancu, a római katolikust Hans Fackelmann tervezte. A református templom kertjében áll az 1849-es emlékmű.

Népcsoportok

[szerkesztés]
Népszámlálás[3] Népcsoportok összetétele
Év Lakosság Román Magyar Német Egyéb
1900 1151 46 1042 58 5
1910 1243 47 1144 40 12
1920 1226 97 1018 109 2
1930 1490 374 1003 109 4
1941 1419 339 955 118 7
1956 1439 325 1054 51 9
1966 2 140 652 1397 62 29
1977 2 978 1157 1687 100 34
1992 2 400 1049 1285 32 34
2002 2 693 1576 1054 32 31

Felekezeti megoszlás szerint 1900-ban 737 református, 297 római katolikus, 61 ortodox és 41 evangélikus, 2002-ben pedig 1374 ortodox, 598 református, 504 római katolikus és 114 pünkösdista lakta.

Gazdaság

[szerkesztés]
  • Bontimes cipőgyár, húsfeldolgozó, hipermarket stb.

Híres emberek

[szerkesztés]

Kulturális élet

[szerkesztés]
  • Tulipán néptáncegyüttes (1998 óta)
  • Napsugár kamarakórus
  • A település Magyar Könyvtárát 2011. november 20-án nyitották meg. A könyvek Szentesről érkeztek, egy újszentesi származású vállalkozó gyűjtőmunkájának eredményeként.

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Labádi Lajos. Újszentes (Vadászerdő) község alapítása 1891-1991. Szentes, 1991 6-9. o. 
  2. invizibil.3x.ro/art/index.htm. [2014. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 5.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

Források

[szerkesztés]