Balinka (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a magyar településről szól. Hasonló címmel lásd még: Balinka (egyértelműsítő lap).
Balinka
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Balinka címere
Balinka címere		 Balinka zászlaja
Balinka zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásMóri
Jogállásközség
PolgármesterWéninger László (Fidesz-KDNP)[1]
JegyzőKrárné Farkas Tímea[2]
Irányítószám8055
Körzethívószám22
Népesség
Teljes népesség882 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség48,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság206[4] m
Terület18,62 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[5][6]
Földrajzi középtájBakonyvidék[5][6]
Földrajzi kistájKeleti-Bakony[5][6]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 18′ 47″, k. h. 18° 11′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 47″, k. h. 18° 11′ 31″
Balinka (Fejér vármegye)
Balinka
Balinka
Pozíció Fejér vármegye térképén
Balinka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balinka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balinka (németül: Balingen) község Fejér vármegyében, a Móri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Fejér vármegye északnyugati részén, a Bakony keleti peremén fekszik. A község határa hullámos dombvidék. Északon a Vértes, keleten és délen a Bakony mellári fennsíkjának mészkő- és dolomitgerincei zárják le. A környék legmagasabb pontja a Hársas-hegy. A település főutcája a 8209-es út, amely a központtól északra torkollik bele a Zirc és Mór közt húzódó 8216-os útba; a falu nyugati részén fekvő Mecsérpuszta településrészt csak ez utóbbi út érinti.

A községen két patak is keresztülhalad, az egyik a Bakonycsernyéről Balinkán át Fehérvárcsurgóig folyó Gaja-patak, míg a másik egy Mór-Bodajk irányú kisebb patak. A kettő Székesfehérvár előtt, Szárazrétnél egyesül. Az évi közepes csapadékmennyiség a községben 656 milliméter. Nagyobb felhőszakadásokkor és a kora tavaszi hóolvadás alkalmával előfordul, hogy a patakok az aránylag kis keresztszelvényük miatt a nagy mennyiségű vizet nem tudják elvezetni, és nagy területeket árasztanak el.

Balinka több mint 160 éven keresztül bányászközségnek számított: a térségben 1842-ben nyitott szénkitermelő aknát a gróf Szapáry család, és egészen 2003-ig tartott a bányászkodás a térségben: ekkor zárták be az egykor a lakosság zömének munkát és fűtőanyagot adó utolsó környékbeli széntelepet is. (A bányából kiemelt vizek elvezetése is az előbb említett patakmederben történt.) A gyönyörű környezetben álló település azóta turistaparadicsommá fejlődött, az elhagyott bányászlakások egy részéből pedig a természetjárók kulcsosházakat alakítottak ki.

Története[szerkesztés]

Balinka és környéke már a vaskorban is lakott hely volt, de a rómaiak is megtelepedtek itt. A Gaja-patakon épített, tekintélyes méretű duzzasztógátaikat régészek tárták fel a település közelében.

A település nevét az oklevelek már 1187 körül említik. Egy 1193-ban kelt oklevél a falu nevét Boynka alakban tartalmazza; 1230-ban Boinka, 1232-ben Boyanca, 1275-ben Boyonka néven szerepel. 1187-ben a település királyi várbirtok volt, ekkor Eufrozina királyné adott itt egy eke földet a fehérvári kereszteseknek. 1193-ban Eufrozina királyné adománylevelét III. Béla megerősítette.

Valamikor 1230 előtt II. András király a falut a Csák nemzetségbeli Miklósnak adta, de 1230-ban Béla herceg, mint felesleges adományt, visszavette tőle. 1228-ban és 1231-ben Miklós másik itteni, Moys nádortól vásárolt földjét fiára, Izsákra hagyta. 1232ben Miklós II. András királytól megkapta azt a balinkai részt, amelyet előzőleg a király egy Basileus nevű ember Gergely nevű fiának adott, s amelyet minden oldalról a keresztesek földje határolt.

1275-ben az oklevelek Balinkát Eszély faluval írják határosnak.

A település a török időkben elnéptelenedett. A 17. században a Szapári család birtokába került, akik a falut németekkel telepítették be.

A falu környékén az 1800-as évek közepén kőszenet találtak. A kőszénbányászat a lakosságnak hosszú időre megélhetést biztosított, a bányát az 1970-es, 1980-as években az eocén program keretében fejlesztették. A bányászat megszűnése (2003) után a faluban élénk turizmus fejlődött ki, a Gaja-patak völgyének és szurdokainak szépségei nagy vonzerővel bírnak a turizmusra.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Nagy István (független)[7]
  • 1994-1998: Nagy István (független)[8]
  • 1998-2002: Nagy István (független)[9]
  • 2002-2006: Nagy István (független)[10]
  • 2006-2010: Wéninger László Pál (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2010-2014: Wéninger László Pál (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2014-2019: Wéninger László Pál (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2019-től: Wéninger László (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
903
891
891
868
895
882
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,6%-a magyarnak, 0,4% bolgárnak, 6,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (20,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,7%, református 5,3%, evangélikus 4,3%, felekezeten kívüli 21,9% (32,5% nem nyilatkozott).[14]

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Rédl Rezső piarista tanár, botanikus itt, Balinka, Nagygyónpusztán született 1895. február 1-én.

Képgaléria[szerkesztés]

  • A 8209-es út kiágazásának előjelző táblája a 8216-os út balinkai szakaszán Szápár felől
    A 8209-es út kiágazásának előjelző táblája a 8216-os út balinkai szakaszán Szápár felől
  • A 8216-os út Balinkánál, jobbra a 8209-es út betorkollása
    A 8216-os út Balinkánál, jobbra a 8209-es út betorkollása

Források[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Gaja patak völgye és szurdokai.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Balinka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  2. ↑ Polgármesteri hivatal, Balinka (magyar nyelven). polgarmesterihivatal.helyek.eu. (Hozzáférés: 2013. január 6.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. ↑ Balinka, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  5. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  6. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  7. ↑ Balinka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Balinka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  9. ↑ Balinka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  10. ↑ Balinka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  11. ↑ Balinka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  12. ↑ Balinka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
  13. ↑ Balinka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  14. ↑ Balinka Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balinka_(Magyarország)&oldid=25755695”