Dögkeselyű

Dögkeselyű
	Természetvédelmi státusz
	Veszélyeztetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Telluraves;
Csoport:	Afroaves;
Rend:	Vágómadár-alakúak (Accipitriformes);
Család:	Vágómadárfélék (Accipitridae);
Alcsalád:	Saskeselyűformák (Aegypiinae);
Nem:	Neophron; (Savigny, 1809)
Faj:	N. percnopterus;
Tudományos név
	Neophron percnopterus; (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
	A fakókeselyű elterjedési területe.; A telelőterületek kék színnel vannak jelölve.
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Dögkeselyű témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Dögkeselyű témájú médiaállományokat és Dögkeselyű témájú kategóriát.

Ez a szócikk az állatról szól. Hasonló címmel lásd még: Dögkeselyű (film).

A dögkeselyű vagy egyiptomi keselyű (Neophron percnopterus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Aegypiinae) családjába tartozó Neophron nem egyetlen faja.

Előfordulása

Dél-Európában, Ázsia nagy részén és Afrikában fészkel. A sivatagoktól kezdve a szavannákon keresztül a trópusi esőerdőkig szinte minden övben előfordul. Emberi települések közelében is felbukkan.

Alfajai

Dögkeselyű (Neophron percnopterus percnopterus), Dél-Európa, Közel-Kelet, Arábia, Afrika
Indiai dögkeselyű (Neophron percnopterus ginginianus), Közép-Ázsiától Dél-Indiáig
Neophron percnopterus majorensis, a Kanári-szigetek keleti szigetei (Fuerteventura, Lanzarote és Alegranza)

Megjelenése

Hossza 58–70 centiméter, szárnyafesztávolsága 155–170 centiméter, testtömege 1600–2200 gramm.

Életmódja

Többségében dögevő, de a hulladékokat is megeszi. Egyik kedvence a strucctojás, ám csőre gyenge a feltöréséhez, ezért keres egy megfelelő követ és addig dobálja, amíg a tojás el nem törik.

Szaporodása

Fákra vagy sziklákra rakja gallyakból készült fészkét. A fészekalja 1–3 tojásból áll, amelyeken 42 napig kotlik. A költésben és a fiókák 12 hétig tartó felnevelésében mind a két szülő részt vesz.

Kárpát-medencei előfordulása

Az 1800-as években a Kárpátokban még rendszeres fészkelő volt, de a körülmények hatására szinte teljesen eltűnt. Magyarországi előfordulása nagyon ritka.

Védettsége

Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 forint.

Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.

Képek

Tojása

Források

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2009. november 22.
Csodálatos állatvilág. (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó. 2000. ISBN 963-86092-0-6. {{cite book}}: Unknown parameter |extra= ignored (súgó) – magyar neve

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap