Balinka (Magyarország)
| Balinka | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Móri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Wéninger László Pál (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Jegyző | Krárné Farkas Tímea[2] | ||
| Irányítószám | 8055 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 882 fő (2023. jan. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 48,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 206[4] m | ||
| Terület | 18,62 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység[5][6] | ||
| Földrajzi középtáj | Bakonyvidék[5][6] | ||
| Földrajzi kistáj | Keleti-Bakony[5][6] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 18′ 47″, k. h. 18° 11′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 47″, k. h. 18° 11′ 31″ | |||
 Balinka
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |||
| Balinka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balinka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Balinka (németül: Balingen) község Fejér megyében, a Móri járásban.
Fekvése
Fejér megye északnyugati részén, a Bakony keleti peremén fekszik. A község határa hullámos dombvidék. Északon a Vértes, keleten és délen a Bakony mellári fennsíkjának mészkő- és dolomitgerincei zárják le. A környék legmagasabb pontja a Hársas-hegy. A községen két patak is keresztülhalad, az egyik a Bakonycsernyéről Balinkán át Fehérvárcsurgóig folyó Gaja-patak, míg a másik egy Mór-Bodajk irányú kisebb patak. A kettő Székesfehérvár előtt, Szárazrétnél egyesül. Az évi közepes csapadékmennyiség a községben 656 mm. Nagyobb felhőszakadásokkor és a kora tavaszi hóolvadás alkalmával a patakok kis szelvényük miatt a nagy mennyiségű vizet nem tudják összegyűjteni és nagy területeket árasztanak el. A bányából kiemelt vizek elvezetése is ugyanezen patakmederben történt.
Balinka egészen 2003-ig bányászközségnek számított, (a térségben már 1842-ben szénkitermelő aknát nyitott a gróf Szapáry család), ekkor zárták be ugyanis az egykor a lakosság zömének munkát (és fűtőanyagot) adó utolsó környékbeli széntelepet is. A gyönyörű környezetben álló település azóta turistaparadicsommá fejlődött, az elhagyott bányászlakásokból pedig a természetjárók kulcsosházakat alakítottak ki.
Története
Balinka és környéke már a vaskor-ban is lakott hely volt, de a rómaiak is megtelepedtek itt. A Gaja-patakon épített hatalmas duzzasztógátaikat a régészek tárták fel, a település közelében.
A település nevét az oklevelek már 1187 körül említik. Egy 1193-ban kelt oklevél nevét Boynka alakban írta, 1230-ban Boinka, 1232-ben Boyanca, 1275-ben Boyonka néven van írva.
1187-ben a település királyi várbirtok volt, ekkor Eufrozina királyné adott itt egy eke földet a fehérvári kereszteseknek. 1193-ban Eufrozina királyné adománylevelét III. Béla megerősítette.
1230-előtt II. András király adta a falut a Csák nemzetség-beli Miklósnak, de 1230-ban Béla herceg mint felesleges adományt visszavette tőle. 1228-ban, és 1231-ben Miklós másik itteni, Moys nádortól vásárolt földjét fiára Izsák-ra hagyta. 1232ben Miklós II. András királytól megkapta azt a balinkai részt, amelyet előzőleg a király Basileus fiának Gergely-nek adott, s amelyet minden oldalról a keresztesek földje határolt.
1275-ben az oklevelek Balinkát Eszély-jel írják határosnak.
A település a török időkben elnéptelenedett.
A 17. században a Szapári család birtokába került, akik a falut németekkel telepítik be.
A falu környékén az 1800-as évek közepén kőszenet találtak. A kőszénbányászat a lakosságnak hosszú időre megélhetést biztosított.
A faluban a bányászat megszűnése után élénk turizmus fejlődött ki, a Gaja-patak völgyének és szurdokainak szépségei nagy vonzerővel bírnak a turizmusra.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 903 | 891 | 891 | 868 | 895 | 882 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,6%-a magyarnak, 0,4% bolgárnak, 6,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (20,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,7%, református 5,3%, evangélikus 4,3%, felekezeten kívüli 21,9% (32,5% nem nyilatkozott).[7]
Itt születtek, itt éltek
- Rédl Rezső piarista tanár, botanikus itt, Balinka, Nagygyónpusztán született 1895. február 1-én.
Források
- Györffy György: Fejér vármegye
- Fejér Megye Kézikönyve
- Stohl Róbert: Balinka családnevei és változataik az anyakönyvekben (1757-1830), Névtani értesítő, 2006., 28. évf., pp. 35-43.
Nevezetességei
- Gaja patak völgye és szurdokai.
Jegyzetek
- ↑ Balinka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Polgármesteri hivatal, Balinka (magyar nyelven). polgarmesterihivatal.helyek.eu. (Hozzáférés: 2013. január 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Balinka, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Balinka Helységnévtár
További információk
.svg)
A Móri járás települései | ||
|---|---|---|
Bakonycsernye · Balinka · Bodajk · Csákberény · Csókakő · Fehérvárcsurgó · Isztimér · Kincsesbánya · Magyaralmás · Mór · Nagyveleg · Pusztavám · Söréd |  | |
