Alap (település)
| Alap | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Sárbogárdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Méhes Lajosné (független)[1] | ||
| Jegyző | Csalovszkiné Mezei Zsuzsanna[2] | ||
| Irányítószám | 7011 | ||
| Körzethívószám | 25 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1856 fő (2023. jan. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 39,03 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 120[4] m | ||
| Terület | 48,29 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[5][6] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[5][6] | ||
| Földrajzi kistáj | Dél-Mezőföld[5][6] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 48′ 36″, k. h. 18° 40′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 36″, k. h. 18° 40′ 50″ | |||
 Alap
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |||
| Alap weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alap témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Alap község Fejér megyében, a Sárbogárdi járásban. A Mezőföldön fekszik, a legközelebbi város Sárbogárd (10 km). Sárbogárdról Alapra mellékút is vezet (6223-as közút). Alap megállóhely a Mezőfalva–Rétszilas-vasútvonalon található. Településszerkezete: síkvidéki útifalu.
Története
Besenyő vezerék alapították az Árpád-korban, az oklevelekben a neve a 13. század végén jelenik meg Olup alakban. Valószínű, hogy a településre való volt, vagy innen származott el az az Alapi Ákos, akit az írásos oklevelek 1280-ban említenek, s aki rokonával együtt Téki (Dégi?) nemeseket vádolt rablással, és Miklós fia Miklós, aki apósától Geresden (Baranya vm.) kap földet.
1328-ban Alapi Miklós fia, Besenyő Péter a Baksa nemzetség-beli Tamás fia László szerviense.
A 14–15. században Várpalota (akkor Palota) várának a birtoka volt (Várpalotával ma is állandó buszjáratok kötik össze a települést). 1568-69-ben végzett összeírás még csak 10 nemes családról számol be a faluban, ez a szám azonban 1578-ra már 26 nemesi családra változott.
A 15. századtól a faluban salétromház is működött, puskapor előállítása céljából. A salétromból előállított puskaporért a király emberei, s Ali pasa seregei is többször megfordultak itt.
A török hódoltság alatt, a 15 éves háború idején a település néptelenné vált, amikor a császári seregek a kelet-dunántúli részek, s Székesfehérvár visszafoglalása idején kitelepítették a falut. Lakói a Dunántúl-i megyékben találtak új otthonra.
Alap akkori birtokosa a Salamon család, amely birtokait a kieső jövedelem hiánya miatt elzálogosította, s több mint egy évszázadra el is hagyta a falut.
1688-ban, a megye felszabadulása után kezdődtek csak meg a visszatelepülések.
Alap lakóinak száma a visszatelepülések után az alábbiak szerint alakult:
Míg 1785-ben alig haladta meg az 500-főt, 1850-re a lakosság száma az 1500-as létszámot is túllépte, s az 1930-as évekre jóval meghaladta a 3000 főt is. Ez a lakosságszám azonban azóta folyamatossan csökkenő tendenciát mutat. 1960-ban még körülbelül 3000-fő lakója volt, 2004-re ez a lakosságszám már a 2500 főt sem érte el.
A falu lakói főleg mezőgazdasággal és állattenyésztéssel (szarvasmarha) foglalkoznak. A falu fejlett szőlőkultúrával rendelkezik. A szőlőművelést már a 19. század végén külön rendeletekkel szabályozták.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1967 | 1954 | 1907 | 1844 | 1846 | 1856 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,5%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (24,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,6%, református 7,7%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 9,4% (30,9% nem nyilatkozott).[7]
Nevezetességei
- Római katolikus templom (barokk stílusú)
- A falunak régi hagyománya az állattenyésztés, ezen belül is kiemelkedik a lótenyésztés.
Jegyzetek
- ↑ Alap települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
- ↑ Alapi Közös Hivatal (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2015. május 9.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Alap, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Alap Helységnévtár
.svg)
