Sárosd
| Sárosd | |||
 | |||
| Az Esterházy-kastély (1895-1899 között) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Székesfehérvári | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Dunkl Gergely (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2433 | ||
| Körzethívószám | 25 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3179 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 66,65 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 134[3] m | ||
| Terület | 48,12 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Közép-Mezőföld[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 02′ 30″, k. h. 18° 38′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 30″, k. h. 18° 38′ 56″ | |||
 Sárosd
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |||
| Sárosd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sárosd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sárosd nagyközség Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban.
Fekvése
Sárosd Fejér megye középső részén helyezkedik el, légvonalban Székesfehérvártól és Dunaújvárostól is nagyjából egyforma távolságra. Jól megközelíthető gépkocsival: Székesfehérvár, Seregélyes, és Dunaföldvár irányából a 6228-as, Adony, Pusztaszabolcs és Káloz felől pedig a 6209-es úton. Vonattal a település a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt, Sárosd vasútállomás.
Sárosd centrumától 3 kilométerre fekszik, északkeleti irányban Tükröspuszta településrész, melynek lakónépessége 2011-es adatok szerint 54 fő, a lakások száma 19 volt.[6]
Története
Sáros(d) neve az oklevelekben 1272-ben fordul elő először.
1342-ben Sárosdi Bálintnét, valamint Leonard fehérvári polgár özvegyét és fiát Istvánt fivéreik örökségük felől 20 M-val kielégítették.
1346-ban Máté fia Petheu fehérvári polgár eladta Seregélyes körül 3 birtokrészét Ugali Pálnak. Az eladott birtokrésszel együtt adta IV. László király és a fehérvári keresztesek oklevelét.
A fent említett oklevél szerint a három birtokrész közül az egyik sárosi királyi lovászoké volt.
A 14. század végétől a településen kun szállás létesült.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 3296 | 3251 | 3199 | 3240 | 3140 | 3179 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% románnak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,9%, református 5,1%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 16,9% (26,8% nem nyilatkozott).[7]
Itt született
- Farkas Gyula (1847. március 28. – Pestszentlőrinc 1930. december 26.) matematikus, fizikus, egyetemi tanár (kolozsvári egyetem).
- Kőhalmy Tamás (1936. február 16. - Sopron, 2003. szeptember 10.) erdőmérnök, egyetemi tanár (Nyugat-magyarországi Egyetem)
Nevezetességei
- Esterházy kastély, egy műemlék jellegű épület, mely szociális otthonként működik.
- Római katolikus templom.
- Egy, a második világháborúban elesettek emlékére felállított emlékmű.
- Gyimesi Károly helytörténész régészeti gyűjteménye.
- Sallay László kovács műhelye.
Testvértelepülések
Jegyzetek
- ↑ Sárosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Sárosd, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
- ↑ Sárosd Helységnévtár
Külső hivatkozások
A Székesfehérvári járás települései | ||
|---|---|---|
Aba · Bakonykúti · Csór · Csősz · Füle · Iszkaszentgyörgy · Jenő · Káloz · Kőszárhegy · Lovasberény · Moha · Nádasdladány · Pátka · Polgárdi · Sárkeresztes · Sárkeszi · Sárosd · Sárszentmihály · Seregélyes · Soponya · Szabadbattyán · Székesfehérvár · Tác · Úrhida · Zámoly |  | |
.svg)
