Portál:Horvátország
Dobro došli u hrvatski portal!
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság, horvátul Republika Hrvatska) közép-európai állam a Balkán-félszigeten. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát.
Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Zágráb. Nagyobb (100 000 lakos feletti) városai még – a népesség szerint csökkenő sorrendben – Split, Fiume, Eszék. Szárazföldi területe: 56 594 km2. Népessége: 4,29 millió fő. Éghajlata: A szárazföld belsejében kontinentális, a tengerpart mentén pedig mediterrán.
I. Tomiszláv volt az első uralkodó 925-ben. Megalapította a Horvát királyságot. A független horvát királyság IV. Péter Krešimir uralkodása alatt (1058-1074) érte el fénykorát.
Magyarország és Horvátország több mint 800 éves közös történelemre tekint vissza, lévén hogy 1102 és 1918 között Horvátország perszonálunióban volt a Magyar Királysággal. A II. világháború után Jugoszlávia része volt, mely államalakulat felbomlása után Horvátország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét.
Dubrovnik régi magyar nevén Raguza (horvátul Dubrovnik, latinul: Rausium később Ragusium, olaszul: Ragusa), város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján. Dubrovnik-Neretva megye székhelye, lakosainak száma 43 728. Az Adria gyöngyének nevezett várost korábban a Délszláv Athénnek is titulálták. A középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja volt a Raguzai Köztársaság székhelyeként, hosszú ideig a Velencei Köztársaság riválisa volt. Virágkorát a 15. és 16. században élte, amikor 40 000 lakosával Európa legnagyobb városai közé emelkedett. I. Lajos magyar király 1358-ban megszerezte Velencétől, és egészen 1526-ig magyar fennhatóság alá tartozott. A város egyúttal a horvát művészet, nyelv és irodalom egyik központja, lakhelye sok híres költőnek, írónak, festőművésznek és tudósnak. Központja 1979 óta a Kulturális Világörökség részét képezi.
- Megyék: Belovár-Bilogora megye – Bród-Szávamente megye – Dubrovnik-Neretva megye – Eszék-Baranya megye – Isztria megye – Károlyváros megye – Kapronca-Körös megye – Krapina-Zagorje megye – Lika-Zengg megye – Muraköz megye – Pozsega-Szlavónia megye – Šibenik-Knin megye – Split-Dalmácia megye – Sziszek-Moslavina megye – Tengermellék-Hegyvidék megye – Varasd megye – Verőce-Drávamente megye – Vukovár-Szerém megye – Zára megye – Zágráb megye – Zágráb város
- Síkságok: Drávamenti-síkság – Alsó-Száva-síkság
- Hegységek: Dinári-hegység
- Tenger: Adriai-tenger
- Tengeröblök: Kvarner-öböl
- Legnagyobb szigetek: Krk (408 km²), Cres (400 km²), Brač (396 km²), Hvar (289 km²), Pag (187 km²), Dugi Otok (117 km²), Rab (86 km²).
- Fél-szigetek: Isztriai-félsziget – Pelješac-félsziget
- Folyók: Duna – Dráva – Száva – Kulpa – Mura – Neretva – Mirna – Krka – Zrmanja – Cetina
- Tájegységek: Dalmácia – Drávaköz – Isztriai-félsziget – Muraköz – Szerémség – Szlavónia
- Nemzeti parkok: Brioni Nemzeti Park – Kornati Nemzeti Park – Krka Nemzeti Park – Mljet-sziget – Paklenica Nemzeti Park – Plitvicei-tavak – Risnjak hegymasszívum - Észak-Velebit hegyvonulat
 |
A népvándorlás korát megelőzően a horvátok a Kárpát-hegység északkeleti lejtőin éltek. Ezt a vidéket középkori források még Fehér-Horvátország néven említik (a mai Lengyelország délkeleti része, Krakkó környéke). A horvátokat a 7. század végén telepítette le Bizánc a Balkán-félsziget nyugati részén határőr funkcióban.
Az Adriai-tenger északi partvidékéig húzódó horvát törzsek szláv nyelvet beszéltek, és két nagyobb fejedelemséget hoztak létre a 19-20. századi horvát történelemírás szerint:
- Az északi horvát államot a történészek a Pannon-Horvátország (Panonska Hrvatska) névvel jelölik. Lakói főleg mezőgazdasággal, kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak.
- A déli horvát állam Tengermelléki Horvátország (Primorska Hrvatska) néven ismert. Lakói főleg a latin nyelvű városok (Dalmácia) és Velence kulturális és gazdasági befolyásának voltak kitéve.
Kulturális intézmények
[szerkesztés]
- Művészetek
- Képzőművészetek: Ivan Meštrović
- Irodalom: a horvát irodalom klasszikusai: Ivo Andrić, Dobriša Cesarić, Ivan Gundulić, Ante Kovačić, Ivan Goran Kovačić, Miroslav Krleža, Marko Marulić, Antun Gustav Matoš, Ivan Mažuranić, Vesna Parun, August Šenoa, Dragutin Tadijanović, Tin Ujević
- Fizikusok: Ruđer Bošković, Nikola Tesla
Gasztronómia
[szerkesztés]Horvátország gasztronómiája természeti adottságai miatt rendkívül sokrétű. A török, a magyar, az olasz konyha hatásai is befolyásolták mai képét.
.gif){kind=small}
.svg){kind=small}
- Labdarúgás: Horvát labdarúgó-válogatott, Horvát labdarúgó-szövetség, Prva HNL
- Labdarúgóklubok: Hajduk Split, Dinamo Zagreb
- Labdarúgók: Davor Šuker, Robert Prosinečki, Slaven Bilić, Igor Tudor, Robert Jarni, Dario Šimić, Zvonimir Boban, Dado Pršo, Ivica Olić, Josip Šimunić, Stipe Pletikosa, Luka Modrić, Niko Kranjčar
- További sportok: Horvátország az olimpiai játékokon, Horvát férfi kézilabda-válogatott, Horvát férfi vízilabda-válogatott,
- További ismertebb sportolók: Janica Kostelić, Ivica Kostelić, Goran Ivanišević, Blanka Vlašić, Ivano Balić, Igor Vori, Blaženko Lacković
- Közlekedés
- Nemzeti vasúttársaság: Hrvatske željeznice
- Repülőterek: Zágráb-Franjo Tuđman repülőtér, Pólai repülőtér
Ez a szócikk Horvátország turizmusát tárgyalja, azon belül az ország turisztikai felosztását, a legfontosabb és legjellegzetesebb turisztikai látnivalókat, a természetjárás, üdülő- és gyógyturizmus fő jellemzőit, valamint a turistáknak nyújtott szolgáltatások, a szállás, étkezés és közlekedés adottságait.
Horvátországban a turizmus a gazdaság vezető ágazata. Az ország tengerparti sávjában rekordmértékű a turistaforgalom.
Több módon is az Horvátország portál segítségére lehetsz:
Természeti: | Plitvicei-tavak
Kulturális:
Lásd még: Horvátország világörökségi helyszínei, Kategória:Horvátország világörökségi helyszínei
|
Wikihírek Horvátországi hírek angolul |
|
Commons Horvát képek |
|
Wikiforrás Szabad forrásmunkák angolul |