Ugrás a tartalomhoz

Galižana

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Galižana
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségVodnjan
Jogállásfalu
PolgármesterKlaudio Vitasović
Irányítószám52216
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség1620 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 55′ 59″, k. h. 13° 52′ 08″44.933000°N 13.869000°EKoordináták: é. sz. 44° 55′ 59″, k. h. 13° 52′ 08″44.933000°N 13.869000°E
Galižana weboldala
SablonWikidataSegítség

Galižana (olaszul: Gallesano) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Vodnjanhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget nyugati részén, Pólától 7 km-re északra, községközpontjától 3 km-re délkeletre, a Pólát az Isztria északi részével összekötő A9-es autóút és a 21-es számú főút között fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területe már a történelem előtti időkben és a római korban is lakott volt. A település neve is valószínűleg római eredetű (Gallicianum). A 10. századtól a 12. századig önálló plébániaként említik. A 9. századtól a pólai püspök, 1300-tól az aquileiai pátriárka fennhatósága alá tartozott, majd a Velencei Köztársaság része lett. Jelentősebb gazdasági fejlődését az Isztriát átszelő vasútvonal 1876-os megépítésének köszönhette, de itt haladt át a Pólát Vodnjannal összekötő út is. 1857-ben 823, 1910-ben 2581 lakosa volt. Az első világháború következményei nagy politikai változásokat hoztak az Isztrián. 1920-tól 1943-ig az Isztriával együtt olasz uralom alá tartozott. Az olasz kapitulációt (1943. szeptember 8.) követően az Isztria német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A háborút hosszas diplomáciai harc követte Jugoszlávia és Olaszország között az Isztria birtoklásáért. Az 1947-es párizsi békekonferencia Jugoszláviának ítélte, melynek következtében az olasz anyanyelvű lakosság Olaszországba menekült. 1991-óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 1490 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal (szőlő és olajbogyó termesztés) és állattartással foglalkoznak, de többen járnak a közeli Pólára és Vodnjanra dolgozni a turizmus és a vendéglátás területén.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
823 1037 1200 1373 1836 2581 2409 2514 1303 1043 1949 2030 1142 1248 1349 1490

Nevezetességei

[szerkesztés]

A település központja a főtér körül alakult ki, melyet egyszerű lakóházak öveznek és amelyek közül kiemelkedik az 1676-ban épített Giocondo-Petris-palota.

  • Szent Rókus tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1634-ben építették a korábbi templom helyén. Mai barokk formáját az 1879-es átépítéskor kapta. Egyhajós épület félköríves apszissal, két sekrestyével és különálló harangtoronnyal. Bejárata felett építtetőjének Giulio Sarazene pólai püspöknek a címere látható. Értékes még a falu védőszentjének Szent Rókusnak, valamint Szent Péternek és Szent Józsefnek a szobra. A 17. századi harangtorony 36 méter magas, 1867-ben átépítették.
  • Szent Justus tiszteletére szentelt temploma a 12. – 13. században épült román stílusban. A háromhajós épület volt 1634-ig a település plébániatemploma. Története során többször átépítették, előbb gótikus, majd barokk stílusban. Érdekessége, hogy a jobb oldali hajó 80 cm-re szélesebb a bal oldalinál és emiatt megbontja a homlokzat szimmetriáját. A homlokzat felett nyitott kétnyílásos harangtorony áll, harang nélkül. Korábban körülötte volt a település temetője.
  • A szeplőtelen fogantatás (Bezgrješnog začeća Blažene Djevice Marije, olaszul Madonna della Concetta vagy del Carso) tiszteletére szentelt temploma egy ókori olajprésüzem alapjain épült a 12. században. Egyhajós épület négyszögletes belső apszissal. Története során többször átépítették, de a 19. században Ferenc Ferdinánd főherceg látogatására eredeti formájában állították helyre. A bejárat belső oldala felett 2003-ban a Piétát ábrázoló gótikus freskót tártak fel.
  • Remete Szent Antal tiszteletére szentelt kis temploma a 15. században épült gótikus stílusban feltehetően egy kora keresztény templom alapjain. Az ajtó feletti kőgerendán az 1443. IX. 2. dátum olvasható. A déli külső falba 10. és 11. századi indás és görög kereszt motívumos díszítésű kőfaragványok töredékei vannak beépítve.
  • Szent József tiszteletére szentelt kis temploma a 15. században épült, egykor egy bencés kolostor része volt.
  • A település határában több középkori szakrális épület maradványai találhatók. A Szent Mór templom a 6. században épült. Az egyhajós, három apszisos savolagi Szent Zénó templom a 9. században épült egy korábbi templom helyén. A vižaneli Szent Pelegrin templom egyhajós kora román épület félköríves apszissal. A val sudigai Szent Lúcia templom egyhajós épület bizánci stílusú sokszögletes apszissal. A Szent Szilveszter templom valószínűleg kora román stílusú épület, régészeti kutatása még nem történt meg. A Szent Péter templom egyhajós kora keresztény épület.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]