„Szeremle” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
{{Bács-Kiskun megye települései}}
aNincs szerkesztési összefoglaló
24. sor: 24. sor:


== Története ==
== Története ==
Történelme folyamán több megyéhez is tartozott, az [[1950-es megyerendezés]] óta [[Bács-Kiskun megye]] része.
Történelme folyamán több vármegyéhez is tartozott, az [[1950-es megyerendezés]] óta [[Bács-Kiskun megye]] része.


Már a [[bronzkor]]ban is éltek itt emberek, ezt ékesen bizonyítja a falu alatt talált bronzkori urnatemető.
Már a [[bronzkor]]ban is éltek itt emberek, ezt ékesen bizonyítja a falu alatt talált bronzkori urnatemető. A vidéket a [[honfoglalás]]kor [[Botond vitéz|Botond]] törzse szállta meg, majd a [[besenyők]] települtek a környékre a [[12. század]] elején. Középkori oklevelek tanusítják, hogy a falut [[I. László magyar király|Szent László]] királyunk [[1093]]-ban a bátai apátságnak adományozta.


Szeremle nevét vagy húszféle változatban írták a történelem során, mint például ''Zeremlyan'', ''Zeremlian'', ''Seremlyen'' stb.
A vidéket a [[honfoglalás]]kor [[Botond vitéz|Botond]] törzse szállta meg, majd a [[besenyők]] települtek a környékre a [[12. század]] elején.


Okiratban először [[1323]]-ban fordult elő. A [[14. század|14.]]-[[15. század]]ból rengeteg adat maradt fenn róla a ''Zichy-okmánytár'' 89 oklevelében, melyek határvitákból származó földesúri hatalmaskodásokról, határperekről szólnak. Ebben az időben Szeremle [[mezőváros]]i kiváltságokkal rendelkezett, és szabad királyi városi rangot viselt. (Nagyobb és gazdaságilag jelentősebb település volt, mint például [[Baja]].) Lakossága a [[mohácsi vész]]ig római katolikus volt, mely a [[reformáció]] kezdetekor feltehetően egységesen a református hitre tért át. A római katolikusok ismételten csak [[1870]] után kezdtek betelepülni.
Középkori oklevelek tanusítják, hogy a falut [[I. László magyar király|Szent László]] királyunk [[1093]]-ban a bátai apátságnak adományozta.


A falu népe a török megszállás kezdetén a [[Duna]] jobb partjára költözött, majd további négyszeri helyváltoztatás után [[1773]]-ban tért vissza első és egyben jelenlegi helyére.
'''Szeremle''' neve írásmódját tekintve vagy húszféle változat ismeretes, mint például '''Zeremlyan''', '''Zeremlian''', '''Seremlyen''' stb.

Okiratban először [[1323]]-ban fordul elő. A [[14. század|14.]]-[[15. század]]ból rengeteg adat maradt fenn róla a '''Zichy-okmánytár''' 89 oklevelében, melyek határvitákból származó földesúri hatalmaskodásokról, határperekről szólnak. Ebben az időben Szeremle [[mezőváros]]i kiváltságokkal rendelkezett, és szabad királyi városi rangot viselt. (Nagyobb és gazdaságilag jelentősebb település volt, mint például [[Baja]].)
A lakossága a [[mohácsi vész]]ig római katolikus volt, mely a [[reformáció]] kezdetekor feltehetően egységesen a református hitre tért át.
A római katolikusok ismételten csak [[1870]] után kezdtek betelepülni.

A falu népe a [[török hódoltság]] kezdetén a [[Duna]] jobb partjára költözött, majd további négyszeri helyváltoztatás után [[1773]]-ban tért vissza első és egyben jelenlegi helyére.


Érdekes, hogy a [[17. század]]i térképek szerint Szeremle még a [[Duna]] jobb partján helyezkedett el és [[1830]]-ig az Öreg-Duna partján, s csak [[1870]]-től találjuk a szeremlei mellékág mellett. (Nem a község, a Duna költözött ez esetben.)
Érdekes, hogy a [[17. század]]i térképek szerint Szeremle még a [[Duna]] jobb partján helyezkedett el és [[1830]]-ig az Öreg-Duna partján, s csak [[1870]]-től találjuk a szeremlei mellékág mellett. (Nem a község, a Duna költözött ez esetben.)
44. sor: 38. sor:
[[Fájl:Szeremle légifotó.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|]]
[[Fájl:Szeremle légifotó.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|]]
A 2000-es években 2 részvénytársaság, 13 kft., 18 bt., és 70 egyéni vállalkozó működik a faluban. A legjelentősebbek közé tartozó Kamarás-Duna cég mezőgazdasági tevékenységgel, a Bíborker Kft. krétagyártással, a Nektár Flóra Bt. méztermeléssel foglalkozik. Az ipari jellegű vállalkozások aránya ma már jócskán meghaladja a mezőgazdasági típusúakét: az előbbi fajtából 34, az utóbbiból 6 működött a községben 2003 elején. A kereskedelmi tevékenységet folytatók száma 9, a szolgáltatóké 16 volt. 2003. januári adatok szerint a településen 7%-os a munkanélküliség, s csaknem pontosan ugyanannyi férfit, mint nőt érint. A legtöbb állástalan 70 fő a 121-ből a szakmunkás végzettségűek közül került ki.
A 2000-es években 2 részvénytársaság, 13 kft., 18 bt., és 70 egyéni vállalkozó működik a faluban. A legjelentősebbek közé tartozó Kamarás-Duna cég mezőgazdasági tevékenységgel, a Bíborker Kft. krétagyártással, a Nektár Flóra Bt. méztermeléssel foglalkozik. Az ipari jellegű vállalkozások aránya ma már jócskán meghaladja a mezőgazdasági típusúakét: az előbbi fajtából 34, az utóbbiból 6 működött a községben 2003 elején. A kereskedelmi tevékenységet folytatók száma 9, a szolgáltatóké 16 volt. 2003. januári adatok szerint a településen 7%-os a munkanélküliség, s csaknem pontosan ugyanannyi férfit, mint nőt érint. A legtöbb állástalan 70 fő a 121-ből a szakmunkás végzettségűek közül került ki.

A község legértékesebb műemléke a fennállásának 200. évfordulóját 1997-ben ünneplő református templom. Az ünneppel együtt jár a gond is, hogy a szép istenházát immár halaszthatatlanul fel kell újítani.


A fejlett mezőgazdálkodás és az ezzel együtt járó jólét magával hozta a népművészet kivirágzását, és hogy Szeremle az újabb időkben néphagyományai ápolásával nevezetessé vált határainkon túl is. A gyönyörű szeremlei népviseletben táncoló Gyöngyösbokrétája, majd néptáncegyüttese messze messze földön híressé tette a falut. Ehhez járult a hagyományos szövő- és hímzőművészet a népviselet mellett jó híre van a szőnyegszövésnek is –, keresettek a szeremlei asszonyok munkái. A község önkormányzatának tervei szerint ez is, az itteniek vendégszeretete is a fejlődő idegenforgalom alapját képezi. A Pazar természeti adottságoknak köszönhető horgászati és vadászati lehetőségek ugyancsak páratlanok.
A fejlett mezőgazdálkodás és az ezzel együtt járó jólét magával hozta a népművészet kivirágzását, és hogy Szeremle az újabb időkben néphagyományai ápolásával nevezetessé vált határainkon túl is. A gyönyörű szeremlei népviseletben táncoló Gyöngyösbokrétája, majd néptáncegyüttese messze messze földön híressé tette a falut. Ehhez járult a hagyományos szövő- és hímzőművészet a népviselet mellett jó híre van a szőnyegszövésnek is –, keresettek a szeremlei asszonyok munkái. A község önkormányzatának tervei szerint ez is, az itteniek vendégszeretete is a fejlődő idegenforgalom alapját képezi. A Pazar természeti adottságoknak köszönhető horgászati és vadászati lehetőségek ugyancsak páratlanok.
54. sor: 46. sor:


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
A település határában értékes római kori leletek találhatók.
*A település határában értékes római kori leletek találhatók.
*A község legértékesebb műemléke a {{hány éve|1797}} éves református templom.

== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{források}}
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=1600 Légifotó Szeremléről]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=1600 Légi felvételek Szeremléről]
{{Bajai járás}}
{{Bács-Kiskun megye települései}}
{{Bács-Kiskun megye települései}}
{{Bajai járás}}


{{csonk-dátum|csonk-Bács-Kiskun|2005 novemberéből}}
{{csonk-dátum|csonk-Bács-Kiskun|2005 novemberéből}}

A lap 2015. január 29., 11:02-kori változata

Szeremle
Szeremle címere
Szeremle címere
Szeremle zászlaja
Szeremle zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásBajai
KistérségBajai
Jogállásközség
PolgármesterVarga György[1]
Irányítószám6512
Körzethívószám79
Népesség
Teljes népesség1261 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség43,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 09′ 00″, k. h. 18° 52′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 00″, k. h. 18° 52′ 60″
Szeremle (Bács-Kiskun vármegye)
Szeremle
Szeremle
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Szeremle weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeremle témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szeremle község Bács-Kiskun megye Bajai járásában.

Fekvése

Szeremle Bajától dél-délnyugatra fekszik, a Szeremlei-Dunának vagy Sugovicának is nevezett Holt-Duna-ág mellett.

Története

Történelme folyamán több vármegyéhez is tartozott, az 1950-es megyerendezés óta Bács-Kiskun megye része.

Már a bronzkorban is éltek itt emberek, ezt ékesen bizonyítja a falu alatt talált bronzkori urnatemető. A vidéket a honfoglaláskor Botond törzse szállta meg, majd a besenyők települtek a környékre a 12. század elején. Középkori oklevelek tanusítják, hogy a falut Szent László királyunk 1093-ban a bátai apátságnak adományozta.

Szeremle nevét vagy húszféle változatban írták a történelem során, mint például Zeremlyan, Zeremlian, Seremlyen stb.

Okiratban először 1323-ban fordult elő. A 14.-15. századból rengeteg adat maradt fenn róla a Zichy-okmánytár 89 oklevelében, melyek határvitákból származó földesúri hatalmaskodásokról, határperekről szólnak. Ebben az időben Szeremle mezővárosi kiváltságokkal rendelkezett, és szabad királyi városi rangot viselt. (Nagyobb és gazdaságilag jelentősebb település volt, mint például Baja.) Lakossága a mohácsi vészig római katolikus volt, mely a reformáció kezdetekor feltehetően egységesen a református hitre tért át. A római katolikusok ismételten csak 1870 után kezdtek betelepülni.

A falu népe a török megszállás kezdetén a Duna jobb partjára költözött, majd további négyszeri helyváltoztatás után 1773-ban tért vissza első és egyben jelenlegi helyére.

Érdekes, hogy a 17. századi térképek szerint Szeremle még a Duna jobb partján helyezkedett el és 1830-ig az Öreg-Duna partján, s csak 1870-től találjuk a szeremlei mellékág mellett. (Nem a község, a Duna költözött ez esetben.) A község gazdasági életére a Dunaszabályozás és az árvízmentesítés volt a legnagyobb hatással, melynek következtében a lakosság kiterjedt és mezőgazdasági művelésre alkalmas határhoz jutott. Ez volt azután az alapja Szeremle szorgalmas népe jólétének.

A 2000-es években 2 részvénytársaság, 13 kft., 18 bt., és 70 egyéni vállalkozó működik a faluban. A legjelentősebbek közé tartozó Kamarás-Duna cég mezőgazdasági tevékenységgel, a Bíborker Kft. krétagyártással, a Nektár Flóra Bt. méztermeléssel foglalkozik. Az ipari jellegű vállalkozások aránya ma már jócskán meghaladja a mezőgazdasági típusúakét: az előbbi fajtából 34, az utóbbiból 6 működött a községben 2003 elején. A kereskedelmi tevékenységet folytatók száma 9, a szolgáltatóké 16 volt. 2003. januári adatok szerint a településen 7%-os a munkanélküliség, s csaknem pontosan ugyanannyi férfit, mint nőt érint. A legtöbb állástalan 70 fő a 121-ből a szakmunkás végzettségűek közül került ki.

A fejlett mezőgazdálkodás és az ezzel együtt járó jólét magával hozta a népművészet kivirágzását, és hogy Szeremle az újabb időkben néphagyományai ápolásával nevezetessé vált határainkon túl is. A gyönyörű szeremlei népviseletben táncoló Gyöngyösbokrétája, majd néptáncegyüttese messze messze földön híressé tette a falut. Ehhez járult a hagyományos szövő- és hímzőművészet a népviselet mellett jó híre van a szőnyegszövésnek is –, keresettek a szeremlei asszonyok munkái. A község önkormányzatának tervei szerint ez is, az itteniek vendégszeretete is a fejlődő idegenforgalom alapját képezi. A Pazar természeti adottságoknak köszönhető horgászati és vadászati lehetőségek ugyancsak páratlanok.

A mai Szeremlére szívesen költöznek a környékből, egyebek között Bajáról is. Vonzza a betelepülőket a község rendezett volta, a Sugovica közelsége és az infrastuktúra fejlődése. A háziorvos mellett 2007 óta már gyógyszertár is van a községben. Az általános iskola mellett óvoda is működik a faluban. A helyi eseményekről, közérdekű információkról a Lakossági Tájékoztató tudósít.

A további fejlesztési tervek között szerepel a Szeremlét Bátmonostorral összekötő út kiépítése, a Sugovica bágerolása, és az idősek otthonának kialakítása. Mindhárom cél megvalósítása erősen függ a község jövőbeli anyagi helyzetétől.

Nevezetességei

  • A település határában értékes római kori leletek találhatók.
  • A község legértékesebb műemléke a 227 éves református templom.

Jegyzetek

  1. Szeremle települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

Külső hivatkozások