Spanyolország

Műholdfelvétel Spanyolországról (2003. január)

Spanyolország, hivatalosan Spanyol Királyság (kasztíliai spanyolul és galíciaiul Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszkul Espainiako Erresuma, asztúriai spanyolul Reinu d’España, aragóniai spanyolul Reino d’España) független állam Dél-Európában, 2 autonóm várossal (Ceuta és Melilla), és 5 ún. szuverén területtel Észak-Afrikában, amelyek Marokkóba ékelődnek be (lásd: Plaza de soberanía). A spanyol szárazföld délről és keletről a Földközi-tenger (amelyben az országhoz tartozó Baleár-szigetek fekszenek), északról a Biscayai-öböl és nyugatról az Atlanti-óceán alkot vele határt. A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal, Andorrával, Gibraltárral és Marokkóval határos. Spanyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az Ibériai-félszigeten fekszenek.

A modern Spanyolország mai területén több nép is letelepedett, mint például a kelták, az ibériaiak, a rómaiak, a vizigótok és a mórok. A középkorban, több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt fenn, amikor az Aragónia és Kasztília kereszény királyságai 770 év után elszakadtak a móroktól. Ugyan abban az évben, Kolombusz Kristóf elérte az Újvilágot, amivel megalakította a világuraló Spanyol Birodalmat. Spanyolország vált Európa legerősebb államává, de a háborúk és más belső gondok lesüllyesztették az országot. A 20. század közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban alakult ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, azóta Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát éli.

Az Európai Unió, a NATO és az ENSZ tagja. Fővárosa Madrid.

Fekvése, határai

Portugáliával és Gibraltárral osztozik az Ibériai-félszigeten. Északon a Pireneusok természetes határt képez Franciaország és Andorra felé. Keleten és délkeleten a Földközi-tengerrel (1663 km) érintkezik, északon a Vizcayai-öböl, északnyugaton illetve délnyugaton a Cádizi-öböl jelenti szintén természetes határát az Atlanti-óceán (711 km) felé. Délen a Gibraltári-szoros választja el Afrikától (14 km). A partok teljes hossza 3144 km.

A királyság részei a szárazföldi területeken kívül még:

• A Baleár-szigetek a Földközi-tengeren 5014 km2, két főszigetből (Mallorca és Menorca), két kis szigetből (Ibiza és Formentera, illetve még 150 apró sziklából áll.
• A Kanári-szigetek az Atlanti-óceánban 7550 km2, összesen 7 szigetből és 6 kisebb sziklaszigetből áll. Nyugati szigetei: Tenerife, La Palma, La Gomera, Hierro, nyugati szigetei: Gran Canaria, Fuerteventura, Lanzarote és öt kis sziget. 1100 km-re fekszik Cádiztól.
• Ceuta és Melilla városok Afrika északi részén és több sziget a Földközi-tengeren a Gibraltári-szoros közelében, mint Penon de Velez, Alhucemas és Chafarinas szintén az ország területeit képezik.

Nem tartozik Spanyolországhoz a jelenleg is brit koronagyarmat Gibraltár.

Földrajz

Domborzat

Spanyolország területének nagy részét fennsíkok és hegységek uralják. Az ország átlagos tengerszint feletti magassága 600 m felett van.

A legmagasabb csúcsok

Hegycsúcs	Provincia	Méter
Teide	Sta. Cruz de Tenerife	3718
Mulhacén	Granada	3478
Aneto	Huesca	3404
Veleta	Granada	3392
Punta de Llardana	Huesca	3375
La Alcazaba	Granada	3366
Monte Perdido	Huesca	3355
Pico Marboré	Huesca	3328
Pico Perdiguero	Huesca	3321
Pico de la Maladeta	Huesca	3309
Forrás: Dirección General del Instituto Geográfico Nacional (España)

Geológiailag, morfológiailag a spanyol tájakat három nagyobb vidékre oszthatjuk:

• Az ország központi részén a Mezeta (Meseta Central Española) felföldje terül el, mely 200 000 km² vidéket foglal magába, 600–1000 méter közötti váltakozó magassággal, átlagos magassága 700–800 méter. A Kasztíliai-választóhegység (Cordillera Central) osztja két részre, melynek vonulatai a Sierra de Gata, a Sierra de Gredos és a Sierra de Guadarrama. Így alakul ki a választóhegységtől északra az Északi-Mezeta (Meseta Septrentional), attól délre pedig a Déli-Mezeta (Meseta Meridional).

• Belső peremhegységek vidéke:
  • északon az Asztúriai-hegység, legmagasabb pontja a Torre Cerredo (2648 m, Picos de Europa – masszívum)
  • északnyugat-keleti irányban az Ibériai-hegység, legmagasabb hegye a Sierra de Moncayo (2313 m).

• Külső peremhegységek vidéke:
  • Északon a Kantábriai-hegység 1700 méteres magasságával összekapcsolja az Asztúriai-hegyvidéket a Pireneusokkal, a Kantábriai-tenger mentén vonul végig. Legmagasabb csúcsa a Picos de Europa, 2645 m.
  • A Galíciai-hegység Spanyolország északnyugati csücskében foglal helyet, rengeteg csipkézett öböllel a partvidéken.
  • A Katalóniai-hegység délnyugat felől kapcsolódik ugyancsak a Pireneusok láncaihoz, legmagasabb vonulata a Montseny (1741 m).
  • Az Andalúziai-lánchegység vagy Bétikai-Kordilerrák az ország déli részén emelkedik, a Gibraltári-szorostól a Cabo de la Nao fokáig. Az ország legmagasabb hegyei sorakoznak itt.
  • A peremhegyvidékhez csatlakoznak az Ebro-medence, a Tajo-medence és a Guadalquivir-medence.

Vízrajz

A Guadalquivir folyó Córdobában

Az ország leghosszabb folyói:

Az Atlanti-óceánba ömlenek:

• a Tajo – 1006 km, Muela de San Juan mellett ered.
• a Guadiana – a La Mancha-síkságon ered.
• a Duero – 850 km, a Picos de Urbionban ered.
• a Guadalquivir – 680 km, a Sierra de Segua lejtőjén ered.

A Földközi-tengerbe torkollik:

• az Ebro - 927 km, a Kantábriai-hegységben ered.

Az országban igen kevés a természetes és sok a mesterséges tó illetve víztározó.

Éghajlat

Spanyolország klímáját négy főbb részre oszthatjuk:

• mediterrán: Esős tavasz és ősz. Mérsékelt nyár kellemes hőmérséklettel.
  • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Murcia 47,2 °C, Malaga 44,2 °C, Valencia 42,5 °C, Alicante 41,4 °C, Palma de Mallorca 40,6 °C, Barcelona 39,8 °C.
  • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Gerona -13,0 °C, Barcelona -10,0 °C, Valencia -7,2 °C, Murcia -6,0 °C, Alicante -4,6 °C, Malaga -3,8 °C.
• kontinentális: Hideg tél (gyakori havazásokkal északon), forró nyár.
  • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Sevilla 47,0 °C, Córdoba 46,6 °C, Badajoz 45,0 °C, Albacete és Zaragoza 42,6 °C, Madrid 42,2 °C, Burgos 41,8 °C, Valladolid 40,2 °C.
  • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Albacete -24,0 °C, Burgos -22,0 °C, Salamanca -20,0 °C, Teruel -19,0 °C, Madrid -14,8 °C, Sevilla -5,5 °C.
• óceáni: Az észak-atlanti partvonal mentén. Csapadékos tél, mérsékelt, hűvös nyár.
  • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao 42,0 °C, La Coruña 37,6 °C, Gijón 36,4 °C.
  • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao -8,6 °C, Oviedo -6,0 °C, Gijon és La Coruña -4,8 °C.
• szubtrópusi: A Kanári-szigeteken. A hőmérséklet 18 és 24 °C között mozog az egész év során.
  • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 42,6 °C.
  • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 8,1 °C.

Növény- és állatvilág

• Növényvilága: mediterrán flóraterülethez tartozik, kevés az erdőterület, főleg magyaltölgy és paratölgy, píneaerdők aleppói fenyővel és pínea fenyővel, délen agavé, indiai füge, eukaliptusz, törpepálma, olajfa, mirtusz, oleander, citrom- és narancsültetvények, a Mesetán macchia cserjés, bodorrózsa vagy sztyeppés pusztaság.
• Állatvilága: Európában csak itt él dögkeselyű, vadmacska, kaméleon, cibetmacska, védett a spanyol kőszáli kecske és a muflon, délen mérgeskígyó.

Természetvédelem

Természetvédelem alatt álló terület nagysága: 9,2%(2003). UNESCO természeti világörökség két Nemzeti Parkja. A szervezet bioszféraprogramja keretében 14 bioszférarezervátumot alapítottak. Több régiót madárvédelmi területté nevezett ki a kormány, hat tengeri terület a Földközi-tengeren különleges védelem alatt áll.

Nemzeti parkjai:

• Parque Nacional de Doñana (Huelva és Sevilla, Andalúzia)
• Parque Nacional de Sierra Nevada (Granada és Almería, Andalúzia)
• Parque Nacional de Ordesa y Monte Pérdido (Huesca, Aragónia)
• Parque Nacional de Picos de Europa (Asztúria, Kantábria, Kasztília-León)
• Parque Nacional de las Tablas de Daimiel (Ciudad Real, Kasztília-La Mancha)
• Parque Nacional de las Cabañeros (Ciudad Real és Toledo, Kasztília-La Mancha)
• Parque Nacional de Aigües Tortes y Lago de Sant Maurici (Lleida, Katalónia)
• Parque Nacional de Cabrera (Mallorca, Baleár-szigetek)
• Parque Nacional del Teide (Santa Cruz de Tenerife, Kanári-szigetek)
• Parque Nacional de Garajonay (Santa Cruz de Tenerife, Kanári-szigetek)
• Parque Nacional de de la Caldera de Taburiente (Santa Cruz de Tenerife, Kanári-szigetek)
• Parque Nacional de Timanfaya (Gran Canaria, Kanári-szigetek)

Spanyolországban környezetvédelmi problémát jelent az erdők fogyása, a talajerózió, a tavak elsavasodása, a folyók szennyezése. A turizmus jelentős mértékben hozzájárul a környezet szennyezéséhez, különösen a Földközi-tenger partján, a nyári hónapokban.

Államszervezet és közigazgatás

Fájl:Juan Carlos I of Spain.jpg

I. János Károly király

Alkotmány, államforma

Spanyolország államformája alkotmányos monarchia az 1978. évi alkotmány bevezetése óta. Az állam feje a király, jelenleg I. János Károly (Juan Carlos I). A király a fegyveres erők főparancsnoka, kegyelmet gyakorolhat. Vétójoggal rendelkezik a parlamentben. Reprezentatív feladatokat lát el. Nyilvánosságra hozza, illetve jóváhagyja a parlament által hozott törvényeket, kitűzi a választásokat, összehívja és feloszlatja a parlamentet, kinevezi a miniszterelnököt és a kormány tagjait a miniszterelnök javaslata alapján.

Törvényhozás: Az ország kétkamarás parlamenttel rendelkezik, amelynek neve Cortes Generales. A törvényhozó ágat a következők alkotják:

• a Képviselői Kongresszus (Congresso de los Diputados) 350 közvetlenül, 4 évre megválasztott tagja
• a Szenátus (Senado) 259 tagja, melyből 208 közvetlenül kerül megválasztásra, 51-et pedig a területi törvényhozó testületek jelölnek ki, szintén 4 évre.

Végrehajtó hatalom: A végrehajtó hatalmat az uralkodó által javasolt, az Országgyűlés által megválasztott kormányfő által vezetett Miniszterek Tanácsa irányítja.

Közigazgatási felosztás

Spanyolország közigazgatása háromszintű. Az állam 17 autonóm közösségre (comunidad autónoma), 50 tartományra (provincia), továbbá mintegy 8000 községre (municipio) oszlik. A két észak-afrikai város, Ceuta és Melilla egyszerre autonóm város és község. Mindezeken kívül a legtöbb autonóm közösségben vannak bizonyos közigazgatási funkciói a comarca nevű területi egységnek, amely a tartománynál kisebb, de általában több községből áll, így az egykori magyar járásokhoz hasonlítható.

Az autonóm közösségek és városok mindegyike saját törvényekkel és több-kevesebb önállósággal kormányozhatja magát. Az autonómia legmagasabb fokáig eljutott közösségek Baszkföld, Galícia, Katalónia és Andalúzia.

Politikai pártok

Spanyolország meghatározó jellegű politikai tömörülései:

• Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE)
• Néppárt (PP)
• Konvergencia és Unió (CiU) – katalán párt
• Egyesült Baloldal (IU)
• Baszk Nemzeti Párt (PNV) – baszk párt
• Herri Batasuna (HB) – baszk párt

Védelmi rendszer

• Hadsereg

Katonai költségvetés: 9 milliárd USD, a GDP 1,1%-a 2003-ban. Teljes személyi állomány: 77 000 fő (2006-ban), tartalék: 295 000 fő (2000-ben). Mozgósítható lakosság: 10 569 785 fő 2000-ben, melyből 8 481 690 fő alkalmas katonai szolgálatra.

1997 óta a férfiaknak 6 hónapos kötelező katonai szolgálati időt ír elő a törvény. 1996 előtt még 9 hónapos szolgálati idő volt. A katonai szolgálatot megtagadók száma évente eléri a 100 000 főt.

Spanyolország 1982-ben lett a NATO tagja, 1986-ban a tagságot népszavazás útján is megerősítették. 1988-ban az Egyesült Államok kivonta légierőit a Torrejónban található támaszpontról.

• Az idegenlégió:Spanyol Idegenlégió (Legión Espanola vagy simán La Legión)
• Csendőrség (Guardia Civil): A fegyveres testület 66 000 fős létszámmal rendelkezik, férfiak és nők vegyesen vannak kötelékében (2004).
• Rendőrség (Policia local)

Népesség

Fájl:Andalusia hl 20060731 030.jpg

Madrid

Barcelona

Sevilla

Demográfia

Spanyolország népessége 43 200 000 fő (2006). Az ország jelenkori fejlődésében a főváros mellett a tengerpartok jutottak előnyhöz – ezért ezek ma is a legsűrűbben lakott területek, ahol 80-500 fő él km²-enként.

• Átlagos népsűrűség: 79,4 fő/km².
• Népességnövekedési ráta: 0,09%.
• Várható átlagos élettartam: 79 év.
• Csecsemőhalandósági ráta: 4,8‰.

Legnépesebb települései

Fő cikk: Spanyolország városai

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az ország lakosainak 72%-a kasztíliai, 8%-a katalán, ugyanekkora része galíciai, és 2%-a baszk nemzetiségűnek vallja magát.

Az Európai Unió bevándorlásának 50%-a Spanyolországban csapódik le. Küldő országok: Dél-Amerika országai, Marokkó, Európából az Únióba lépés előtt Románia és Bulgária.

Vallásosság tekintetében a katolicizmus a meghatározó: különböző források alapján 80% és 94% közötti az arányuk.

További vallási felekezetek: iszlám, zsidó.

Szociális rendszer

A lakosság 77%-a vallja magát szappanopera/mintera mániásnak. Ez azt jelenti, hogy Spanyolországban egy napi sorozatot átlagosan több mint 33341300 fő tekint meg.

La Usurpadora - A Bitorló - Mexikói sorozat - 102 részes (maximálja: 41000917 fő) (hazánkban is nagy sikert aratott)

Gemencinia ~ Örökösödés - Venezuelai sorozat - 233 részes (maximálja: 38961450 fő)

La Péna ~ A hölgy - Venezuelai sorozat - 516 részes (maximálja: - )

Gazdaság

Ipari agrárország. Spanyolország egyike Európa legnagyobb gazdaságainak, a világon a nyolcadik helyet foglalja el.

• GDP: 20 700 USD/fő (2002)
• GNP megoszlása: szolgáltatások: 65%, ipar 31%, mezőgazdaság 4%
• Munkaerő: 17,1 millió fő (2004)
• A munkanélküliség aránya 11-13% körül van, a női munkanélküliség a legmagasabb az Európai Unióban.
• Fizetési eszköz: 2002-ig az ESP (spanyol peseta), 2002. január 1-jétől az euró

Mezőgazdaság

Szélmalmok La Mancha földjén

Sherrys hordók egy jerezi raktárban

Barcelona, kikötő

• A mezőgazdaság fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében. A campo secano-n (száraz föld) külterjes, öntözés nélküli gazdálkodást folytatnak, legfőbb terményei az árpa, a búza és hüvelyesek. A campo regadío-n (öntözött föld) belterjes, öntözéses gazdálkodású területén citrusfélék, gabona, olajbogyó, szőlő és zöldségfélék teremnek. Olíva termesztésében Spanyolország a világon az első, mintegy egymillió tonna évi terméssel. Kiemelkedő bor- és olívaexportja, pezsgőexportjában Európában Katalónia tölt be vezető helyet, Franciaországot követi.

• Állattenyésztése alacsony színvonalú: juh, selyemhernyó, sertés. Számottevő a halászat, mely fontos szerepet játszik a népgazdaságban, bár az 1980-as évek óta a spanyol halászatot is korlátozza az Európai Unió előírása. Legfontosabb központok az Atlanti-óceán partja Galíciánál és a Kanári-szigetek. Főleg tonhal, szardínia, tengeri csuka, makréla, szardella, tintahal és kagyló a spanyol halászok zsákmánya.

Ipar

Bányászata: Spanyolországban főleg az északi vidékeken, Galíciában, Asztúriában, Baszkföldön illetve a délebbre eső területek közül a Sierra Morena hegyében és a Bétikai-Kordilerrákon foglalkoznak bányászattal. Bányászati központok: szén – Oviedo, vasérc – Bilbao, Santander, réz – Andalúzia. További nyersanyagok: urán, kőolaj, földgáz, só. Higany termelésben első a világon.

Energiaforrása a hazai feketekőszén kitermelésén alapul, de az atomerőművek és vízerőművek is fontos szerepet játszanak. 53,25% a villamosáramnak hőerőművekből származik, 16,40% vízerőművekből, 23,77% atomerőművekből. Spanyolország déli részén már üzembe állítottak napkollektorokat.

Nyersanyagaira fejlődő ipar települt. Vaskohászat: centruma Bilbao, Avilés. Gépgyártás: főleg járműipar, gépkocsigyártás – centruma: Barcelona, vasúti járművek gyártása és hajógyártás. Vegyipar: kénsavgyártás, műtrágya előállítása, gyógyszergyártás, gumigyártás. Könnyűipari vezető iparágazatai: textilipar (centruma Katalónia) és az élelmiszeripar. Fontos a halfeldolgozás.

Szolgáltatóipar

A szolgáltató szektorban a foglalkoztatottak 57%-a dolgozik.

Idegenforgalom

Fájl:GranCan.jpg

Kanári-szigetek

Kiemelkedő jelentőségű állami bevételforrás az idegenforgalom (turizmus). Spanyolország turisztikai vonzását egyrészt tengerpartjai, másrészt kultúrájának sokszínűsége alapozza meg. 2000-ben az ország vezető helyen állt a világörökség kincseinek ranglistáján, ekkor 38 volt számuk.

• Fő idegenforgalmi központok: a Costa Brava, a Costa del Sol, a Baleári-szigetek (sp. Islas Baleares) és a Kanári-szigetek (sp. Islas Canarias).
• Látogatók létszáma: 1978-ban még csak 3 millió külföldi látogatott az országba, ez manapság 49-54 millió turista/év. 1998-ban 57 millió látogató tette a világ 5. leglátogatottabb és Európa 2. leglátogatottabb országává (az első Franciaország volt). 2005-ben 55,5 millió turista kereste fel, ebből 14,5 millióan Katalóniában jártak. Legfontosabb küldő országok: Franciaország, Portugália, Németország, Nagy-Britannia, Oroszország.
• Bevételek: A 12-15 milliárd USD idegenforgalomból származó bevétel egy részét útépítésre és a helyi iparágak fejlesztésére fordítják. Az idegenforgalom részesedése a nemzeti termékből: 21,2% (1989).

Külkereskedelem

• Importált termékek: üzemanyag, gépek, közlekedési eszközök, élelmiszer.
• Exportált termékek: nyersanyagok (vas és acél), gépek (személygépkocsi, tehergépjármű), mezőgazdasági termékek (olíva, citrusfélék, bor), textiltermékek, közszükségleti cikkek.
• Fontos külkereskedelmi partnerei: Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, Amerikai Egyesült Államok, Japán és Dél-Amerika.

Közlekedés

Modern villamos Bilbaoban

• Közúthálózata: a spanyol közútak hossza 2003-ban 666 300 km volt. Az autópályák hossza kb. 3000 km, főleg az északi területek és a Földközi-tenger partja rendelkezik kiépült pályarendszerrel.

• Vasúti hálózata: a sínek hossza 14 400 km (2004), részben állami, részben magánkézben, cégek tulajdonában van. 1992-ben elkészült a Madrid-Sevilla között közlekedő nagysebességű vasút (AVE), jelenleg építés alatt áll a Madrid-Barcelona közötti szakasz.

• Vizi közlekedés: 19 nagy kikötője közül a legfontosabbak Barcelona és Bilbao kikötői. Valencia, Gijón és Palma de Mallorca ugyancsak jelentős forgalmat mutat fel. Kereskedelmi hajóflottája 144 hajóból áll (2004).

• Légi közlekedés: az országban 93 repülőtér van. A nemzetközi légi közlekedésben a legfőbb szerepet Madrid és Barcelona repülőterei töltik be. További nemzetközi repterek: Málaga, Alicante, Palma de Mallorca, Las Palmas, Gran Canaria, Santa Cruz de Tenerife – a turizmusban fontosak. Santiago de Compostela és Sevilla repülőterei is nagy forgalmat bonyolítanak le.

Kultúra

Antonio Gaudi: Sagrada familia

Oktatási rendszer

• Analfabéták: 5% alatti érték.
• Ingyenes és kötelező oktatás 6-16 éves korúak számára: gyermekiskola (escuelas infantiles) 3-5 éveseknek, általános iskola 6-11 éveseknek, középiskola 12-16 éveseknek, felsőfokú képzés (curso de formación profesional) 1 vagy 2 évig, bejutni az egyetemre a bachilleratus letételével lehet. Az egyetem 3 ciklusú: első ciklus (2,3 kurzus) diplomatura, második ciklus (még 2,3 kurzus) licenciatura; hamadik ciklus a doktorképző.

• Az ország híres vagy ősi felsőoktatási intézményei: Madridi Műszaki Főiskola (1971), Barcelonai Egyetem (1450), Granadai Egyetem (1526), Salamancai Egyetem (1218), Sevillai Egyetem (1502) és a Valenciai Egyetem (1500).

• Tudományos intézmények: Real Académia Española

Kulturális intézmények

Könyvtárak

• A Madridi Nemzeti Könyvtár: 1712-ben alapított intézmény, mely korábban királyi könyvtár volt, a legnagyobb az országban mintegy 4 milliós könyvgyűjteményével.
• A Madridi Királyi Palota könyvtára: 1760-ban alapított gyűjtemény, mely sok értékes 16. századi kéziratot és egyéb ritkaságot őriz.
• Az El Escorial könyvtára: ritka köteteiről híres gyűjtemény.
• A Toledói Katedrális archívuma és könyvtára: 3000, a 8-9. századból származó kézirata és több mint 10 000 db 11. századi dokumentuma nevezetes.

Múzeumok

Bilbao, Guggenheim Múzeum

Barcelona, Katalán Nemzeti Múzeum

El Escorial királyi kolostor

Madrid, Királyi palota

Toledo, El Greco háza

Figueras, Salvador Dalí Színházmúzeum

• Prado (Madrid) : a világ legnagyobb művészeti kincsestára a Madridi Nemzeti Múzeum El Greco, Velázquez, Murillo, Goya, Botticelli, Tiziano, Rembrandt és más alkotók felbecsülhetetlen értékű műveivel. Az ország egyik leglátogatottabb múzeuma.
• Szófia Királyné Kulturális Központ (Madrid): Nemzeti Múzeum, elsősorban 20. századi műveket mutat be, itt állították ki Picasso Guernicáját, J. Gris, Miró, Dalí festményeit, Julio González és Gargallo szobrait. A század második feléből Chillida és Tápies illetve még sok más művész alkotásait őrzi.
• Nemzeti Archeológiai Múzeum (Madrid): 1895-ben nyitotta meg kapuit, gazdag anyaga kelta, pun, görög, római, ókeresztény és vizigót archeológiai emlékeket, festményeket és szobrokat, középkori és modern iparművészeti kincseket, illetve éremgyűjteményt őriz.
• Hispán-Muszlim Művészet Nemzeti Múzeuma (Granada): 1962 óta működik az Alhambrában, a középkori iszlám kultúra értékeit mutatja be.
• Nemzeti Szobormúzeum (Valladolid): két épületben állították ki a 13-18. század illetve a 15-18. század értékes szobrait bemutató tárlatot. A szobrok mellett festmények is helyet kaptak a múzeumban.
• Nemzeti Iparművészeti Múzeum (Madrid): 19. századi épületben kapott helyet a kerámiákat, üvegtárgyakat, bőripari alkotásokat felvonultató, főleg 19-20. századi érdekességeket bemutató gyűjtemény.
• Természettudományi Nemzeti Múzeum (Madrid): 1752-ben VI.Ferdinánd alapította meg anyagát, mely geológiai, paleontológiai, zoológiai érdekességek, és ásványkiállítás. A legrégebbi fosszília 550 millió esztendős.
• Királyi Palota (Madrid): V. Fülöp megbízásra készült épület, kiállítása III.Károly lakosztályai, a kápolna, a Bourbon-termek, az értékes németalföldi gobelingyűjtemény, festménygyűjtemény, Királyi könyvtár, Fegyvertár és a kertben a királyi hintókat bemutató Kocsimúzeum.
• San Lorenzo de El Escorial királyi kolostor (Madrid): II. Fülöp a 16. században éppíttette az épületegyüttest, melynek látnivalói a templom, a Habsburg királyok panteonja, a királyi hercegek és hercegnők sírhelye, a sekrestye, a káptalantermek, a Régi Templom, a könyvtár, a Csaták terme, II. Fülöp magánlakosztályai és az Új Múzeum , mely képtárból és Építészeti Múzeumból áll.
• La Granja de San Ildefonso Királyi Palota (Segovia):
• Katalán Nemzeti Archeológiai Múzeum (Barcelona): 1990-ben alapított múzeum Barcelona, Gerona, illetve Empúrias, Olérdola és Ullastret romjainak gyűjteményéből. Görög, római, ókeresztény, hispán-vizigót emlékeket őriz.
• Archeológiai Múzeum (Sevilla): 1879-ben megalapított gyűjtemény, anyaga résztvett az 1929-ben tartott Iberoamerikai Kiállításon is. Érdekessége a mítikus Tartesszosz civilizációjának bemutatása.
• Szefárd Múzeum (Toledo): a 14. századi Sámuel Lévi zsinagógában kapott helyet a középkori szefárd hagyományokat és kincseket bemutató kollekció.
• Amerika Múzeum (Madrid): 1965-ben alakult meg az Újvilág tárgyait, művészeti alkotásait, hagyományait összegyűjtő kiállítás, a maja és inka kultúrát mutatja be.
• Katalónia Nemzeti Múzeuma (Barcelona): Az 1929-ben eredetileg a Világkiállításra épült palotában nyílt meg a katalán nemzeti örökséget ismertető hatalmas múzeum. Az épületben a művészeti, a modern művészeti gyűjtemények mellett numizmatikai kiállítás is látogatható. A román festészet és szobrászat egyik leggazdagabb gyűjteménye a világon.
• Szépművészeti Múzeum (Bilbao): 1905-ben bilbaói pénzemberek hozták létre két épületben. Egyik a klaszikus, másik a modern festészetet mutatja be. Olyan művészek képei kaptak itt helyet, mint El Greco, Ribera, Murillo, Zurbarán, Goya, Gauguin, Bacon, Tápies vagy a baszk Regoyos, Zuloaga, Arteta és Chillida.
• Szent Ferdinánd Királyi Művészeti Akadémia (Madrid): VI. Ferdinánd alapította művészeti gyűjtemény El Greco, Morales, Juan de Juanes, Ribera, Zurbarán, Murillo, Velázquez, Goya, Rubens festményeivel és freskóival, Pedro de Mena, Bennliure, Gargallo szobraival.
• Thyssen-Bornemissza Múzeum (Madrid): festészeti tárgyú gyűjtemény, mely a 14-20. század anyagát dolgozza fel. A Villahermosa-palotában kapott helyet a privát tulajdonú múzeum, mely 700 művész alkotásait tárja a látogatók elé. Ghirlandaio, Van Eyck, Dürer, Caravaggio, renoir, Degas, Cézanne, Gauguin, Van Gogh, Picasso, Juan Gris, Miró alkotásaiban gyönyörködhetnek.
• Thyssen-Bornemissza Gyűjtemény (Barcelona): a Santa Maria de Pedralbes kolostorában állították ki a madridi gyűjtemény 72 darabját, köztük Fra Angelico, Velázquez, Tiziano, Tiepolo és Rubens művét. 1992 óta működik a tárlat.
• Santa Cruz Múzeum (Toledo): 1961-ben került a tartományi archeológiai múzeum az épületbe, mely a félsziget hispán-római, vizigót, arab és mudéjar kultúráját illetve El Greco és Ribera műveit mutatja be a közönségnek.
• Művészeknek állított emlékmúzeumok: El Greco háza és múzeuma (Toledo), Salzillo-múzeum (Murcia) Sorolla-múzeum (Madrid), Zuloaga-múzeum (Zumaia, Guipuzcoa), Pablo Gargallo-múzeum (Zaragoza), Pablo Picasso-múzeum (Barcelona), Joan Miró Alapítvány (Barcelona), Pilar és Joan Miró Alapítvány (Palma de Mallorca), Dalí Színházmúzeum (Figueras), Antoni Tápies Alapítvány (Barcelona).

Művészetek

Miguel de Cervantes Saavedra

Pedro Almodóvar és Penélope Cruz

Plácido Domingo

Építészet

Jellegzetesen spanyol földön kialakult építészeti, művészeti irányzatok: a mozarab stílus, a mudéjar stílus, a platareszk stílus. Spanyolországban született a barokk. A spanyol építészet leghíresebb spanyol képviselői: José Churriguera, Juan de Herrera, Ventura Rodríguez és Juan de Villanueva. Az organikus építészet meghatározó egyénisége: Antonio Gaudí i Cornet (1852-1926) katalán építész. A modern, 20-21. századi építészet kimagasló alakjai: Ricardo Bofill, Josep Lluis Sert és Santiago Calatrava.

Képzőművészetek

A legnevesebb spanyol festők, szobrászok: Diego de Silva y Velázquez (1599-1660) andalúz festő, El Greco (Domenikosz Theotokopulosz) (1541-1614) görög származású festőművész, Francisco Goya y Lucientes (1746-1828), a romantika meghatározó festőalakja, Ignacio Zuloaga (1870-1945) baszk képzőművész, Juan Gris (1887-1927) a kubizmus képviselője, a rendkívül termékeny Pablo Picasso (1881-1973) andalúz festő, Joan Miró (1893-1983) katalán szürrealista festő, és a „szürrealizmus atyjaként” ismert Salvador Dalí (1904-1989) festő, szobrász, ékszerkészítő.

Irodalom

• A mai spanyol földön született irodalom legkiemelkedőbb alakjai az ókorban: Martialis (40-101) zaragozai születésű és Lucius Annaeus Seneca (i.e. 4 – i.sz. 65) andalúz származású rómaiak voltak. Ők még latinul írták alkotásaikat.
• A spanyol irodalom virágkora, a „Siglo de Oro” vagy magyarul „Aranyszázad” Miguel de Cervantes Saavedra (1547-1616), Félix Lope de Vega y Carpio (1562-1635) komédiaíró, Pedro Calderón de la Barca (1600-1681) eposzteremtő és Gracián y Morales (1601-1658) korszaka.
• Irodalmilag újat az 1800-as évek vége hozott a 98-as nemzedék képviselőivel, kiemelkedő alkotók a prózairodalomban Miguel de Unamuno (1864-1936) baszk származású esszéista és José Ortega y Gasset (1883-1955) esszéíró.
• A költészet világhírű egyénisége az andalúziai Federico García Lorca (1898-1936). Spanyolország több Nobel-díjas íróval is büszkélkedhet, mint Juan Ramón Jimenez (1881-1958, 1956 Nobel-díj) és Jorge Guillén (1977 Nobel-díj).

Filmművészet

Az első spanyol film 1897-ben készült, az első hangosfilm 1932-ben. A modern európai filmművészet kiemelkedő mesterei: Luis Buñuel (1900-1983), Carlos Saura (1932- ) és Pedro Almodóvar (1949-, többszörös Oscar-díjas) rendezők.

Zene

A spanyolországi zeneművészet kiválóságai: Manuel de Falla (1867-1946) zeneszerző, Pablo Casals (1876-1973) katalán csellóművész, Andrés Segovia (1893-1987) gitárművész, Paco de Lucia (1947-) gitárművész, Carlos Montoya gitárművész. Az operaszínpad világhírű előadói: Plácido Domingo (1941-), José Carreras (1946-) és Montserrat Caballé (1933-).

Hagyományok

Bikaviadal, matador: Jesús Montoya, bika: Enriqueto, 700 kg.

Belén Maya, flamenco táncos

Valenciai paella

Gazpacho

Az ország mindennapi életében nagy szerepet játszanak a színpompás népi ünnepek (fiesta), a vallási eredetű romériák, a helyi látványos több napos vígasságok. Minden városnak megvan a maga szentje, és annak az adott szent napjának ünnepe, azaz a fiesta mayor. Az egyik legszínesebb spanyol népünnepély a feria, azaz országos vásár, melyet minden évben, minden fontos helyen megrendeznek.

Spanyolország legnevezetesebb tradíciója a bikaviadal (corrida de toros). Az országban több mint 300 aréna szolgálja a véleményeket megosztó „nemzeti sportot” vagy a tüntetők és környezetvédők szerint „véres mészárlást”. Az újságokban a sportrovatokban szerepel. Az ország első nagy arénája Madridban épült fel 1749-ben.

A tánc és a zene a spanyol folklór legismertebb elemei, vidékenként eltérő ritmusok, dallamok terjedtek el. Kedvelt spanyol népi táncok: a kasztíliai charrada és rueda, a galíciai munyeira és alborada, az andalúziai flamenco, fandango, sequidilla, sevillana, bolero és zapateado, a katalán sardanya, az aragóniai jota, az asztúriai danza prima és giraldilla, a baszk aurresku harci tánc, a ezpata dantza kardtánc és a zorziko.

Elterjedt népi labdajáték a Baszkföldről származó pelota, amelyet ma már az ország más területein is szívesen játszanak, és a fallabdához hasonlítható.

Gasztronómia

Az Ibériai-félsziget déli részén terem a zöld olívabogyó, ezt használják koktélokhoz, hideg és meleg ételekhez egyaránt. Leveseik a hideg gazpacho és a meleg, húsos cocido, a két levesfajtát sokféleképpen készítik. Spanyolország legismertebb étele a paella, a sáfránnyal sárgára színezett jó minőségű rizs, ehhez különféle zöldséget, halat, rákot, kagylót és húst adnak. A paellának ugyancsak sok változata kedvelt, közismert a valenciai paella. Húsételek közül birkát, bárányt, marhát, borjút, sertéshúst, csirkét fogyasztanak. Speciális spanyol étel a bikaviadalokon elhullott állatból feldolgozott bikahús. Salátából elterjedt a zöldsaláta, a paprika, a paradicsom, az uborka, a rizs, a karfiol, és a gyümölcsök felhasználásával készített saláták. Desszertként gyümölcs, gyümölcssaláta, puding, fagylalt kerül az asztalra.

Bárokban kóstolható meg a sörkorcsolyaként készített ún. tapas, melyet italok mellé szervíroznak.

A spanyolok borkedvelő és sörfogyasztó nép. Boraik közt főleg könnyű száraz, némileg fanyar ízhatásúakat találunk. A jerez (mi sherry néven ismerjük) a tokaji borok ízvilágára emlékeztet édes és száraz változattal. Speciális spanyol alkoholtartalmú ital a bólészerű sangria, melyet gyümölcsökkel, fanyar vörösborral készítik, bolondítottabb fajtája a pezsgős sangria (sangria especial).

A spanyolok korán reggeliznek, nem túl bőségesen, viszont az ebéd és a vacsora – főleg nyáron – későbbi órákban zajlik.

Sport

Futball

lásd még:

• FC Barcelona
• Real Madrid

Forma-1 Spanyol Nagydíj

• Barcelona
• Fernando Alonso

Ünnepek

Kislányok történelmi viseletben a valenciai Las Fallas ünnepén

• Január 1. Újév (Día del Año Nuevo)
• Január 6. Vízkereszt (Día de Los Reyes, Epifanía) (Andalúzia, Asztúria, Kantábria, Kasztília-La Mancha, Madrid)
• Január 22. Szent Vince napja (Día de San Vicente) (Valencia)
• Február 28. Andalúzia napja (Día de Andalucía)
• Március 1. A Baleár-szigetek napja (Día de Las Islas Baleares)
• Március 19. Szent József napja (Día de San José) (Aragónia, Baszkföld, Extremadura, Galicia, Kasztília-La Mancha, Kasztília-León, Madrid, Murcía, Navarra, Valenciai Közösség)
• Április 4. Baszkföld nemzeti ünnepe (Día del País Vasco)
• Nagycsütörtök (Jueves Santo) (Andalúzia, Aragónia, Asztúria, Baleár-szigetek, Baszkföld, Extremadura, Galicia, Kanári-szigetek, Kasztília-La Mancha, Kasztília-León, La Rioja, Madrid, Murcía, Navarra)
• Nagypéntek (Viernes Santo)
• Húsvétvasárnap (Día de Pascua)
• Húsvéthétfő (Lunes de Pascua) (Baszkföld, Katalónia, La Rioja, Navarra, Valenciai Közösség)
• Április 23. Szent György napja (Día de San Jorge) (Aragónia, Kasztília-León)
• Május 1. A munka ünnepe, Majális (Fiesta del Trabajo)
• Május 2. Madrid napja (Día de la Comunidad Madrid)
• Május 17. A galiciai nyelv és kultúra napja (Día de las Letras Gallegas) (Galicia)
• Jézus Mennybemenetelének Ünnepe (Día de Ascensión) – A Pünkösdöt megelőző vasárnap; helyenként 10 nappal Pünkösd előtt, Áldozócsütörtökön tartják.
• Pünkösdvasárnap (Día de Pentecostés)
• Pünkösdhétfő (Lunes de Pentescostés) (Barcelona)
• Május 30. A Kanári-szigetek napja (Festividad del Día de Canarias)
• Május 31. Kasztília-La Mancha napja (Día de la Región de Castilla-La Mancha)
• Úrnapja (Día del Corpus) – A Pünkösd utáni második csütörtök.
• Június 9. La Rioja tartomány napja (Día de La Rioja)
• Június 9. Murcía tartomány autonómiájának napja (Día de la Región de Murcía)
• Június 24. Keresztelő Szent János ünnepe (Día de San Juan) (Katalónia)
• Július 7-14. között. San Fermín napja, Bikafuttatás (Fiesta de San Fermín, Encierro de los Toros) (Pamplona)
• Július 25. Szent Jakab apostol, Spanyolország védőszentje (Santiago Apóstol) (Baszkföld, Galicia, Kanári-szigetek, Kasztília-León, La Rioja, Madrid, Navarra)
• Július 28. Kantábria napja (Día de las Instituciones de Cantabria)
• Augusztus 15. Nagyboldogasszony (La Asunción de la Virgen) (Andalúzia, Asztúria, Kanári-szigetek, Kantábria, Madrid)
• Szeptember 8. Extremadura napja (Día de Extremadura)
• Szeptember 8. Asztúria napja (Día de Asturias)
• Szeptember 11. A Katalán Nemzet Napja (Día Nacional de Cataluña) (Katalónia)
• Szeptember 15. Fájdalmas Szűzanya ünnepe (Nuestra Señora de la Bien Aparecida) (Kantábria)
• Október 9. A Valenciai Közösség napja (Día de la Comunidad Valenciana)
• Október 12. Amerika fölfedezésének napja (1492), Nemzeti Ünnep (Fiesta Nacional de España)
• November 1. Mindenszentek Ünnepe (Todos los Santos)
• December 3. Navarra tartomány napja (Día de Navarra)
• December 6. A Spanyol Alkotmány Napja (1978), Nemzeti Ünnep (Día de la Constitución Española)
• December 8. Szeplőtelen Fogantatás Ünnepe (La Inmaculada Concepción)
• December 25. Karácsony (Navidad)
• December 26. Szent István napja (San Esteban), Karácsony másnapja (Baleár-szigetek, Katalónia)

[1] [2]

Történelem

lásd még: Spanyolország története

Hadrianus császár

Kolumbusz Kristóf

Őskor

• Az Ibériai-félsziget őslakosai

Ókor

• A római uralom: Hispánia

Mivel éppen Európa és Afrika között helyezkedik el, a Pireneusi-félsziget mindig is különböző törzsek és civilizációk meghódításának célpontja volt. A rómaiak i. e. 3. században érkeztek, de két további századba került, mire leigázták a félszigetet. A római jog, a latin nyelv és a római szokások fokozatosan az élet részei lettek.

Középkor

A vizigót korszak

409-ben Hispániát megtámadták a germán törzsek, és 419-re megalapították a vizigót királyságot. A nyugati-gótok 711-ig uralkodtak, amikor is a muzulmánok átkeltek a Gibraltári-szoroson és győzedelmeskedtek Roderik, az utolsó gót király felett. 714-re az arab hadsereg az egész félszigetet elfoglalta, kivéve az északi hegyes vidékeket. A déli (Al-Andalúz, ahogyan az arabok nevezték) muzulmán megszállás közel 800 évig tartott. Ez alatt az idő alatt a művészetek és tudományok virágoztak, új terményeket és mezőgazdasági technikákat vezettek be, palotákat, mecseteket, iskolákat, kerteket és nyilvános fürdőket építettek. 722-ben Covadongánál, a félsziget északi részén, a vizigót király, Pelayo vezetésével egy kis hadsereggel először győzte le az arabokat. Szimbolikusan ez a csata jelentette a Reconquista, a terület keresztény visszahódításának kezdetét.

A reconquista

A 13. század végére Kasztília és Aragónia a keresztény spanyol területek két legerősebb királyságává nőtte ki magát, és 1479-ben egyesült Izabella (Kasztília hercegnője) és Ferdinánd (Aragónia trónörökösének) frigyével. A katolikus uralkodóként ismert pár egyesítette egész Spanyolországot. 1478-ban megalapították a könyörtelenségéről híres spanyol inkvizíciót, kivégezve és elűzve ezzel több ezer zsidót és nem keresztényt. 1482-ben megostromolták Granadát és 10 évvel később az utolsó arab király is megadta magát, beteljesítve ezzel a reconquistát. 1492-ben Izabella és Ferdinánd – az inkvizíció hatása alatt – rendelkezést adott ki a spanyolországi zsidók kiűzéséről (expulsión), amelyet még abban az évben végrehajtottak.

Újkor

• A spanyol birodalom fénykora

Spanyolország hatalmas birodalmat épített ki az Újvilágban, Kolumbusz 1492-es amerikai partraszállása után. Arany és ezüst áramlott a spanyol kincstárba Mexikóból és Peruból, miután a hódítók földeket szereztek Kubától Bolíviáig. Spanyolország monopolizálta a kereskedelmet az új gyarmatokkal, és a világ egyik leghatalmasabb nemzetévé vált. Ám ez a protekcionizmus hátráltatta a kolóniák fejlődését és egy sor költséges háborút eredményezett Angliával, Franciaországgal és Hollandiával.

• Spanyol hódítások

Az Újvilágba megindult a spanyol konkvisztádorok hada. A portugálokkal ellentétben a spanyolok az Újvilágban már gyarmatokat létesítettek, nem elégedtek meg a partvidék meghódításával. A konkvisztádorok alkirályságokat hoztak létre, amelyek urai kizárólag a spanyol királynak tartoztak felelősséggel.

Elsőként Hernando Cortés vezetett hadjáratot a mexikói aztékok ellen (1519), majd Pedro de Alvarando 1523-ban a majákat hódította meg. 1531-ben Francisco Pizarro a perui Inka Birodalmat döntötte meg. A hódítók hallatlan technikai fölénye, valamint a járványok nyomán az őslakosság alig 15-20%-a maradt életben.

• A birodalom hanyatlása

1808-ban I. Napóleon seregei behatoltak az országba és a spanyol korona mindinkább elvesztette gyarmatai felett az uralmat. Egy madridi felkelést követően a spanyolok összefogtak, és öt éven át tartó függetlenségi háborút vívtak a franciák ellen. 1813-ban a francia haderőket végleg kiutasították, és 1814-ben VII. Ferdinánd visszakerült a spanyol trónra. Ferdinánd, 20 éves uralkodása alatt, visszaállította az inkvizíciót, üldözte a liberálisokat és a konzervatívokat, korlátozta a szólásszabadságot, a spanyol gazdaság pangott, az amerikai gyarmatok pedig elnyerték függetlenségüket.

A végzetes 1898-as spanyol-amerikai háború a Spanyol Birodalom összeomlását jelentette. Spanyolország vereséget szenvedett egy sor tengeri csatában, ami Kuba, Puerto Rico, Guam és a Fülöp-szigetek, a spanyolok utolsó tengerentúli gyarmatának elvesztését eredményezte. Spanyolország gondjai tovább fokozódtak a 20. század első feléig. 1923-ban, amikor az ország a forradalom küszöbén állt, Miguel Primo de Rivera államcsínyt hajtott végre és 1930-ig katonai diktátorként kormányozta Spanyolországot. 1931-ben XIII. Alfonz, az utolsó király elmenekült az országból. Másnap kikiáltották a második Spanyol Köztársaságot, amely hamarosan belső konfliktusok áldozatává vált.

A legújabb kor

Francisco Franco

• A spanyol polgárháború és a Franco-diktatúra (1936 – 1975)

Amikor 1936-ban republikánus rendőrök meggyilkolták az ellenzéki nacionalisták vezetőjét, José Calvo Sotelot, a hadsereg jó indokot talált, hogy megdöntse a kormányt. A rákövetkező polgárháború alatt (1936-39) a nacionalisták széleskörű katonai és pénzügyi támogatást kaptak a náci Németországtól és a fasiszta Olaszországtól, míg a megválasztott republikánus kormány csak az orosz segítségre és kisebb mértékben az értelmiségiekből, művészekből, írókból és a politikailag elkötelezettekből álló Nemzetközi Brigádokra támaszkodhatott. A fasizmus fenyegetésének ellenére Anglia és Franciaország megtagadta a republikánusok támogatását.

1939-re a Franco által vezetett nacionalisták megnyerték a háborút, ami több mint 350 000 spanyol halálát követelte. Franco 35 éves diktatúráját követően a gazdasági blokádoknak köszönhetően Spanyolország elszigetelődött, kizárták a NATO-ból, az ENSZ-ből, és a gazdasági recessziók is mély nyomokat hagytak. Ez az állapot egészen az 1950-es évekig tartott, amikor a turizmus fellendülése és az Amerikával kötött nemzetközi szerződés előteremtette a rég várt pénzalapot, hogy az ország újra két lábra állhasson. Az 1970-es évekre Spanyolországnak volt a leggyorsabban fejlődő gazdasága egész Európában.
Francót, 1975-ben bekövetkezett halála után I. János Károly (Juan Carlos I) király követte, XIII. Alfonz Bourbon – házi uralkodó unokája. Spanyolországban a diktatúrát felváltotta a parlamenti demokrácia.

• 1975 után

Spanyolország 1986-ban csatlakozott az Európai Unióhoz. 1992-ben, amikor Barcelona adott otthont az olimpiai játékoknak, Sevilla az Expo92-nek, és Madridot kiáltották ki Európa Kulturális Fővárosának az ország újra reflektorfénybe került. 1996-ban a Néppárt (PP) alakított kormányt, amelyet José María Aznar vezetett. A jelenleg hivatalban lévő szocialista kormány vezetője José Luis Rodríguez Zapatero.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Spanyolország témájú médiaállományokat.

• The Economist Country Briefings entry (current) – spanyol nyelvű
• administracion.es – Kormányzati portál
• La Moncloa.es – Hivatalos kormányzati portál
• Ministro de Asuntos Extranjeros – Külügyminisztérium portálja
• Spanyolország hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
• Congreso de los Diputados – A Képviselőház hivatalos lapja
• El Senado A Szenátus hivatalos honlapja
• A királyi család hivatalos honlapja
• INEBase – Nemzeti Statisztikai Hivatal honlapja (spanyol nyelvű)
• Proel.org
• Spanyolország térképe
• Egy összeállítás Spanyolországról
• Spanyolország látnivalói magyarul, képekkel
• Spanyolország - képek

Források

• García de Cortázar-González Vesga: Spanyolország története (Osiris Kiadó, Bp. 2001.)
• Anderle Ádám: Spanyolország története (Pannonica Rt., 1999.)
• Aurora Fernández Vegue: Museos de España (Subdireccio General de Promoción Exterior del Turismo, Turespana, Secretaria General de Turismo, Gaez S.A., Esp.) ISBN 84 8152 097 7
• Baedeker Spanyolország (Ikon Kiadó Kft., Bp. 1992.) ISBN 963 7948 14 7
• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)
• Földünk országai (szerk. D.Gergely Anikó, Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1981.) ISBN 963 09 1666 5