Kostanjica (Grožnjan)
| Kostanjica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Grožnjan |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Rino Duniš |
| Irányítószám | 52429 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 61 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 138 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 54″, k. h. 13° 45′ 29″45.365000°N 13.758000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 54″, k. h. 13° 45′ 29″45.365000°N 13.758000°E | |
| Kostanjica weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kostanjica (olaszul: Castagna) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Grožnjanhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztria középnyugati részén, Bujétől 12 km-re, községközpontjától 4 km-re délkeletre, a Mirna völgyétől északra, a folyó ponteportonai átkelőhelye felett fekszik.
Története
[szerkesztés]Területe már a római korban lakott volt, ezt igazolják az itt előkerült feliratos római sírkövek. A település első írásos említése "villa de Castan" alakban történt abban az 1102-ben kiadott oklevélben, melyben II. Ulrik isztriai őrgróf e területet az aquileiai pátriárkának adományozza. Miután még a 13. század vége előtt a završjei uradalom részeként újra az isztriai grófoké lett évszázadokra osztozott az uradalmi központ sorsában. 1374-ben hűbérbirtokként Habsburg uralom alá került. 1510-ben elfoglalták a velencei hadak és Velencét e birtokában az 1521-es wormsi ediktum megerősítette. 1530-ban Velence Završjével együtt Giustignano Contarininek adta el és a család egészen a 18. század végéig megtartotta. Ezután előbb francia, majd ismét osztrák uralom alá került. Közben 1630-ban súlyos pestisjárvány tört ki, mely után szinte elnéptelenedett és a lakosság pótlására Dalmáciából érkezett horvátokat telepítettek be. 1857-ben 341, 1910-ben 421 lakosa volt.
Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett. Olasz lakossága nagyrészt kivándorolt Olaszországba, csak néhány család maradt itt. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része. 2011-ben 48 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ezen belül főként szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkoznak.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A település egykori védőfalai a völgy felőli, déli oldalon még jól látszanak.
- A településre beérve egy térre jutunk, ahol az egykori városi loggia, a plébániatemplom és a harangtorony található. A környező házak a 18. – 19. századból származnak.[2]
- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt plébániatemploma 1747-ben épült a korábbi, 1500 körül épített gótikus templom helyén, 1770-ben bővítették, 1968-ban renoválták. Három márványból épített oltára van. A főoltáron Szent Péter és Pál szobrai állnak. Falába két, kőből faragott barbár fej van befalazva, melyek a korábbi szentély bordás boltozatát díszítették. A különálló harangtornyot 1756-ban építették, 20 méter magas és két harang található benne. 1998-óta elektromos vezérléssel működik.
- Szent István első vértanú tiszteletére szentelt temetőkápolnája a 12. századból származik, a 19. században átépítették. Az oltárképet, mely Szent István megkövezését ábrázolta ellopták. A temető közepén nagy feszület látható, rajta bronz Krisztussal.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 341 | 361 | 415 | 430 | 446 | 421 | 437 | 413 | 341 | 164 | 121 | 60 | 60 | 48 | 51 | 48 |
További információk
[szerkesztés]- Grožnjan község hivatalos oldala[halott link] (horvátul)
- Grožnjan turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2014. március 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Grožnjan község információs portálja
- Kostanjica az Istrapédián (horvátul)
- Kostanjica az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4103.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
