Magyarország uralkodóinak listája

A magyar királyi címről lásd a magyar király szócikket!

Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség, a Magyar Királyság királyait, kormányzóit valamint az ellenkirályokat és vezérlő fejedelmeket tartalmazza.

A Magyar Nagyfejedelemség körülbelül 895-ben jött létre, a 9. századi honfoglalás után. A Magyar Királyság 1000–1001-ben alakult meg Szent István király megkoronázásával. Az Árpád-ház, amely Árpád nagyfejedelem férfiági leszármazottjaiból állt, 895-től 1301-ig folyamatosan uralkodott Magyarországon. I. István uralkodása idején a kereszténység államvallássá vált, és az Árpád-házi királyok az "apostoli király" címet viselték.

Az Árpád-ház 1301-ben, III. András magyar király halálával kihalt. Ezt követően több uralkodóház királyai váltják egymást a magyar trónon, ez az időszak a "vegyesházi királyok kora". Az 1526-os mohácsi csata után a Habsburg-ház királyai uralkodnak Magyarországon. 1918-ban, az első világháborút követően IV. Károly király az eckartsaui nyilatkozatban lemondott az államügyek intézéséről, de formálisan nem mondott le a trónról. A Magyar Királyság 1920 és 1946 között továbbra is fennállt, de ténylegesen nem volt uralkodó királya, helyette Horthy Miklós mint Magyarország kormányzója irányította kibővített régensi jogkörökkel.

Törzsfők és törzsszövetségi vezetők (–895)

Lásd még: A magyar nép kialakulásának időszaka

Uralkodó	Regnálás	Tisztsége	Leírás
Ügyek (? – 818)	8. század vége ┃ 818	nemzetségfő	A monda szerint apja Ed, Csaba királyfi fia. Valójában életéről semmi biztosat nem tudni. Neve ismert még Ugyel, Ugek, Ugeg, Vger, Vgec alakváltozatban is.
Levedi (8–9. század)	818 ┃ 9. század közepe	nemzetségfő kende	A magyar törzsszövetség szakrális vezére. Egyes feltételezések szerint személye megegyezik Előd vezérrel. A magyarok vándorlásának egyik legfontosabb állomása, Levédia róla kaphatta nevét.
Álmos (819–895)	9. század közepe ┃ 895 körül	kende fejedelem	Apja Ügyek vagy Előd (esetleg Levedi), anyja Emese volt. Anonymus szerint a hét vezér egyike.
Kurszán (?–904)	ismeretlen ┃ 904	kende fejedelem	Árpád (gyula) mellett a honfoglaló magyarok egyik vezetője volt, jelentős szerepet játszott Pannónia területének meghódításában is.
Árpád (845–907)	895 körül^[1]	gyula vagy kende	A honfoglalás alatt, majd a Magyar Nagyfejedelemség megalakulásáig a törzsszövetség vezetője, majd az első nagyfejedelem.

Magyar fejedelmek (895–1000/1001)

Bővebben: Magyar Fejedelemség

Árpád-ház (895–1000/1001)

#	Uralkodó	Regnálása	Tisztsége	Leírás
1	Árpád (845–907)	895 körül ┃ 907 körül	Fejedelem vagy nagyfejedelem	Álmos vezér fia, a magyarok fejedelme a honfoglalás idején. Egyes vélemények alapján nem fejedelem, hanem valódi méltósága gyula volt. Kézai Simon szerint a hét vezér egyike.
2	Zolta Solt vagy Zsolt (896–949)	907 körül ┃ 947 körül	Fejedelem vagy nagyfejedelem	Árpád fejedelem legkisebb fia. Neve ismert még Zsolt és Solt alakváltozatban is. A Magyar Fejedelemség második fejedelme, ám egyes vélemények szerint uralkodását Anonymus alaptalanul állította.
3	Falicsi Fajsz (?–955)	947 körül ┃ 955 körül	Fejedelem vagy nagyfejedelem	Árpád fejedelem unokája, Jutocsa fia. Nevének másik alakváltozata: Fajsz. Uralkodásáról csak Bíborbanszületett Konstantin De administrando imperio című műve tesz említést, máshol erről nem írnak.
4	Taksony (931–973)	955 körül ┃ 972 körül	Fejedelem vagy nagyfejedelem	Zolta fejedelem fia. Feltehetően az augsburgi csata után vette át a hatalmat, miután a magyar csapatok vereséget szenvedtek a német seregtől (ekkor értek véget a kalandozások nyugaton).
5	Géza (945–997)	972 körül ┃ 997 körül	Fejedelem vagy nagyfejedelem	Taksony fejedelem fia. Ő indította el azt a folyamatot, melynek során az ország nyugati típusú királysággá szerveződött át.
6	István Vajk (975 körül–1038)	997 körül ┃ 1000. december 25./ 1001. január 1.	Fejedelem vagy nagyfejedelem	Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia. Vajk néven született, az István nevet a keresztségben kapta. 1000 karácsonyán vagy 1001. január 1-jén királlyá koronáztatta magát, ezzel létrejött a Magyar Királyság.

Magyar királyok (1000/1001–1918)

Lásd még: Magyar Királyság

Árpád-ház (1000/1001–1301)

Lásd még: Árpád-kor

szentté avatott királyok

Uralkodó	Regnálása	Születési ideje, helye Halálozási ideje, helye	Koronázása	Leírás
szent I. István Szent István Magyarország 1. királya	1000. december 25. ┃ 1038. augusztus 15. (37 év, 237 nap)	969–980 között Esztergom 1038. augusztus 15. (58-69 évesen) Esztergom	1000. december 25. Esztergom vagy Székesfehérvár	Az első magyar király, a keresztény magyar állam megteremtője. Szentté avatására 1083-ban került sor.
Péter Velencei Péter Magyarország 2. királya	1038. augusztus 15. ┃ 1041 szeptembere (3 év, 1 hónap)	1010 vagy 1011 Velence 1059. augusztus 30. (48-49 évesen) Székesfehérvár	1038 Székesfehérvár	Első regnálása. I. István király unokaöccse, Ottone Orseolo fia. Mivel döntéshozatalai során mellőzte a magyar főurakat a saját, külföldi híveivel szemben, 1041-ben elűzték az országból.
Sámuel Aba Sámuel Magyarország 3. királya	1041 szeptembere ┃ 1044. július 5. (2 év, 10 hónap)	990 vagy 1009 nem ismert 1044. július 5. (54 vagy 35 évesen) Tisza vidéke	1044. április 22. Csanád vagy Székesfehérvár	I. István király húgának férje, az Aba nemzetség tagja. Az első választott magyar király. A ménfői csata során vesztette életét.
Péter Velencei Péter Magyarország 2. királya	1044. július 5. ┃ 1046 szeptembere (2 év, 57 nap)	1010 vagy 1011 Velence 1059. augusztus 30. (48-49 évesen) Székesfehérvár	másodszor nem koronázták meg	Második regnálása. 1045-ben Péter jelképesen átadta az országot III. Henrik német-római császárnak, végül 1046-ban András herceg elfogatta és megvakíttatta.
I. András Katolikus András Magyarország 4. királya	1046 szeptembere ┃ 1060 decembere (14 év, 3 hónap)	1015 körül ismeretlen 1060. december (45 éves kora körül) Zirc	1046 szeptembere Székesfehérvár	Taksony fejedelem dédunokája, Vazul herceg fia. 1046-ban a Vata-féle lázadás során megdöntötték Péter király uralmát. Nevéhez fűződik a Tihanyi alapítólevél kelte is.
I. Béla Bajnok Béla Magyarország 5. királya	1060. december 6. ┃ 1063. szeptember 11. (2 év, 280 nap)	1016 körül Dévény 1063. szeptember 11. (47 éves kora körül) ismeretlen	1060. december 6. Székesfehérvár	I. András király testvére. Az 1061. évi székesfehérvári országgyűlés során leverte az utolsó pogány lázadást az országban. Halálát a ráomló trón okozta 1063-ban Dömösön.
Salamon Magyarország 6. királya	1063. szeptember 11. ┃ 1074. március 14. (10 év, 185 nap)	1053 ismeretlen 1087 körül ismeretlen	1063 szeptember Székesfehérvár	I. András király és Kijevi Anasztázia királyné fia. Miután nagybátyja, I. Béla király megdöntötte apja hatalmát, német csapatokkal visszatért és visszaszerezte a koronát magának.
I. Géza Magnus Géza Magyarország 7. királya	1074. március 14. ┃ 1077. április 25. (3 év, 43 nap)	1044 körül ismeretlen 1077. április 25. (32–33 évesen) Vác	1075 körül Székesfehérvár	I. Béla király és Lengyelországi Richeza királyné fia. A mogyoródi csata során döntő vereséget tudott mérni Salamon királyra, ezzel megszerezve a trónt magának.
szent I. László Szent László Magyarország 8. királya	1077. április 25. ┃ 1095. július 29. (18 év, 96 nap)	1040 körül Krakkó 1095. július 29. (54-55 évesen) Nyitra	1081 körül Székesfehérvár	I. Géza király testvére. Fiúörökös nélkül hunyt el, leánya, Piroska hercegnő II. Ióannész bizánci császár felesége lett. Elfoglalja a Horvát Királyságot, 1192-ben avatják szentté.
Kálmán Könyves Kálmán Magyarország 9. királya	1095. július 29. ┃ 1116. február 3. (20 év, 190 nap)	1074 körül Székesfehérvár 1116. február 3. (kb. 42 évesen) Székesfehérvár	1095 Székesfehérvár	I. Géza király és Loozi Zsófia királyné fia. Meghódítja Dalmáciát, az első magyar király a horvát trónon. A kor egyik legműveltebb uralkodójának számít.
II. István Magyarország 10. királya	1116. február 3. ┃ 1131. március 1. (15 év, 27 nap)	1101 Székesfehérvár 1131. március 1. (30 évesen) Székesfehérvár	1116 Székesfehérvár	Kálmán király és Szicíliai Felícia királyné fia. Trónkövetelő vele szemben apja el nem ismert fia, Borisz Kalamanosz. Fiúutód nélkül hunyt el, ezért örököse unokaöccse, Saul herceg lett.
II. Béla Vak Béla Magyarország 11. királya	1131. március 1. ┃ 1141. február 13. (9 év, 350 nap)	1108 Tolna vármegye 1141. február 13. (33 évesen) Székesfehérvár	1131. április 28. Székesfehérvár	I. Géza király unokája, Álmos herceg és Kijevi Predszláva hercegné fia. Vaksága okán hitvese, Ilona királyné kormányozta az országot.
II. Géza Magyarország 12. királya	1141. február 13. ┃ 1162. május 31. (21 év, 108 nap)	1130 Tolna 1162. május 31. (31–32 évesen) Székesfehérvár	1141. február 16. Székesfehérvár	II. Béla király és Szerbiai Ilona királyné fia. Kiterjedt külpolitikájával és sikeres hadjárataival erősítette az országa befolyását a korabeli Európában.
III. István Magyarország 13. királya	1162. május 31. ┃ 1172. március 4. (9 év, 279 nap)	1147 Székesfehérvár 1172. március 4. (24 évesen) Esztergom	1162 júniusa Székesfehérvár	II. Géza király és Kijevi Eufrozina királyné fia. Uralkodását trónviszályok követték. Nagybátyjai, László és István hercegek ellenkirályként léptek fel vele szemben.
III. Béla Nagy Béla Magyarország 16. királya	1172. március 4. ┃ 1196. április 23. (24 év, 51 nap)	1148 körül Esztergom 1196. április 23. (47–48 évesen) Székesfehérvár	1173. január 13. Székesfehérvár	III. István király testvére. Uralkodása az Árpád-kor egyik csúcspontját jelentette a gazdaság és kultúra tekintetében is.
Imre Magyarország 17. királya	1196. április 16. ┃ 1204. november 30. (8 év, 222 nap)	1174; Székesfehérvár 1204. november 30. (29 vagy 30 évesen) Esztergom	1194 Székesfehérvár	III. Béla király és Antiókhiai Anna királyné fia. Még apja életében ifjabb királlyá koronázták 1182-ben.
III. László Magyarország 18. királya	1204. november 30. ┃ 1205. május 7. (159 nap)	1199 vagy 1201 Székesfehérvár 1205. május 7. (4 vagy 6 évesen) Bécs	1204. augusztus 26. Székesfehérvár	Imre király és Aragóniai Konstancia királyné fia. Gyermekként koronázták királlyá még apja életében, de mindössze öt éves kora körül váratlanul elhunyt. Régense András herceg volt.
II. András Jeruzsálemi András Magyarország 19. királya	1205. május 7. ┃ 1235. szeptember 21. (30 év, 138 nap)	1176 körül nem ismert 1235. szeptember 21. (59 évesen) nem ismert	1205. május 29. Székesfehérvár	Imre király testvére, III. László király nagybátyja és régense. Uralkodása alatt, 1222-ben adták ki az Aranybullát.
IV. Béla Második honalapító Magyarország 20. királya	1235. szeptember 21. ┃ 1270. május 3. (34 év, 225 nap)	1206. november 29. nem ismert 1270. május 3. (63 évesen) nem ismert	1235. szeptember 25. Székesfehérvár	II. András király és Meráni Gertrúd királyné fia. A tatárjárást követően újjáépítette a Magyar Királyságot, megalapítva többek között a Budavári királyi várat is.
V. István Magyarország 21. királya	1270. május 3. ┃ 1272. augusztus 6. (2 év, 95 nap)	1239. október 18. nem ismert 1272. augusztus 6. (32 évesen) Csepel-sziget	1270. május 13. Székesfehérvár	IV. Béla király és Laszkarisz Mária királyné fia. 1262-től ifjabb király apja mellett, és még az ő életében az ország keleti részének de facto független uralkodója.
IV. László Kun László Magyarország 22. királya	1272. augusztus 6. ┃ 1290. július 10. (17 év, 339 nap)	1262. augusztus 5. nem ismert 1290. július 10. (27 évesen) Körösszeg	1272. szeptember 3. Székesfehérvár	V. István király és Kun Erzsébet királyné fia. Feleségétől, Anjou Izabella királynétól nem születtek gyermekei.
III. András Velencei András Magyarország 23. királya	1290. július 10. ┃ 1301. január 14. (10 év, 189 nap)	1265 körül Velence 1301. január 14. (36 évesen) Buda	1290. július 23. Székesfehérvár	II. András király unokája, Utószülött István herceg és Morosini Tomasina fia. Az utolsó Árpád-házi magyar királyként „az utolsó aranyágacskának” is nevezik.

Přemysl-ház (1301–1305)

Portré	Uralkodó	Regnálása	Születési ideje, helye Halálozási ideje, helye	Koronázása	Leírás
	Vencel Cseh Vencel Magyarország 24. királya	1301 májusa ┃ 1305. október 9. (4 év)	1289. október 6. Prága 1306. augusztus 4. (16 évesen) Alamóc	1301. augusztus 27. Székesfehérvár	IV. Béla király ükunokája, II. Vencel cseh király és Habsburg Juta királyné fia, 1305-ben lemond Károly Róbert javára. Egyben Csehország és Lengyelország királya is.

Wittelsbach-ház (1305–1307)

Portré	Uralkodó	Regnálása	Születési ideje, helye Halálozási ideje, helye	Koronázása	Leírás
	Ottó Bajor Ottó Magyarország 25. királya	1305. október 9. ┃ 1307 májusa (2 év)	1261. február 11. Burghausen 1312. szeptember 9. (51 évesen) Landshut	1305. december 5. Székesfehérvár	IV. Béla király unokája, XIII. Henrik bajor herceg és Árpád-házi Erzsébet fia, egyben Alsó-Bajorország hercege is.

Anjou-ház és Luxemburg-ház (1308–1437)

Lásd még: Anjou-kor

Uralkodó	Regnálása	Születési ideje, helye Halálozási ideje, helye	Koronázása	Leírás
I. Károly Károly Róbert Magyarország 26. királya	1308. november 17. ┃ 1342. július 16. (33 év, 242 nap)	1288 Nápoly 1342. július 16. (54 évesen) Visegrád	1309. június 15. Esztergom 1310. augusztus 27. Buda 1342. július 21. Székesfehérvár	V. István király dédunokája, Martell Károly és Habsburg Klemencia hercegné fia, az Capeting–Anjou-ház magyar királyi ágának tagja.
I. Lajos Nagy Lajos Magyarország 27. királya	1342. július 16. ┃ 1382. szeptember 10. (40 év, 57 nap)	1326. március 5. Visegrád 1382. szeptember 10. (56 évesen) Nagyszombat	1342. július 21. Székesfehérvár	I. Károly magyar király és Łokietek Erzsébet királyné fia, egyben Lengyelország királya (1370–). Fiúörökös nélkül hunyt el, így országait leányai örökölték.
Mária Anjou Mária Magyarország 28. királynője	1386. február 7. ┃ 1387. március 31.	1371. április 14. Buda 1395. május 17. (24 évesen) Buda	1382. szeptember 17. Székesfehérvár	Első regnálása. I. Lajos király és Kotromanić Erzsébet királyné legifjabb leánya, Hedvig lengyel királynő testvére, kezdetben Orléans-i Lajos jegyese, majd Luxemburgi Zsigmond felesége.
II. Károly Kis Károly Magyarország 29. királya	1385. december 31. ┃ 1386. február 24. (56 nap)	1345 Nápoly 1386. február 24. (41 évesen) Visegrád	1385. december 31. Székesfehérvár	Lajos, Durazzo hercege és Sanseverinói Margit fia, egyben Nápoly királya 1382-től. A legrövidebb ideig uralkodó magyar monarcha (55 nap), az Anjou-ház durazzói ágának tagja.
Mária Anjou Mária Magyarország 28. királynője	1386. február 7. ┃ 1387. március 31.	1371. április 14. Buda 1395. május 17. (24 évesen) Buda	másodszor nem koronázták meg	Második regnálása. Ellenkirály vele szemben II. Károly király fia, Nápolyi László.
Mária Anjou Mária Magyarország 28. királynője	1387. március 31. ┃ 1395. május 17.	1371. április 14. Buda 1395. május 17. (24 évesen) Buda	másodszor nem koronázták meg	Anjou Mária királynő és férje, Luxemburgi Zsigmond társuralkodók.
Zsigmond Luxemburgi Zsigmond Magyarország 30. királya	1387. március 31. ┃ 1395. május 17.	1368. február 14. Nürnberg 1437. december 9.(69 évesen)Znaim	1387. március 31. Székesfehérvár
Zsigmond Luxemburgi Zsigmond Magyarország 30. királya	1395. május 17. ┃ 1437. december 9.		1387. március 31. Székesfehérvár	IV. Károly német-római császár és Pomerániai Erzsébet császárné fia, egyben cseh király és német-római császár.

Habsburg-ház (1437–1457)

Portré	Uralkodó	Regnálása	Születési ideje, helye Halálozási ideje, helye	Koronázása	Leírás
	Albert Habsburg Albert Magyarország 31. királya	1437. december 18. ┃ 1439. október 27. (1 év, 314 nap)	1397. augusztus 16. Bécs 1439. október 27. (42 évesen) Neszmély	1438. január 1. Székesfehérvár	Luxemburgi Zsigmond veje, IV. Albert osztrák herceg és Bajorországi Johanna Zsófia fia, egyben német király és osztrák herceg. Halála után régens hitvese, Luxemburgi Erzsébet.
	V. László Utószülött László Magyarország 32. királya	1440. május 15. ┃ 1457. november 23. (17 év, 193 nap)	1440. február 22. Komárom 1457. november 23. (17 évesen) Prága	1440. május 15. Székesfehérvár	Habsburg Albert király és Luxemburgi Erzsébet királyné fia, egyben az első osztrák uralkodó főherceg, valamint cseh király. I. Ulászló ellenkirálya. Gyermekkora miatt az országot Hunyadi János, majd Cillei Ulrik kormányzók irányítják.

Jagelló-ház (1440–1444)

Portré	Uralkodó	Regnálása	Születési ideje, helye Halálozási ideje, helye	Koronázása	Leírás
	I. Ulászló Várnai Ulászló Magyarország 33. királya	1440. július 17. ┃ 1444. november 10. (4 év, 117 nap)	1424. október 31. Krakkó 1444. november 10. (20 évesen) Várna	1440. július 17. Székesfehérvár	II. Ulászló lengyel király és Holszański Zsófia királyné fia, egyben lengyel király is. V. László ellenkirálya. A törökök ellen vívott várnai csata során vesztette életét.

Hunyadi-ház (1458–1490)

Portré	Uralkodó	Regnálása	Születési ideje, helye Halálozási ideje, helye	Koronázása	Leírás
	I. Mátyás Corvin Mátyás Magyarország 34. királya	1458. január 24. ┃ 1490. április 6. (32 év, 73 nap)	1443. február 23. Kolozsvár 1490. április 6. (47 évesen) Bécs	1464. március 29. Székesfehérvár	Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet fia, egyben Csehország királya és Ausztria uralkodó főhercege.

Jagelló-ház (1490–1526)

Portré	Uralkodó	Regnálása	Születési ideje, helye Halálozási ideje, helye	Koronázása	Leírás
	II. Ulászló Dobzse László Magyarország 35. királya	1490. július 15. ┃ 1516. március 13. (25 év, 243 nap)	1456. március 1. Krakkó 1516. március 13. (60 évesen) Buda	1490. szeptember 18. Székesfehérvár	I. Ulászló király unokaöccse, IV. Kázmér lengyel király és Habsburg Erzsébet királyné fia, egyben Csehország királya is.
	II. Lajos Magyarország 36. királya	1516. március 13. ┃ 1526. augusztus 29. (10 év, 170 nap)	1506. július 1. Buda 1526. augusztus 29. (20 évesen) Mohács	1508. június 4. Székesfehérvár	II. Ulászló király és Candale-i Anna királyné fia, a törökökkel szemben zajló, súlyos veszteségekkel járó mohácsi csata során vesztette életét.

Szapolyai-ház (1526–1571)

Uralkodó	Regnálása	Születési ideje, helye Halálozási ideje, helye	Koronázása	Leírás
I. János Magyarország 37. királya	1526. november 10. ┃ 1540. július 17/21. (13 év, 254 nap)	1480 vagy 1487 Szepesváralja 1540. július 17. vagy 21. (53–60 évesen) Szászsebes	1526. november 11. Székesfehérvár	Szapolyai István nádor és Tescheni Hedvig hercegnő fia, az 1526. évi székesfehérvári országgyűlés királlyá választotta. A keleti Magyar Királyság első uralkodója, I. Ferdinánd király vitatja a tisztségét.
II. János János Zsigmond Magyarország 39. királya	1540. szeptember 13. ┃ 1551. július 19. (10 év, 310 nap)	1540. július 7. Buda 1571. március 14. (30 évesen) Gyulafehérvár	nem koronzták meg	Első regnálása. I. János király fia, kiskorúsága miatt régense anyja, Izabella királyné és Fráter György püspök. Utóbbi a nyírbátori szerződés alapján lemondatta, a koronát átadta a vele szemben ellenkirálynak tekintett I. Ferdinándnak.
II. János János Zsigmond Magyarország 39. királya	1556. november 25. ┃ 1570. augusztus 16. (13 év, 264 nap)		nem koronzták meg	Második regnálása. Anyja halála után annak támogatóit maga mellett tudva újra átveszi az ország irányítását. A speyeri szerződésben mond le a magyar királyi címéről, cserébe felveszi az erdélyi fejedelem címet.

Habsburg-ház (1526–1780)

Uralkodó	Regnálása Koronázása	Született Elhunyt	Egyéb címei	Leírás
I. Ferdinánd Magyarország 38. királya	1526. december 17. ┃ 1564. július 25. (37 év, 220 nap) 1527. november 3. Székesfehérvár	1503. március 10. Alcalá de Henares 1564. július 25. (61 évesen) Bécs	német-római császár (1556–1564) német király (1531–1564) cseh király (1526–1564) osztrák főherceg (1521–1564)	IV. Fülöp, Burgundia hercege és II. Johanna kasztíliai királynő fia, IV. Béla nyolcadik ükunokája és II. Lajos sógora. A Habsburg–Jagelló házassági szerződés értelmében lett király. I. és II. János vitatta címét.
Miksa Magyarország 40. királya	1564. július 26. ┃ 1576. október 12. (12 év, 78 nap) 1563. szeptember 8. Pozsony	1527. július 31. Bécs 1576. október 12. (49 évesen) Regensburg	német-római császár (1564–1576) német király (1564–1576) cseh király (1564–1576) osztrák főherceg (1564–1576)	I. Ferdinánd király és Jagelló Anna királyné fia. A kora újkori magyar történelemben ő volt az első Habsburg-házi uralkodó, aki a magyar trónt megörökölte. 1570-ig vitatja a címet II. János.
Rudolf Magyarország 41. királya	1576. október 12. ┃ 1608. június 25. (31 év, 257 nap) 1572. szeptember 22. Pozsony	1552. július 18. Bécs 1612. január 20. (59 évesen) Prága	német-római császár (1576–1612) német király (1576–1612) cseh király (1576–1611) osztrák főherceg (1576–1608)	Miksa király és Spanyolországi Mária királyné fia. Elmeháborodottság gyanúja miatt megfosztották uralkodói címeitől.
II. Mátyás Magyarország 42. királya	1608. június 25. ┃ 1619. március 20. (10 év, 267 nap) 1608. november 19. Pozsony	1557. február 24. Bécs 1619. március 20. (62 évesen) Bécs	német-római császár (1612–1619) német király (1612–1619) cseh király (1611–1619) osztrák főherceg (1608–1619)	Rudolf király testvére, lemondatta fivérét előbb a magyar, 1611-ben a cseh királyi, 1612-ben pedig a német-római császári címről.
II. Ferdinánd Magyarország 43. királya	1618. július 1. ┃ 1637. február 15. (17 év, 331 nap) 1618. július 1. Pozsony	1578. július 9. Graz 1637. február 15. (58 évesen) Bécs	német-római császár (1619–1637) német király (1619–1637) cseh király (1617–1637) osztrák főherceg (1619–1637)	II. Mátyás király unokatestvére, II. Károly osztrák főherceg és Bajorországi Mária Anna fia.
III. Ferdinánd Magyarország 44. királya	1637. február 15. ┃ 1657. április 2. (20 év, 47 nap) 1625. december 8. Sopron	1608. július 13. Graz 1657. április 2. (48 évesen) Bécs	német-római császár (1637–1657) német király (1637–1657) cseh király (1637–1657) osztrák főherceg (1637–1657)	II. Ferdinánd király és Bajorországi Mária Anna fia. Ő volt az egyetlen magyar uralkodó, akit Sopronban koronáztak meg. 1646 és 1654 legidősebb fia, Ferdinánd társuralkodója.
IV. Ferdinánd Magyarország 45. királya III. Ferdinánd társuralkodója	1646. augusztus 24. ┃ 1654. július 9. (7 év, 23 nap) nem koronázták meg	1633. szeptember 8. Bécs 1654. július 9. (20 évesen) Bécs	német király (1653–1654) cseh király (1646–1654) horvát király (1646–1654)	III. Ferdinánd király és király és Habsburg Mária Anna fia. Még apja uralkodása alatt megkoronázták, vele együtt társuralkodó lett, azonban idő előtt elhunyt.
I. Lipót Magyarország 46. királya	1657. április 2. ┃ 1705. május 5. (48 év, 33 nap) 1655. június 27. Pozsony	1640. június 9. Bécs 1705. május 5. (64 évesen) Bécs	német-római császár (1658–1705) német király (1657–1705) cseh király (1657–1705) osztrák főherceg (1657–1705) erdélyi fejedelem (1692–1705)	IV. Ferdinánd király testvére. Uralkodása alatt zajlott le a török kiűzése Magyarországról, egyben ő volt a harmadik leghosszabb ideg regnáló magyar király.
I. József Magyarország 47. királya	1705. május 5. ┃ 1711. április 17. (5 év, 347 nap) 1687. december 9. Pozsony	1678. július 26. Bécs 1711. április 17. (32 évesen) Bécs	német-római császár (1705–1711) német király (1705–1711) cseh király (1705–1711) osztrák főherceg (1705–1711)	I. Lipót király és Pfalz–Neuburgi Eleonóra fia. Uralkodása alatt robbant kit többek közt a spanyol örökösödési háború és a Rákóczi-szabadságharc is.
III. Károly Magyarország 48. királya	1711. április 17. ┃ 1740. október 20. (29 év, 186 nap) 1712. május 22. Pozsony	1685. október 1. Bécs 1740. október 20. (55 évesen) Bécs	német-római császár (1711–1740) horvát király (1711–1740) cseh király (1711–1740) osztrák főherceg (1711–1740)	I. József király testvére. Fiúörökös hiányában elfogadtatta a Pragmatica sanctiot, hogy idősebb leánya is örökösévé válhasson.
Mária Terézia II. Mária Magyarország 49. királynője	1740. október 20. ┃ 1780. november 29. (40 év, 40 nap) 1741. június 25. Pozsony	1717. május 13. Bécs 1780. november 29. (63 évesen) Bécs	német-római császárné (1745–1765) horvát királynő (1740–1780) cseh királynő (1743–1780) Galícia–Lodoméria királynője (1772-1780) osztrák főhercegnő (1740–1780)	III. Károly király és Erzsébet Krisztina királyné leánya, a felvilágosult abszolutizmus híve. A Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodója, egyben a Habsburg–Lotaringiai-ház megalapítója. 1765-től elsőszülött fia, II. József jelképes társuralkodója.

Habsburg–Lotaringiai-ház (1780–1918)

boldoggá avatott királyok

Portré	Uralkodó	Regnálása Koronázása	Született Elhunyt	Egyéb címei	Leírás
	II. József kalapos király Magyarország 50. királya	1780. november 29. ┃ 1790. február 20. (9 év, 283 nap) nem koronázták meg	1741. március 13. Bécs 1790. február 20. (48 évesen) Bécs	német-római császár (1780–1790) dalmát király (1780–1790) cseh király (1780–1790) (címei)	I. Ferenc császár és Mária Terézia királynő fia, hivatalosan már apja 1765-ös halálát követően társuralkodó anyja mellett.
	II. Lipót Magyarország 51. királya	1790. február 20. ┃ 1792. március 1. (2 év, 10 nap) 1790. november 15. Pozsony	1747. május 5. Bécs 1792. március 1. (44 évesen) Bécs	német-római császár (1790–1792) dalmát király (1790–1792) cseh király (1790–1792) (címei)	II. József király testvére, császárrá választását megelőzően Toszkána nagyhercege 1765-től. Két fia is, Sándor Lipót és József főherceg is nádor lett.
	I. Ferenc Magyarország 52. királya	1792. március 1. ┃ 1835. március 2. (43 év, 1 nap) 1792. június 6. Buda	1768. február 12. Firenze 1835. március 2. (67 évesen) Bécs	német-római császár (1792–1804) osztrák császár (1804–1835) dalmát király (1792–1835) cseh király (1792–1835) (címei)	II. Lipót király és király és Mária Ludovika királyné fia. Az utolsó német-római császár, az első osztrák császár. Ő az első magyar király, akit Budán koronáztak meg.
	V. Ferdinánd Jóságos Ferdinánd Magyarország 53. királya	1835. március 2. ┃ 1848. december 2. (13 év, 275 nap) 1830. szeptember 28. Pozsony	1793. április 19. Bécs 1875. június 29. (82 évesen) Prága	osztrák császár (1835–1848) dalmát király (1835–1848) cseh király (1835–1848) (címei)	I. Ferenc király és Bourbon–Szicíliai Mária Terézia királyné fia, gyengeelméjűsége okán a tényleges hatalom gyakorlója Klemens von Metternich kancellár. Lemondatták.
	I. Ferenc József Magyarország 54. királya	1848. december 2. ┃ 1916. november 21. (67 év, 354 nap) 1867. június 8. Buda	1830. augusztus 18. Bécs 1916. november 21. (86 évesen) Bécs	osztrák császár (1848–1916) dalmát király (1848–1916) galícia–lodomériai király (1848–1916) cseh király (1848–1916) (címei)	V. Ferdinánd király unokaöccse, Ferenc Károly főherceg és Zsófia Friderika főhercegné fia, az európai történelem harmadik leghosszabb ideig regnáló monarchája.
	boldog IV. Károly Utolsó Károly Magyarország 55. királya	1916. november 21. ┃ 1918. november 16. (1 év, 360 nap) 1916. december 30. Budapest	1887. augusztus 17. Persenbeug-Gottsdorf 1922. április 1. (34 évesen) Funchal	osztrák császár (1916–1918) dalmát király (1916–1918) galícia–lodomériai király (1916–1918) cseh király (1916–1918) (címei)	I. Ferenc József király öccsének az unokája, az első világháború alatt az utolsó magyar király. 1918-ban lemond, majd megpróbálja visszavenni a trónt, sikertelenül. 2004-ben boldoggá avatják.
Interregnum ^[2] 1920. március 1. – 1921. november 6.

A Magyar Királyság államfői posztját 1920 és 1946 között uralkodó hiányában Horthy Miklós kormányzó, Szálasi Ferenc nemzetvezető, végül a Nemzeti Főtanács mint kollektív államfő töltötte be.

A Habsburg-házat négyszer fosztották meg a magyar tróntól: 1620-ban, 1707-ben, 1849-ben és 1921-ben.

Ellenkirályok

Ellenkirály	Regnálás	Uralkodó	Koronázása	Trónigénye
II. László Árpád-házi László Magyarország 14. királya	1162 júliusa ┃ 1163. január 14. (168 nap)	III. István	1162 július Székesfehérvár	1160-ban lázad fel III. István király ellen, azonban elbukik, majd Bizáncba menekül. A császár segítségének és a magyar rendeket megnyerő népszerűségével később hazatér, megkoronázzák.
IV. István Árpád-házi István Magyarország 15. királya	1163. január 27. ┃ 1165. április 11. (2 év, 75 nap)	III. István	1163. január 27. Székesfehérvár	Testvére, II. László ellenkirály halála után a hercegségét felhasználva szerzi meg magának a magyar trónt, azonban a rendek elpártolnak tőle, és újra III. Istvánt támogatják. Végül hívei ölik meg a zimonyi várban.

László Nápolyi László Anjou László	1403. július 3. ┃ 1403. november 7. (168 nap)	Zsigmond	1403. augusztus 5. Zára	Apja, II. Károly király halála után támogatói a kiskorú Lászlót szerették volna a magyar trónra juttatni, ezzel polgárháborút kirobbantva az országban. A próbálkozásuk végül elbukik, I. Lajos lánya, Mária szerzi meg a trónt, aki férjével, Zsigmonddal uralkodik.

I. Gábor Bethlen Gábor	1620. augusztus 25. ┃ 1621. december 31. (1 év, 128 nap)	II. Mátyás	nem koronázták meg	A harmincéves háború alatt elfoglalja a Királyi Magyarországot, majd a besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választja. Végül a nikolsburgi békében mond le a királyi címéről II. Mátyás javára.

Vezérlő fejedelmek

A magyar történelemben 2 vezérlő fejedelme volt Magyarországnak, mindkettőt a magyar rendi országgyűlés választotta meg felkelés vagy szabadságharc alatt. A vezérlő fejedelem mindkét esetben az ausztriai Habsburg de jure magyar királlyal állt szemben.

#	Fejdelem	Regnálás	Egyéb tisztségek	Uralkodó	Leírás
1	őnagysága kismarjai Bocskai István (1557–1606)	1605. április 20. ┃ 1606. december 29. (1 év, 253 nap)	Erdély fejedelme (1605–1606) Bihar vármegye főispánja	Rudolf	A bocskai-felkelés alatt felszabadította Erdélyt, elfoglalta Észak- és Kelet-Magyarországot, a szerencsi országgyűlésen választották meg.

2	őnagysága felsővadászi II. Rákóczi Ferenc (1676–1735)	1705. szeptember 17. ┃ 1711. február 21. (5 év, 157 nap)	Erdély fejedelme (1704–1711)	I. Lipót I. József	A Rákóczi-szabadságharc alatt a szécsényi országgyűlésen a dux & princeps címeket kapta, melyeket a szatmári békéig visel.

Kormányzók, régensek

Bővebben: Magyarország kormányzója

Kormányzó	Hivatali idő	Típus	Egyéb tisztségek	Uralkodó
ő királyi fensége Jaroszlavna Anasztázia királyné (1023–1096)	1063. szeptember — 1074. március 14. (1 év)	Régens	Magyarország királynéja (1046–1060)	Salamon

ő királyi fensége Vukanović Ilona királyné (1109–1146)	1141. február 13. — 1146. február 13. (5 év)	Régens	Magyarország királynéja (1131–1141)	II. Géza
Belos bán	1141. február 13. — 1146. február 13. (5 év)	Régens	Horvát bán (1142-1158; 1163) szerb nagyfejedelem (1162)	II. Géza

ő királyi fensége Árpád-házi András herceg (1176–1235)	1204. november 30. — 1205. május 7. (5 hónap, 7 nap)	Régens	Magyarország királya (1205–1235) Horvátország királya (1205–1235) Halics fejedelme (1188–1189)	III. László

ő királyi fensége Kun Erzsébet királyné (1240–1290)	1272. augusztus 6. — 1277. augusztus 5. (4 év, 364 nap)	Régens	Magyarország királynéja (1270–1272)	IV. László

ő királyi fensége Kotromanić Erzsébet királyné (1339–1387)	1382. szeptember 10. — 1385. december. 31. (3 év, 3 hónap)	Régens	Magyarország királynéja (1353–1382) Lengyelország királynéja (1353–1382)	Mária

herceg Hunyadi János (1407–1456)	1446. június 6. — 1453. január 30. (6 év, 238 nap)	Régens	Erdélyi vajda (1441–1446) Magyarország főkapitánya^[3] (1453–1456) Temesi ispán (1441–1456)	V. László
gróf Cillei Ulrik (1406–1456)	1456. november 8. — 1456. november 9. (2 nap)	Régens	Magyarország főkapitánya^[3] (1456) horvát, szlavón és dalmát bán

gróf horogszegi Szilágyi Mihály (1400–1460)	1458. január 20. — 1458. augusztus (212 nap)	Régens	Erdélyi vajda (1460) Macsói bán (1457–1458) Temesi ispán Nándorfehérvár főkapitánya		I. Mátyás

ő királyi fensége Jagelló Izabella királyné (1519–1559)	1540. szeptember 13. — 1571. március 14. (10 év, 310 nap)	Régens	Magyarország királynéja (1539–1540) A keleti Magyar Királyság kormányzója (1540—1551)	II. János

Gritti Alajos (1480–1534)	1530 — 1534. szeptember 29. (4 év)	Gubernátor	I. Szulejmán minisztere Magyar királyi főtanácsos	I. János

báró ampringeni János Gáspár (1619–1684)	1673. február 27. — 1679 (5 év, 10 hónap)	Gubernátor	Német Lovagrend nagymestere (1664–1684) Szilézia kormányzója (1679–1684)	^[4]

udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (1802–1894)	1849. április 14. — 1849.augusztus 11. (119 nap)	Kormányzó–elnök (államfő)	Az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke (1848–1849) A Magyar Királyság pénzügyminisztere (1848) Az Ellenzéki Párt elnöke (1849)	^[5]

ő császári és királyi fensége Habsburg–Lotaringiai József Ágost főherceg (1872–1962)	1918. október 26. — 1918. november 16. (22 nap)	Királyi helytartó	A Kövess-hadseregcsoport parancsnoka (1918) A Dél-Tiroli Hadseregcsoport parancsnoka (1918) A Magyar Tudományos Akadémia elnöke (1936–1944) A Honvéd Vezérkar tagja	IV. Károly
	1919. augusztus 7. — 1919. augusztus 23. (16 nap)	Kormányzó (államfő)		^[6]

ő főméltósága vitéz nagybányai Horthy Miklós (1868–1957)	1920. március 1. — 1944. október 16. (24 év, 229 nap)	Régens (államfő)	Az osztrák–magyar hadiflotta parancsnoka (1918) A Nemzeti Hadsereg főparancsnoka (1919–1920) A szegedi kormányok honvédemi minisztere (1919) A Vitézi Rend főkapitánya (1920–1956)	A trón üres ^[7]

Statisztikák

A leghosszabb ideig uralkodó magyar királyok

	Uralkodó	Uralkodásának		Időtartam
	Uralkodó	Kezdete	Vége	Nap	Év, nap
1.	I. Ferenc József	1848. december 2.	1916. november 21.	24 825	67 év, 355 nap
2.	Zsigmond	1387. március 31.	1437. december 9.	18 515	50 év, 253 nap
3.	I. Lipót	1657. április 2.	1705. május 5.	17 564	48 év, 33 nap
4.	I. Ferenc	1792. március 1.	1835. március 2.	15 705	43 év, 1 nap
5.	I. Lajos	1342. július 16.	1382. szeptember 10.	14 666	40 év, 56 nap
6.	Mária Terézia	1740. október 20.	1780. november 29.	14 650	40 év, 40 nap
7.	I. István	1000. december 25.	1038. augusztus 15.	13 747	37 év, 233 nap
8.	I. Ferdinánd	1526. december 17.	1564. július 25.	13 735	37 év, 221 nap
9.	IV. Béla	1235. szeptember 21.	1270. május 3.	12 643	34 év, 232 nap
10.	I. Károly	1308. november 17.	1342. július 16.	12 294	33 év, 241 nap

A legrövidebb ideig uralkodó magyar királyok

	Uralkodó	Uralkodásának		Időtartam
	Uralkodó	Kezdete	Vége	Nap
1.	II. Károly	1385. december 31.	1386. február 24.	55
2.	III. László	1204. november 30.	1205. május 7.	158
3.	Ottó	1305. október 5.	1307. május	kb. 599
4.	Albert	1437. december 18.	1439. október 27.	678
5.	IV. Károly	1916. november 21.	1918. november 13.	722
6.	II. Lipót	1790. február 20.	1792. március 1.	740
7.	V. István	1270. május 3.	1272. augusztus 6.	826
8.	I. Béla	1060. december 6.	1063. szeptember 11.	1 009
9.	Sámuel	1041. szeptember	1044. július 5.	kb. 1 029
10.	I. Géza	1074. március 14.	1077. április 25.	1 138

Időkép

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

↑ A vérszerződéstől a Magyar Nagyfejedelemség megalakulásáig.
↑ 1918. november 13-án az eckartsaui nyilatkozatában IV. Károly király lemondott az államügyekben való részvételi jogáról, de már októbertől is csak Habsburg–Lotaringiai József Ágost, volt Magyarország kormányzója mint homo regius. Pár napra rá november 16-án pedig Budapesten kikiáltották az első magyar köztársaságot. Az őszirózsás forradalom és a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után visszatérő ellenforradalmi rendszer előbb helyreállította a királyságot, amelynek keretében 1920. március 1-jén kormányzóvá választották Horthy Miklóst. Károly többször is kísérletet tett a hatalom visszaszerzésére, ám 1921. november 6-án kimondták – immár végleges érvénnyel – a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását.
1 2 (de facto főparancsnok)
↑ Johann Caspar von Ampringent a német-római császár nevezte ki mint császári helytartót, jogköre nem volt egyenő a régenssel, mint elődjeinek.
↑ 1849. április 14-én az Országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, Magyarország fuggetlenségét az Osztrák Császárságtól. A független Magyar Állam államfőjévé Kossuthot választották mint az ország kormányzó-elnökét.
↑ A Tanácsköztársaság bukása után (1919. augusztus 7.) kormányzóvá kiáltja ki magát, így az új Magyar Köztársaság államfője lesz.
↑ 1921. november 6-án a Nemzetgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, így a trón üresen marad.

Források

Irodalom

Királyok könyve: Magyarország és Erdély királyai, királynői, fejedelmei és kormányzói. Szerk. Horváth Jenő. Budapest: Helikon. 2004 – 7., jav. kiad.
Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. ISBN 963 05 6722 9
Magyarország uralkodói. Budapest: Pannonica. 2003. = Magyar Századok. ISBN 963-9252-60-3
Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott: Uralkodók táblái a világtörténelemhez: Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963-547-849-6 – a Magyarországra vonatkozó részt Pálinkás Mihály állította össze.
Oborni Teréz: Erdély fejedelmei. Budapest: Pannonica. 2002.
Vég Gábor: Magyarország királyai és királynői. Budapest: Maecenas. 1997 – 4. bőv., jav. kiad.

Történelemportál
Magyarország-portál

[1] A vérszerződéstől a Magyar Nagyfejedelemség megalakulásáig.

[2] 1918. november 13-án az eckartsaui nyilatkozatában IV. Károly király lemondott az államügyekben való részvételi jogáról, de már októbertől is csak Habsburg–Lotaringiai József Ágost, volt Magyarország kormányzója mint homo regius. Pár napra rá november 16-án pedig Budapesten kikiáltották az első magyar köztársaságot. Az őszirózsás forradalom és a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után visszatérő ellenforradalmi rendszer előbb helyreállította a királyságot, amelynek keretében 1920. március 1-jén kormányzóvá választották Horthy Miklóst. Károly többször is kísérletet tett a hatalom visszaszerzésére, ám 1921. november 6-án kimondták – immár végleges érvénnyel – a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását.

[ReferenceA-3] 1 2 (de facto főparancsnok)

[4] Johann Caspar von Ampringent a német-római császár nevezte ki mint császári helytartót, jogköre nem volt egyenő a régenssel, mint elődjeinek.

[5] 1849. április 14-én az Országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, Magyarország fuggetlenségét az Osztrák Császárságtól. A független Magyar Állam államfőjévé Kossuthot választották mint az ország kormányzó-elnökét.

[6] A Tanácsköztársaság bukása után (1919. augusztus 7.) kormányzóvá kiáltja ki magát, így az új Magyar Köztársaság államfője lesz.

[7] 1921. november 6-án a Nemzetgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, így a trón üresen marad.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]