Bégamonostor
Bégamonostor (Mănăștiur) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Bégamonostor |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 307275 |
SIRUTA-kód | 157745 |
Népesség | |
Népesség | 1159 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 62[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 130 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 49′, k. h. 22° 04′45.816667°N 22.066667°EKoordináták: é. sz. 45° 49′, k. h. 22° 04′45.816667°N 22.066667°E | |
Bégamonostor weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bégamonostor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bégamonostor (1910-ig Monostor, románul: Mănăștiur, németül: Monostur) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Lugostól 24 km-re északkeletre, a Béga folyó partján fekszik. Síkvidéki sakktáblás település.
Története
[szerkesztés]A középkori, ismeretlen rendhez kötődő kolostort csupán 1233-ban említették, Zakanymonostor néven. A mai falu határában, a református templomtól 500 méterre keletre, a Bega jobb partjától kétszáz méterre, a La mănăstire határrészben az 1979 és 1986 között folytatott ásatások tárták fel a monostor háromhajós, 22×12,7 méteres bazilikális templomának romjait, amelynek három apszisa kőből, hajói téglából épültek. A templomot a 12–13. században használhatták. A 14. század közepén már romos volt, ekkor az akkoriban tőle északkeletre fekvő település lakói temetőkertté alakították át.[2]
A település első írásos említése: Monostor (1427). 1484-ben mezőváros. Várát először 1505-ben említik. 1551-ben Petrovics Péter, 1616-ban Bethlen Gábor foglalta el, később a törökök lerombolták.
1765-ben Arad vidékéről románok költöztek be. 1903–1904-ben a kincstár 30 telekre református magyarokat telepített.
Krassó vármegyéhez, 1880-tól Krassó-Szörény vármegye Bégai járásához tartozott.
Lakossága
[szerkesztés]1910-ben 781 lakosából 508 volt román és 267 magyar anyanyelvű, 511 ortodox, 231 református és 28 római katolikus vallású.
2002-ben 1224 lakosából 1054 román, 104 magyar és 52 cigány nemzetiségű; 931 ortodox, 110 református, 116 pünkösdista és 30 római katolikus vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- Határában 14. századi templom romjai állnak. Ortodox temploma 1779-ben, a református 1904-ben épült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1879-ben Gheorghe Gârda nyelvjárási költő. Az ő 1908-as kötetéből való a jelszó: „Că tăt Bănatu-i fruncea!” ('Mégis a Bánát jár elöl!').
Gazdasága
[szerkesztés]- A településen fűrészárugyár működik.