Alsószerdahely
Alsószerdahely (Dolná Streda) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nagyszombati |
Járás | Galántai |
Rang | község |
Polgármester | Ľuboš Šúry |
Irányítószám | 925 63 |
Körzethívószám | 031 |
Forgalmi rendszám | GA |
Népesség | |
Teljes népesség | 1654 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 106 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 129 m |
Terület | 13,47 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 16′ 11″, k. h. 17° 45′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 11″, k. h. 17° 45′ 05″ | |
Alsószerdahely weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószerdahely témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Alsószerdahely (1899-ig Vág-Szerdahely, szlovákul Dolná Streda) község (korábban egy ideig Szered része) Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban. Szlovák község a magyar-szlovák nyelvhatár mentén.
Fekvése
A Kisalföld északi peremén, Szeredtől 3 km-re délre, a Vág jobb partján fekszik.
Története
Területén már az őskorban megtelepedett az ember, amint azt a boleráz csoport lelőhelyén itt megtalált ún. "Szerdahelyi Vénusz" idolszobrocska is bizonyítja.[2]
1283-ban IV. László oklevelében az esztergomi érsekség birtokaként említik először Zeredahel alakban.[3] 1312-ben Csák Máté serege felégette a falut. 1553-ban említik újra, amikor valószínűleg egy török betörés után újjá kellett építeni. 1571-ben mint fontos vásártartási joggal rendelkező kisvárost említik, mely az esztergomi érsekség egyik gazdasági központja. Szent Jakab temploma 1781-ben épült klasszicista stílusban.
Vályi András szerint "Vág Szerdahely. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, ’s mintegy 16 kuriális Nemesek is laknak benne, lakosai katolikusok, fekszik Szeredhez 1/2 órányira; határja jó termékenységű, legelője hasznos, erdeje is van."[4]
Fényes Elek szerint "Szerdahely (Vágh), vegyes tót-magyar f., Poson vmegyében, Szered mellett. Lakja 1051 kath., 21 zsidó. Van kath. paroch. temploma, jó határa; hajó-malmai a Vágh vizén. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. N.-Szombat".[5]
Lakossága 1910-ben szinte teljes egészében római katolikus vallású volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.
Közigazgatásilag 1970-ben Szered-hez csatolták, 1990 óta ismét önálló község.
Népessége
1880-ban 1190 lakosából 994 szlovák és 99 magyar anyanyelvű.
1890-ben 1278 lakosából 1003 szlovák és 235 magyar anyanyelvű.
1900-ban 1308 lakosából 1191 szlovák és 74 magyar anyanyelvű.
1910-ben 1478 lakosából 1207 szlovák, 242 magyar, 23 német és 6 egyéb anyanyelvű.
1921-ben 1555 lakosából 1475 csehszlovák és 48 magyar.
1930-ban 1658 lakosából 1633 csehszlovák és 14 magyar.
1991-ben 1286 lakosából 1246 szlovák és 17 magyar.
2001-ben 1304 lakosából 1227 szlovák, 46 cigány, 15 magyar és 12 cseh volt.
2011-ben 1424 lakosából 1298 szlovák, 17 magyar és 11 cseh.
Demográfia
Népességének nemzetiségek szerinti alakulása
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Híres emberek
- Itt született 1900. szeptember 17-én Ján Majko barlangász, az aggteleki Baradla-barlang Domica ágának felfedezője.
- Itt született Vojtech Mihálik költő.
- Itt szolgált Szüllő Rezső (1912–1982) plébános.
Nevezetességei
- Szent Jakab tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1781-ben épült klasszicista stílusban.
- A Vág folyó holtágánál elterülő védett területen található a bakcsó (népies nevén vakvarjú) élőhelye. A természetvédők 2011-ben megközelítőleg száz bakcsópárt számláltak itt össze.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Němejcová-Pavúková, V. 1991: Typologische Fragen der relativen und absoluten Chronologie der Badener Kultur, Slovenská Archeológia XXXIX, 81.
- ↑ Szentpétery Imre - Borsa Iván 1961: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/ 2-3 1272-1290. Budapest, 322 No. 3256.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Fórum Kisebbségkutató Intézet
Források
- Juraj Bárta - Juraj Pavúk 1959: Lengyelské sídlisko na "Vŕškoch" pri Dolnej Strede. Arch. roz. 11, 482-488.
További információk
Szered | Sempte | |
Kisgeszt | Sopornya | |
Nagymácséd | Gány | Vága |