Harkakötöny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harkakötöny
Harkakötöny címere
Harkakötöny címere		 Harkakötöny zászlaja
Harkakötöny zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskunhalasi
Jogállásközség
PolgármesterBrassó Imre Albert (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám6136
Körzethívószám77
Népesség
Teljes népesség719 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség16,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület52,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 27′ 48″, k. h. 19° 36′ 27″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 48″, k. h. 19° 36′ 27″
Harkakötöny (Bács-Kiskun vármegye)
Harkakötöny
Harkakötöny
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Harkakötöny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Harkakötöny témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Harkakötöny község Bács-Kiskun vármegye Kiskunhalasi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Az ország dél-alföldi részén fekszik, nagyjából félúton Kiskunhalas és Kiskunmajsa között; a Duna-Tisza közén, a Kiskunság és a Bácska peremén, Bács-Kiskun vármegye délkeleti részén helyezkedik el.

A szomszédos települések: északkelet felől Bodoglár [egykor önálló, ma Kiskunmajsához tartozó falu], kelet felől Kiskunmajsa, délnyugat felől Kiskunhalas, északnyugat felől pedig Tázlár. Csak kevés híja van annak, hogy nem határos dél felől még Zsanával is.

Megközelítése[szerkesztés]

Harkakötöny zsáktelepülésnek tekinthető, mivel belterülete közúton csak egy útvonalon, a Kiskunfélegyháza-Kiskunmajsa-Kiskunhalas közt húzódó 5402-es útból északnak kiágazó, 54 107-es számú bekötőúton érhető el.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Harkakötöny vasútállomás a község délnyugati részén helyezkedik el, közúti elérését az 54 107-es útból kiágazó, rövidke 54 312-es számú mellékút biztosítja.

Története[szerkesztés]

A Harka név egy 1451. évi okmányon fordul elő először. Kötöny neve legelőször egy 1493-ban keltezett oklevél szerint Ketzenszállás volt. A harka szó középkori méltóság, a Kötöny szó Kuthen kun fejedelem nevét őrzi. Az elnevezés alapján sok száz éve lakott vidék az alig 61 éves falu. A „9-10. századi magyarság harmadik főméltósága” személynévként, az egyik honfoglaló vezér Tétény (Töhötöm) viselte a Harka méltóságot. A tisztség legismertebb viselője Bulcsú volt. Kuthen/Kötöny, Magyarország területére a 11-12. században letelepedett kun népek vezére volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Tobak Csaba (független)[3]
  • 1994–1998: Tobak Csaba (független)[4]
  • 1998–2002: Tobak Csaba (független)[5]
  • 2002–2006: Tobak Csaba (független)[6]
  • 2006–2008: Győri Endre (független)[7]
  • 2008–2010: Brassó Imre Albert (független)[8]
  • 2010–2014: Brassó Imre Albert (Fidesz–KDNP)[9]
  • 2014–2019: Brassó Imre Albert (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Brassó Imre Albert (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2008. október 5-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő faluvezető nem indult el, elődje viszont igen, ám alulmaradt egyetlen ellenfelével szemben.[8]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
862
842
830
781
719
719
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,3%-a magyarnak, 0,7% lengyelnek, 0,8% németnek mondta magát (26,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,2%, református 3%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 7,4% (45,8% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% lengyelnek, 0,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41% volt római katolikus, 4% református, 0,1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 2,2% egyéb katolikus, 12,8% felekezeten kívüli (39,2% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu határában található temetőt elhagyva találjuk szembe magunkat a csonka Pajorkereszttel[14] (sajnos 2003-ban villám sújtotta, és darabokra tört) található. A keresztet a Börcsök család állította hálából valamiért, ki így, ki úgy mondja.
  • A dombról ma gyerekek szánkóznak le telente. Árpád-kori templom romokról is szólnak mendemondák, s annyi bizonyos, hogy minden évben kerülnek elő emberi csontok a környékről a szántások alkalmával.
  • A határon húzódik az egykori népvándorlás kori erődvonulat, a Csörsz árka is.

Természeti értékei[szerkesztés]

Jellemző fája az olajfűz, amely a mélyében található szikre utal. A nyáron virágzó sziki növényzet megerősíti ezt. A falu határában található egy tó, Harka-tó, illetve telepített fenyves- és nyárerdő. A halászat és haltenyésztés céljaira kialakított tavat szikfok és vakszik növényzettel, sós réti növényzettel, szikes mocsárral borított felületek kísérik.

A tófelület elsősorban a vándorló és a téli vendégként itt tartózkodó madárfajok, a szikes legelők, rétek pedig a fészkelő madárfajainak szempontjából jelentősek. Védett és fokozottan védett fajok fordulnak elő úgy a növény-, mint az állatvilágból.

Másik különlegesség a környéki homokbuckás táj. Valaha, az északi, északnyugati szelek alakították ki ezt a vidéket. Galagonya és kökénybokrok tarkítják a tájat.

Sok a telepített erdő. Nehéz érintetlen helyeket találni, de még fellelhetők ilyen területek Kötönypusztán kívül Pirtón és Terézhalmon.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Harkakötöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Harkakötöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Harkakötöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  5. ↑ Harkakötöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  6. ↑ Harkakötöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  7. ↑ Harkakötöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  8. ↑ a b Harkakötöny települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. október 5. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  9. ↑ Harkakötöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. ↑ Harkakötöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  11. ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  12. ↑ Harkakötöny Helységnévtár
  13. ↑ Harkakötöny Helységnévtár
  14. ↑ Virtuális séta Harkakötönyben, harkakotony.hu

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Harkakötöny&oldid=26904606”