Ugrás a tartalomhoz

Martfű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 46.35.192.137 (vitalap) 2019. január 3., 13:52-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Fekvése: Helytelenül szerepelt a település elhelyezkedése.)
Martfű
A Szent István tér madártávlatból
A Szent István tér madártávlatból
Martfű címere
Martfű címere		 Martfű zászlaja
Martfű zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásSzolnoki
Jogállásváros
PolgármesterDr. Papp Antal (Független)[1]
Irányítószám5435
Körzethívószám56
Népesség
Teljes népesség5756 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség270,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,08 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájKözép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistájSzolnoki-ártér[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 01′ 01″, k. h. 20° 17′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 01″, k. h. 20° 17′ 02″
Martfű (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Martfű
Martfű
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Martfű weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Martfű témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Martfű város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában.

Fekvése

A Tisza kanyarulata Martfűnél

Az Alföld középső, a régió nyugati és a megye délnyugati részén található. A megye székhelyétől, Szolnoktól kb. 18 km-re, Budapesttől kb. 120 km-re fekszik. Szomszédos települések: Tiszaföldvár (dél felé, kb. 6 km), Mezőhék (kelet felé, kb. 10 km), Kengyel (északkelet felé, kb. 10 km), Rákócziújfalu (északnyugat felé, kb. 10 km), illetve a Tisza jobb partján Vezseny.

Természetföldrajzilag az Alföld Közép-Tisza-vidék középtájának Szolnok-Túri-sík nevű kistáján fekszik, a Tisza folyó egyik nagy kanyarulatánál, annak bal partján.

Megközelítése

A 442-es főút Szolnok és Kunszentmárton felé biztosít a városnak összeköttetést, amelyből a vasútállomás mellett található körforgalomnál ágazik ki két mellékút, a régi 442-esen Tiszaföldvár, Cibakháza felé, a vasútvonalat keresztezőn pedig Öcsöd felé lehet eljutni. A jövőben várható a 442. számú főút Martfű és Szolnok közötti elkerülő út építése.

Szolnokkal kerékpárút köti össze Martfűt.[4]

Szolnok után Martfű a távolsági autóbuszforgalomba leginkább bekapcsolt település Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik. Az 1885-ben kiépült Tiszatenyő-Kunszentmárton vasútvonalon (ami ma Makóig meghosszabbítva a 130-as számú vasútvonal) közlekedő összes vonat megáll Martfűn. A vonatok 2007. december 9-étől az ütemes menetrend szerint kétóránként közlekednek. Reggel Szolnok irányába, délután Szentes felé óránként közlekednek. Közvetlen napi összeköttetés is létezik a fővárossal.

A vízi áruszállítás a város iparvállalataira nem jellemző, azok elsősorban közúton és vasúton fuvaroztatnak. A Tisza adta lehetőségek a jövőben mindenképpen fejlesztésre méltóak.

Önkormányzat

A város képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 9 főből áll.

  • Cím: 5435 Martfű, Szent István tér 1.
  • Tel.: (06) 56/450-222
  • Fax: (06) 56/450-853
  • E-mail: titkarsag@ph.martfu.hu
  • Hivatalos honlap: www.martfu.hu
  • Média:
    • Hivatalos újság: Martfű Közéleti Magazin
    • Televízió: Martfű Városi Televízió

Története

A város területén szarmata-, avar- és honfoglalás kori leleteket is találtak.

Első írásos említése 1467-ből származik, Marthfew alakban. A csanádi káptalan birtoka volt.

A török hódoltság idején a szolnoki vár tartozékaként említik, azaz a budai vilajet szolnoki szandzsákjának szolnoki náhijébe tartozott. A település ekkor még Csongrád vármegyéhez tartozott. A XVII. század közepén teljesen elnéptelenedett.

A XVIII. század elején a falut Csongrádtól Szolnok vármegyéhez csatolták. A század elején a Rákóczi-család, majd azok birtokvesztése után a Podmaniczky család birtoka lett.

Az 1940-es évek elején a csehszlovákiai Bata gyár létesített itt cipőgyárat, amely a második világháború alatt hadiüzemmé alakult. A szovjet csapatok 1944. október 8-án foglalták el a németektől a települést.

1950-ben a településrész elszakadt Tiszaföldvártól, és önálló községgé alakult. A gyors ipari fejlődés következtében 1970-ben nagyközségi, majd 1989-ben városi rangot kapott a település.

Neve

Nevének eredete nem teljesen tisztázott. A 'mart-' előtag a kiemelkedő helyek megjelölésére szolgált, a 'fű' a fej, fő ősi, finnugor eredetű szavunk[forrás?] nyelvjárási alakja. Az összetett szó jelentése tehát: valaminek a kiemelkedő része – arra utalhat, hogy itt jelentősebb tiszai átkelőhely lehetett.[5]

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

  • Magyar: 6992
  • Bolgár: 1
  • Cigány, romani, beás: 0
  • Görög: 3
  • Horvát: 3
  • Lengyel: 3
  • Német: 18
  • Román: 6
  • Ruszin: 2
  • Szerb: 2
  • Szlovák: 8
  • Ukrán: 5

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 30%-a római katolikus, kb. 17,5%-a református, kb. 1,5%-a evangélikus és kb. 0,5%-a görögkatolikus vallású. Kb. 50,5%-a a lakosoknak más egyházhoz vagy felekezethez tartozik (illetve nem tartozik egyetlen egyházhoz sem), illetve nem válaszolt.[7]

Római katolikus egyház

A Váci egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületében lévő Tiszaföldvári plébániához tartozik, mint filia. A város és katolikus templomának patrónusa: Szent Tamás apostol.

Református egyház

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tiszaföldvári Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Görögkatolikus egyház

A Szórvány Helynökséghez tartozó Szolnoki paróchiához tartozik, mint filia.

Gazdaság

Ipar

A Martfűi Sörgyár madártávlatból

Alapvetően ipari városként jött létre. A településen a könnyűipar dominál. A városban 4 nagy meghatározó ipari létesítmény található:

  • Cipőgyár: 1941–42-ben létesítette a csehországi Bata cég, Cikta Cipőgyár néven. A Kádár-korszak évtizedeiben Tisza Cipőgyár néven az ország legnagyobb cipőgyárává fejlődött.
  • Martfűi Sörgyár: 1985-ben épült, a környékbeli vállalkozások, TSZ-ek, ÁFÉSZ-ek stb. összefogásaként, várhatóan 2018.végére megszűnik.[8]
  • Növényolaj-gyár: 1976–80 között épült fel. Elsősorban az Alföldön termesztett napraforgó, repce és szója feldolgozását végzi.
  • Tisza Ipartelep üzemei, Tisza Cipő Zrt.: többféle ipari üzem és szolgáltató található az ipartelepen.[9]

Mezőgazdaság

A település talajadottságai rendkívül kedvezőek a növénytermesztéshez. A legjelentősebb a kalászosok, az ipari növények (pl. napraforgó a növényolajgyárhoz) és a szántóföldi zöldségek termesztése. Ezen kívül megtalálható még a vetőmag-termesztés, a gyógynövény-termesztés és a biogazdálkodás is.

Ezeken kívül természetesen még sok kisebb vállalkozása, ipari üzem is megtalálható a településen.

Természeti kincsei

A tiszai szabadstrand Martfűnél

A Tisza egész hullámtere védett, a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet része.

Martfű természeti kincsei a kisebb mennyiségben előforduló földgáz, melyet az 1987-ben fúrt gázkúttal termelnek ki, és a város melegvizes strandját tápláló körülbelül 60 °C-os termálvíz. A nátriumhidrogén-karbonátos és kloridos, jódos hévíz fluoridtartalma is jelentős. Martfű csendes zöldövezetében, a Tisza folyó és a sporttelep között található a jelenleg teljes felújításon áteső gyógyfürdő ami a Martfű Egészség és Rekreációs központ része.

Látnivalók

  • Kastélyszálló
  • Művelődési Központ és Könyvtár
  • Helytörténeti kiállítás: A martfűi cipőgyár történetét mutatja be.
  • Szent István tér és környéke:
    • Városháza: 1993–96 között épült.
    • Római katolikus templom: 1993–96 között épült, Marosi Gábor tervei alapján.
    • Református templom: Szintén 1993–96 között épült.
    • Szent István szobra: Gyurcsek Ferenc alkotása.
    • Időkapu: Szintén Gyurcsek Ferenc készítette 2000-ben, a Millennium tiszteletére.
    • 1848–49-es emlékmű: Szintén Gyurcsek Ferenc alkotása.
  • Martfűi Gyógyfürdő, Uszoda és Kemping

Sport

A település sportéletét főként a Martfűi Városi Sportegyesület (MVSE) fogja össze, de ezen kívül több sportklub is megtalálható a városban.

  • Az MVSE szakosztályai:[10]
    • Kosárlabda
    • Női kézilabda[11]
    • Sakk: A csapat a Jász-Nagykun-Szolnok megyei csapatbajnokságban szerepel.
    • Szabadidősport
    • Tenisz: Mind a férfiak, mind a nők a Jász-Nagykun-Szolnok megyei csapatbajnokságban szerepelnek.
    • Természetbarát

Egyéb, a városban működő sportklubok:

  • Martfűi Kézilabda Kiemelkedően Közhasznú Egyesület
    • Férfi kézilabda
  • Martfűi Labdarúgó Sportegyesület (MLSE):[12] A csapat a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokság II. osztályának Kunság csoportjában szerepel.
  • Martfűi Úszó és Triatlon Klub[13]
  • Victory Martfűi Kyokushin Karate Klub: 1987-ben jött létre.[14]
  • Versenytánc
  • Martfűi Airsoft Taktikai Csapatjáték Sportegyesület[15]

Testvérvárosok

Forrás

  1. ↑ Előzetes önkormányzati választási eredmények Martfűn
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ http://iho.hu/hir/szolnok-martfu-ket-kereken-1109
  5. ↑ http://www.martfu.hu/
  6. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  7. ↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=02626
  8. ↑ Joó Zsuzsa: Végleg bezár a martfűi sörgyár. SZOLJON (2018. október 16.)
  9. ↑ http://www.deszan-cutters.hu/
  10. ↑ Archivált másolat. [2011. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 28.)
  11. ↑ http://martfuinke.gportal.hu/gindex.php?pg=26002777
  12. ↑ http://martfufoci.uw.hu/
  13. ↑ http://www.martfuitriatlon.gportal.hu/
  14. ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 28.)
  15. ↑ Biztonsági ellenőrzés szükséges (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2017. február 20.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Martfű&oldid=20846472”